Az egyház azt szeretné, ha továbbra is ingyenes lenne a belépés a várhatóan december 7-én újranyíló Notre-Dame-székesegyházba
Fotó: Balogh Levente
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól, újjáélesztve ezzel a vallási örökség finanszírozásáról szóló vitát. A katolikus egyház nem támogatja a kormány elképzelését.
2024. október 25., 12:592024. október 25., 12:59
„Látogatónként mindössze öt euróval évente 75 millió eurót tudnánk összegyűjteni. A párizsi Notre-Dame megmentené Párizs és Franciaország összes templomát. Csodálatos jelkép lenne” – mondta Rachida Dati kulturális miniszter a Le Figaro című napilapnak adott interjúban.
Bruno Retailleau belügyminiszter, aki Franciaországban a vallási ügyekért is felelős, azonnal támogatásáról biztosította kollégáját, példaként említve a Barcelonában még épülő Sagrada Família székesegyházat, ahol belépődíjat kell fizetni.
Az egyházkerület azonban csütörtökön a templomok és katedrálisok ingyenességének elvére emlékeztetett, amelyhez a franciaországi katolikus egyház továbbra is ragaszkodik.
miszerint „minden férfit és nőt feltétel nélkül és ezért szükségszerűen ingyenesen fogad” – írta közleményében az egyházmegye.
A párizsi Notre-Dame Európa egyik leglátogatottabb épülete, 2017-ben 12 millió látogatója volt, a december 7-re tervezett újranyitás után pedig évi „14–15 millióra” számít az egyházmegye.
Alig három hónappal a székesegyház újbóli megnyitása előtt visszatért csütörtökön a Notre-Dame-ba az északi harangtoronynak a 2019-es tűzvészben megrongálódott nyolc harangja.
„Európában mindenhol díjköteles a belépés a legjelentősebb vallási épületekbe” – hangsúlyozta a francia kulturális miniszter, aki egyben a francia főváros 7. kerületének polgármestere is. Véleménye szerint „az EU-n kívülről érkező látogatóknak többet kellene fizetniük a múzeumokba szóló belépőjegyükért is, hogy finanszírozni lehessen a nemzeti kulturális örökség védelmét”.
Franciaországban az egyház és az államot szétválasztását szabályozó 1905-ös törvény tiltja az egyházi épületekbe való belépésre vonatkozó „adót” vagy „díjat”, ellentétben Olaszországgal. A francia állam 1905-ben a vallási célokra szolgáló épületeket állami tulajdonná nyilvánította, és vállalta fenntartásukat. Az eredetileg egyházellenes intézkedések, mint például a templom- és plébániaépületek államosítása mára a támogatás közvetett formájává alakultak át, ugyanis az épületek fenntartási költségeit alapvetően közpénzekből biztosítják.
Az országban bejegyzett mintegy 50 ezer vallási épület közül körülbelül ötezer szorul sürgős felújításra, ezért Emmanuel Macron államfő 2023 szeptemberében egy országos adománygyűjtő kampányt indított egy pénzügyi alap létrehozására. A cél az, hogy négy év alatt legalább 200 millió eurót gyűljön össze, amelyet a kistelepülések vallási épületeinek felújítására fordítanának.
Párizs és Versailles a mai napig a leglátogatottabb idegenforgalmi célpontok közé tartozik, naponta turisták tízezrei fordulnak meg a két városban. Az elmúlt napokban nekünk is alkalmunk nyílt odautazni – és megértettük, miért nyűgöznek le mindenkit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!