
Elkapták. Jahja Szinvár is felkerült a megölt terrorista vezérek listájára
Fotó: Videófelvétel
Fejlövés végzett Jahja Szinvárral – mondta el a CNN-nek a Hamsz-vezér holttestét felboncoló patológus főorvos.
2024. október 19., 14:022024. október 19., 14:02
Dr. Csen Kugel, a Tel-Avivban található izraeli Nemzeti Törvényszéki Orvosi Központ vezető patológusa elmondta, hogy bár Szinvár más súlyos sérüléseket is szenvedett – többek között egy harckocsilövedéktől vagy rakétától –, biztos benne, hogy a Hamász-vezetővel egy fejlövés végzett.
Az izraeli hadsereg korábban azt közölte, hogy Szinvár azután halt meg, hogy egy harckocsi lövedéket lőtt ki arra az épületre, amelyben már sebesülten tartózkodott, és nem beszélt arról, hogy csapatai adták volna le halálos lövést.
Egy golyó van a fejében, és súlyos agyi traumás sérülése van” – mondta Kugel, aki aláírta Szinvár halotti bizonyítványát.
Az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője a CNN-nek azt mondta, hogy lövöldözés volt, és a harc azzal ért véget, hogy az izraeli hadsereg egy harckocsigránátot lőtt ki az épületre. A hadsereg még dolgozik azon, hogy az esemény minden részletét feltárja – mondta a szóvivő.
Kugel elmondta, hogy biztos az elemzésében, amely Szinvár holttestének vizsgálatán alapult. Az izraeli hadsereg beszámolóját Szinvár haláláról csak a boncolás elvégzése után ismerte meg.
„Ez azon alapul, amit a holttesten találtam” – mondta Kugel.
Ezek okozták a súlyos sérüléseket, de a halál oka a fején ejtett lőtt seb” – szögezte le.
Amikor Szinvár halálának hozzávetőleges időpontjáról kérdezték, Kugel azt mondta, hogy valószínűleg szerdán késő délután lehetett – szerinte több mint 24 órával azelőtt, hogy a holttest csütörtök késő este megérkezett az intézetbe.
Amúgy izraeli források a CNN-nek azt mondtál: Jahja Szinvár holttestét „cserealapként” használhatják fel a Gázában fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásáért cserébe.
Két forrás azt mondta a CNN-nek, hogy a túszok szabadon bocsátásása valószínűleg prioritás lesz Izrael számára annak eldöntése során, hogy miként hasznosítja annak az embernek a maradványait, akit Izrael a tavaly október 7-i terrortámadások kitervelésével vádol.
A Hamász által alkövetett támadások során ejtett több mint 100 túsz továbbra is fogságban van Gázában. Az izraeli hatóságok jelenleg azt mérlegelik, hogyan lehetne „gyorsan nyomást gyakorolni” a Hamászra, hogy engedje el őket – mondta egy izraeli forrás.
„Ha a Hamász el akarja cserélni a maradványait izraeliekre, élőkre vagy holtakra, akkor rendben” – mondta egy izraeli diplomáciai forrás.
Mindkét forrás egyetértett abban, hogy Szinvár „alku tárgya” lehet.
– mondta az izraeli forrás. „Máskülönben az átadása nem fog megtörténni” – figyelmeztetett.
A diplomáciai forrás szerint Szinvár maradványainak Gázába való visszaszolgáltatása azzal a kockázattal jár, hogy tovább bátorítja a Hamász támogatóit. Ha Szinvárt Gázában temetnék el, a hely a követők szent helyévé válhatna – jósolta a forrás.
A Hamász megerősítette vezetője halálát egy videónyilatkozatban, amelyet Halil Al-Hajja magas rangú tisztviselő adott ki, aki a terrorszervezet főtárgyalójaként működött közre a gázai tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló esetleges megállapodásról folytatott tárgyalásokon.
A televíziós beszédben Al-Hajjaa azt mondta, hogy
és az Izraelben lévő palesztin foglyokat nem engedik szabadon.
Több tucatnyian haltak meg egy gázai légicsapásban
Izraeli légicsapás következtében legalább 33 ember, köztük 21 nő halt meg egy menekülttáborban a Gázai övezet északi részén – közölték a Hamász vezette övezet hatóságai.
A Dzsabáliát ért támadást Izrael, amelynek erői hetek óta ostromolják a sűrűn lakott tábort, nem kommentálta azonnal.
Jahja Szinvár Hamász-vezető e heti meggyilkolása egyeseknél felcsillantotta a háború végének reményét, de a terrorszervezet helyettes vezetője szerint a Hamász csak megerősödik a kiiktatása után.
Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy Libanonban, ahol Izrael a Hezbollah fegyveresei ellen harcol, van esély „a tűzszünetre”, de Gázában ez „nehezebb lesz”.
Biden a német fővárosból, Berlinből távozva beszélt, ahol német, francia és brit vezetőkkel találkozott.
A Hamász kormányzati médiahivatalának közleménye szerint a pénteki légicsapásban több mint 85 ember sérült meg, néhányan súlyosan, mivel a táborban három család otthonát is eltalálták.
A végső halálos áldozatok száma elérheti az 50-et is, mivel az embereket maguk alá temették a leomló épületek.
Helyi források szerint Gáza északi része gyakorlatilag elszigetelődött, a távközlési és internetszolgáltatások megszűntek a térségben.
Újabb hároméves ciklusra Brenzovics Lászlót választotta meg elnökének tisztújító közgyűlésén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Kereskedelmi hajók kerültek tűz alá a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalán. Irán látszólag újra lezárta a Hormuzi-szorost, Washington viszont mást állít.
A várakozások szerint a jövő héttől újra működhet a Barátság kőolajvezeték – mondta a választáson nyertes Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken Budapesten.
Magyar Péter Bujdosó Andreát javasolja a Tisza parlamenti frakciójának vezetésére – jelentette be a választáson győztes Tisza Párt elnöke szombaton a Facebookon. A politikus erdélyi származású, Nagyszalontán született.
Irán megnyitja a Hormuzi-szorost – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken.
Olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal.
Nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére a Parlament előtti Kossuth térre – jelentette be az országgyűlési választáson nyertes politikai alakulat elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken, Budapesten.
Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter csütörtökön Washingtonban előzetes, „feltérképező” jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel.
Pénteken elrajtoltak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban, amelyen mindhárom bejutott párt képviselői jelen vannak.
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára figyelmeztette Finnországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Moszkva fenntartja magának az „önvédelemhez való jogot”, ha ukrán drónok az ő légterükön keresztül támadnának Oroszországra.
szóljon hozzá!