
Fotó: Agerpres
2010. december 20., 16:282010. december 20., 16:28
A voksok száz százalékának összesítése alapján – amint az várható volt – Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő nyerte meg a vasárnapi elnökválasztást a szavazatok 79,7 százalékával. A részvételi arány csaknem 80 százalékos volt.
A szavazóhelyiségek bezárása után Minszkben a különböző jelentések szerint 10-40 ezer kormányellenes tüntető gyűlt össze a belvárosban. Az Oktyabrszkaja téren gyülekeztek, de később átvonultak a Függetlenség terére, ahol ugyanabban az épületben található a kormány, a parlament és a választási bizottság székhelye – jelentették tudósítók a helyszínről. Az ellenzék azzal vádolja a hatóságokat, hogy a várható hivatalos eredmény, Lukasenka győzelme hamis, mert csaltak a szavazatokkal.
Egy ellenzéki vezető az Oktyabrszkaja téren azt mondta a tömeghez szólva, hogy saját exitpoll felmérésük alapján Lukasenka csak a szavazatok 30,7 százalékát szerezte meg, a második pedig Uladzimir Neklaev költő lett 18 százalékkal. A tüntetők fogadkoztak, hogy megdöntik a kormány hatalmát. Megpróbálták megostromolni a kormányzati épületet, de az előtte sorfalat álló rohamrendőrök kíméletlenül visszaverték őket. Más jelentés szerint a tüntetőknek sikerült betörniük a kormányépület több ablakát és ajtaját, de visszahőköltek, amikor látták, hogy bent rohamrendőrök vannak. Egy darabig arra lehetett számítani, hogy a tüntetők újabb ostromba kezdenek. Ehelyett a rendőrök nekirontottak a tömegnek, és ütlegelni kezdték az embereket.
Aki tudott, hanyatt-homlok elmenekült. A rohamrendőrök sok menekülő embernek a nyomába eredtek, több száz embert őrizetbe vettek. A rendőrattakot követően kettő kivételével valamennyi fehérorosz ellenzéki elnökjelöltet – összesen hetet – őrizetbe vették. Egy kórteremből ismeretlen helyre hurcolták a választásokon második helyen végzett Uladzimir Neklaev elnökjelöltet, akit a rendőrattak után eszméletlenül szállítottak kórházba – közölte a jelölt felesége. Andrej Szannyikov és Vitali Rimacsevszkij elnökjelöltek szintén megsebesültek. A minszki államügyészség egyik illetékese azt mondta, hogy az őrizetbe vettek közül többek ellen tömeges rendbontások szervezése címén fognak vádat emelni, és akár 15 év börtönbüntetés is kiszabható lesz rájuk.
Csak két elnökjelöltet, Jaroszlav Romancsukot és Viktor Tyerescsenkót nem vették őrizetbe. Ők is Lukasenka ellenzékéhez tartoznak, de nem értettek egyet az ellenzéki megmozdulással. Romancsuk szerint az őrizetbe vett elnökjelöltek „enyhén szólva is meggondolatlanul cselekedtek, s most mindenki szenved, miközben a hatóságok készek aszfaltba döngölni a demokrácia minden hajtását s minden politikai pártot”. A politikus úgy tudja, hogy a hatóságok szinte minden ellenzéki párt betiltására készülnek a vasárnap esti erőszakos tüntetések után. A Vjaszna (Tavasz) nem hivatalos emberi jogi hírportál nyilvánosságra hozott egy listát, amely 221 őrizetbe vett személy nevét tartalmazza. Anatol Kuljasau belügyminiszter leszögezte, hogy senki sem marad büntetlen.
A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy a rendbontó tömeg nem saját akaratából, hanem azon elnökjelöltek hívószavára tüntetett, akik a tömeget kihasználva akarják megvalósítani céljaikat, megingatni az országot és megzavarni az elmúlt 15 évben megszilárdult nyugalmat és közrendet. Maga Lukasenka banditizmusnak nevezte a megmozdulásokat. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szerint viszont nem volt legitim a fehéroroszországi elnökválasztás, a szavazás során komoly szabálytalanságok történtek.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.