
Emmanuel Macron (középen) elveszítette a franciák bizalmát
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Előre hozott parlamenti választásokat írnak ki Franciaországban, miután vasárnap este kiderült: az európai parlamenti választáson a jobboldali Nemzeti Tömörülés nagyarányú győzelmet aratott, és az Emmanuel Macron elnök vezette tábor messze lemaradva a második helyen végzett.
2024. június 09., 23:572024. június 09., 23:57
Emmanuel Macron államfő bejelentette, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést, és június 30-án új parlamenti választásokat tartanak, a második forduló időpontja pedig július 7. lesz. Macron kijelentette: a vasárnapi választási eredmény katasztrofális a kormányzatra nézve, és senki nem tehet úgy, mintha ezt nem látná.
Úgy döntöttem, hogy választási lehetőséget adok önöknek, ezért ma este feloszlatom a nemzetgyűlést” – mondta Macron a francia nemzethez intézett beszédében.
Megjegyezte: „ez komoly és nehéz döntés, de az a bizalom vezérli, hogy a francia emberek képesek lesznek a legjobb döntést hozni maguk és a jövő generációi számára”.
A francia elnök úgy fogalmazott: eljött az ideje annak, hogy tisztázzák a dolgokat. „Meghallottam az üzenetüket, az aggályaikat, és nem fogom ezeket válasz nélkül hagyni. Egyértelmű többségre van szükség ahhoz, hogy Franciaország józanul és egyetértésben tudjon cselekedni” – mondta Macron.
„Készen állunk arra, hogy átvegyük a hatalmat, ha bizalmat szavaznak nekünk a következő választáson” – mondta.
A Nemzeti Tömörülés az exit poll eredmények szerint a szavazatok nagyjából 33 százalékát szerezhette meg az EP-választáson, míg a Macron vezette pártszövetségre csak 14,8-15,2 százalék körül szavaztak.
Az ellenzéki Szocialista Párt alig lemaradva, 14 százalék körüli eredménnyel a harmadik helyre kerülhet. Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés EP-listavezetője már Macron bejelentése előtt felszólította az államfőt, hogy írjon ki új választást, írja a Hirado. hu.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
szóljon hozzá!