Cáfolat. A Fehér Ház határozottan tagadta, hogy létezne egy hosszabb, nem nyilvánosságra hozott változata a nemzetbiztonsági stratégiának
Fotó: Fehér Ház
Határozottan cáfolta az Egyesült Államok elnöki hivatala, hogy az amerikai nemzetbiztonsági stratégiának lenne egy olyan, nem nyilvánosságra hozott változata, amelyben többek között az Európai Unió gyengítését tűznék ki célul több ország – többek köüzött Magyarország – bevonásával.
2025. december 12., 11:202025. december 12., 11:20
2025. december 12., 11:472025. december 12., 11:47
Anna Kelly, a Fehér Ház helyettes sajtótitkára szerdán cáfolta, hogy létezne bármilyen alternatív változat, és hangsúlyozta, hogy Trump elnök „aláírta a nemzetbiztonsági stratégiát, amely egyértelműen arra utasítja az amerikai kormányt, hogy hajtsa végre a megállapított elveket és prioritásokat”.
Az állítólagos alternatív változatról többek között a Defense One számolt be.
Eszerint a Trump-kormány nemzetbiztonsági stratégiájának kiszivárgott, hosszabb változata Ausztriát, Magyarországot, Olaszországot és Lengyelországot jelöli meg prioritásként, amelyeket Washingtonnak el kell távolítania az Európai Uniótól, miközben új öthatalmi fórumot hoz létre Kínával és Oroszországgal.
A Defense One beszámolója szerint
A stratégia állítólag azt javasolja, hogy támogassák „azokat a pártokat, mozgalmakat, valamint szellemi és kulturális személyiségeket, akik a szuverenitást és a hagyományos európai életmód megőrzését vagy helyreállítását tűzik ki célul”, feltéve, hogy továbbra is Amerika-barátok maradnak.
A tömeges bevándorlás és a multikulturalizmus állítólag az egész dokumentumban indokolja ezt a javasolt átrendeződést. Brüsszelt azzal vádolják, hogy migrációs politikájával, amely állítólag aláássa a nemzeti szuverenitást és a politikai szabadságot, „átalakítja a kontinenst és viszályt szít”.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
A hosszabb változat állítólag még azelőtt keringett, hogy a Fehér Ház múlt csütörtökön közzétette a 33 oldalas rövidített nemzetbiztonsági stratégiáját.
A Defense One szerint a dokumentum
és amely rendszeresen találkozna csúcstalálkozókon konkrét témákról, kezdve a közel-keleti biztonsággal és az Izrael és Szaúd-Arábia közötti viszony normalizálásával.
A G7-csoporttól eltérően, amelynek tagjai mind gazdag demokráciáknak kell lenniük, a javasolt C5 állítólag a nagyhatalmakra összpontosítana, politikai rendszertől függetlenül.
Ebben a struktúrában továbbra sem szerepelnek európai országok, ami eltér a háború utáni alapvetéstől, miszerint Amerika elsődleges partnerségei demokratikus szövetségek keretében valósulnak meg.
Mint arról beszámoltunk, a múlt héten ismertetett nemzetbiztonsági stratégia sem bánik kesztyűs kézzel a nyugat-európai országokkal, illetve az egyre központosítottabbá váló, a tagállami szuverenitást egyre inkább korlátozó Európai Unióval.
A dokumentum szerint Washington új nemzetbiztonsági stratégiája az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén.
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Az Egyesült Államok stratégiáját mindenek felett az motiválja, ami Amerika számára előnyös – áll a Fehér Ház által közzétett 33 oldalas dokumentumban,
A Joe Biden által meghatározott elképzelés inkább a külföldi szövetségek újraélesztését tartotta szem előtt.
„A korábbi stratégiák nem voltak tekintettel az Egyesült Államok legfontosabb érdekeire, és más országok védelmének terhét az amerikai lakosság vállára helyezték. Vége azoknak az időknek, amikor az Egyesült Államok Atlaszként az egész világrendre felügyelt. Most már Amerika az első” – olvasható a szövegben.
Washington szerint az európai politikusoknak „irreális elvárásaik” vannak az ukrajnai békével kapcsolatban.
Számos országban ingatag kisebbségi kormány van hatalmon, közülük többen lábbal tiporják a demokrácia alapelveit, hogy visszaszorítsák az ellenzéket. Az európaiak nagy többsége békére vágyik, de ez a törekvés a politikájukban alig tükröződik – mondták ki a dokumentumban.
Az Egyesült Államok régi európai szövetségeseiről emellett azt is kimondták, hogy nemcsak gazdasági, hanem egzisztenciális válsággal is szembe kell nézniük.
– áll a dokumentumban.
Az Egyesült Államok szerint Európát gyengíti a bevándorlási politikája, a csökkenő születésszám, „a szólásszabadság cenzúrája, a politikai ellenvélemények elnyomása és a nemzeti identitások, illetve az önbizalom elvesztése”.
„Ha a mai trendek folytatódnak, a kontinens 20 év múlva vagy még annál is rövidebb időn belül felismerhetetlenné válik. Ebből adódóan jelenleg messze nem egyértelmű, hogy az európai országok rendelkezni fognak elég erős gazdasággal és hadsereggel ahhoz, hogy megbízható szövetségesek maradjanak” – fogalmaztak az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiában. Hozzátették: „A patrióta európai pártok egyre bővülő befolyása nagy optimizmusra ad okot”.
A Közel-Kelettel kapcsolatban az új elképzelés szerint fel kell hagyni „azzal a szerencsétlen kísérletezéssel, hogy kioktatják a térség országait, különösen a perzsa-öbölbeli monarchiákat a hagyományaikról és a kormányzásról”.
Trump elnök megerősítette az ottani kapcsolatokat, és a közel-keleti országokra gazdasági lehetőségekként tekint, az arab államokat egyre inkább „a partnerség, a barátság és a beruházások” lehetséges helyszíneinek tartja.
– húzták alá a dokumentumban.
Washington emellett a dokumentum szerint arra törekszik, hogy „újra kiegyensúlyozza” az amerikai-kínai kapcsolatokat, továbbá ellenszegüljön Peking Tajvan irányában mutatott agresszív hozzáállásának.
Ez utóbbi érdekében
„Az amerikai hadsereg egymagában nem képes ezt megoldani, és nem is kell, hogy képes legyen rá. Szövetségeseinknek a kollektív védelem érdekében többet kell költeniük, és legfőképpen többet kell cselekedniük” – áll a washingtoni dokumentumban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!