
Fotó: Agerpres
2010. december 20., 16:282010. december 20., 16:28
A voksok száz százalékának összesítése alapján – amint az várható volt – Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő nyerte meg a vasárnapi elnökválasztást a szavazatok 79,7 százalékával. A részvételi arány csaknem 80 százalékos volt.
A szavazóhelyiségek bezárása után Minszkben a különböző jelentések szerint 10-40 ezer kormányellenes tüntető gyűlt össze a belvárosban. Az Oktyabrszkaja téren gyülekeztek, de később átvonultak a Függetlenség terére, ahol ugyanabban az épületben található a kormány, a parlament és a választási bizottság székhelye – jelentették tudósítók a helyszínről. Az ellenzék azzal vádolja a hatóságokat, hogy a várható hivatalos eredmény, Lukasenka győzelme hamis, mert csaltak a szavazatokkal.
Egy ellenzéki vezető az Oktyabrszkaja téren azt mondta a tömeghez szólva, hogy saját exitpoll felmérésük alapján Lukasenka csak a szavazatok 30,7 százalékát szerezte meg, a második pedig Uladzimir Neklaev költő lett 18 százalékkal. A tüntetők fogadkoztak, hogy megdöntik a kormány hatalmát. Megpróbálták megostromolni a kormányzati épületet, de az előtte sorfalat álló rohamrendőrök kíméletlenül visszaverték őket. Más jelentés szerint a tüntetőknek sikerült betörniük a kormányépület több ablakát és ajtaját, de visszahőköltek, amikor látták, hogy bent rohamrendőrök vannak. Egy darabig arra lehetett számítani, hogy a tüntetők újabb ostromba kezdenek. Ehelyett a rendőrök nekirontottak a tömegnek, és ütlegelni kezdték az embereket.
Aki tudott, hanyatt-homlok elmenekült. A rohamrendőrök sok menekülő embernek a nyomába eredtek, több száz embert őrizetbe vettek. A rendőrattakot követően kettő kivételével valamennyi fehérorosz ellenzéki elnökjelöltet – összesen hetet – őrizetbe vették. Egy kórteremből ismeretlen helyre hurcolták a választásokon második helyen végzett Uladzimir Neklaev elnökjelöltet, akit a rendőrattak után eszméletlenül szállítottak kórházba – közölte a jelölt felesége. Andrej Szannyikov és Vitali Rimacsevszkij elnökjelöltek szintén megsebesültek. A minszki államügyészség egyik illetékese azt mondta, hogy az őrizetbe vettek közül többek ellen tömeges rendbontások szervezése címén fognak vádat emelni, és akár 15 év börtönbüntetés is kiszabható lesz rájuk.
Csak két elnökjelöltet, Jaroszlav Romancsukot és Viktor Tyerescsenkót nem vették őrizetbe. Ők is Lukasenka ellenzékéhez tartoznak, de nem értettek egyet az ellenzéki megmozdulással. Romancsuk szerint az őrizetbe vett elnökjelöltek „enyhén szólva is meggondolatlanul cselekedtek, s most mindenki szenved, miközben a hatóságok készek aszfaltba döngölni a demokrácia minden hajtását s minden politikai pártot”. A politikus úgy tudja, hogy a hatóságok szinte minden ellenzéki párt betiltására készülnek a vasárnap esti erőszakos tüntetések után. A Vjaszna (Tavasz) nem hivatalos emberi jogi hírportál nyilvánosságra hozott egy listát, amely 221 őrizetbe vett személy nevét tartalmazza. Anatol Kuljasau belügyminiszter leszögezte, hogy senki sem marad büntetlen.
A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy a rendbontó tömeg nem saját akaratából, hanem azon elnökjelöltek hívószavára tüntetett, akik a tömeget kihasználva akarják megvalósítani céljaikat, megingatni az országot és megzavarni az elmúlt 15 évben megszilárdult nyugalmat és közrendet. Maga Lukasenka banditizmusnak nevezte a megmozdulásokat. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szerint viszont nem volt legitim a fehéroroszországi elnökválasztás, a szavazás során komoly szabálytalanságok történtek.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.