Cáfolat. A Fehér Ház határozottan tagadta, hogy létezne egy hosszabb, nem nyilvánosságra hozott változata a nemzetbiztonsági stratégiának
Fotó: Fehér Ház
Határozottan cáfolta az Egyesült Államok elnöki hivatala, hogy az amerikai nemzetbiztonsági stratégiának lenne egy olyan, nem nyilvánosságra hozott változata, amelyben többek között az Európai Unió gyengítését tűznék ki célul több ország – többek köüzött Magyarország – bevonásával.
2025. december 12., 11:202025. december 12., 11:20
2025. december 12., 11:472025. december 12., 11:47
Anna Kelly, a Fehér Ház helyettes sajtótitkára szerdán cáfolta, hogy létezne bármilyen alternatív változat, és hangsúlyozta, hogy Trump elnök „aláírta a nemzetbiztonsági stratégiát, amely egyértelműen arra utasítja az amerikai kormányt, hogy hajtsa végre a megállapított elveket és prioritásokat”.
Az állítólagos alternatív változatról többek között a Defense One számolt be.
Eszerint a Trump-kormány nemzetbiztonsági stratégiájának kiszivárgott, hosszabb változata Ausztriát, Magyarországot, Olaszországot és Lengyelországot jelöli meg prioritásként, amelyeket Washingtonnak el kell távolítania az Európai Uniótól, miközben új öthatalmi fórumot hoz létre Kínával és Oroszországgal.
A Defense One beszámolója szerint
A stratégia állítólag azt javasolja, hogy támogassák „azokat a pártokat, mozgalmakat, valamint szellemi és kulturális személyiségeket, akik a szuverenitást és a hagyományos európai életmód megőrzését vagy helyreállítását tűzik ki célul”, feltéve, hogy továbbra is Amerika-barátok maradnak.
A tömeges bevándorlás és a multikulturalizmus állítólag az egész dokumentumban indokolja ezt a javasolt átrendeződést. Brüsszelt azzal vádolják, hogy migrációs politikájával, amely állítólag aláássa a nemzeti szuverenitást és a politikai szabadságot, „átalakítja a kontinenst és viszályt szít”.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
A hosszabb változat állítólag még azelőtt keringett, hogy a Fehér Ház múlt csütörtökön közzétette a 33 oldalas rövidített nemzetbiztonsági stratégiáját.
A Defense One szerint a dokumentum
és amely rendszeresen találkozna csúcstalálkozókon konkrét témákról, kezdve a közel-keleti biztonsággal és az Izrael és Szaúd-Arábia közötti viszony normalizálásával.
A G7-csoporttól eltérően, amelynek tagjai mind gazdag demokráciáknak kell lenniük, a javasolt C5 állítólag a nagyhatalmakra összpontosítana, politikai rendszertől függetlenül.
Ebben a struktúrában továbbra sem szerepelnek európai országok, ami eltér a háború utáni alapvetéstől, miszerint Amerika elsődleges partnerségei demokratikus szövetségek keretében valósulnak meg.
Mint arról beszámoltunk, a múlt héten ismertetett nemzetbiztonsági stratégia sem bánik kesztyűs kézzel a nyugat-európai országokkal, illetve az egyre központosítottabbá váló, a tagállami szuverenitást egyre inkább korlátozó Európai Unióval.
A dokumentum szerint Washington új nemzetbiztonsági stratégiája az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén.
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Az Egyesült Államok stratégiáját mindenek felett az motiválja, ami Amerika számára előnyös – áll a Fehér Ház által közzétett 33 oldalas dokumentumban,
A Joe Biden által meghatározott elképzelés inkább a külföldi szövetségek újraélesztését tartotta szem előtt.
„A korábbi stratégiák nem voltak tekintettel az Egyesült Államok legfontosabb érdekeire, és más országok védelmének terhét az amerikai lakosság vállára helyezték. Vége azoknak az időknek, amikor az Egyesült Államok Atlaszként az egész világrendre felügyelt. Most már Amerika az első” – olvasható a szövegben.
Washington szerint az európai politikusoknak „irreális elvárásaik” vannak az ukrajnai békével kapcsolatban.
Számos országban ingatag kisebbségi kormány van hatalmon, közülük többen lábbal tiporják a demokrácia alapelveit, hogy visszaszorítsák az ellenzéket. Az európaiak nagy többsége békére vágyik, de ez a törekvés a politikájukban alig tükröződik – mondták ki a dokumentumban.
Az Egyesült Államok régi európai szövetségeseiről emellett azt is kimondták, hogy nemcsak gazdasági, hanem egzisztenciális válsággal is szembe kell nézniük.
– áll a dokumentumban.
Az Egyesült Államok szerint Európát gyengíti a bevándorlási politikája, a csökkenő születésszám, „a szólásszabadság cenzúrája, a politikai ellenvélemények elnyomása és a nemzeti identitások, illetve az önbizalom elvesztése”.
„Ha a mai trendek folytatódnak, a kontinens 20 év múlva vagy még annál is rövidebb időn belül felismerhetetlenné válik. Ebből adódóan jelenleg messze nem egyértelmű, hogy az európai országok rendelkezni fognak elég erős gazdasággal és hadsereggel ahhoz, hogy megbízható szövetségesek maradjanak” – fogalmaztak az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiában. Hozzátették: „A patrióta európai pártok egyre bővülő befolyása nagy optimizmusra ad okot”.
A Közel-Kelettel kapcsolatban az új elképzelés szerint fel kell hagyni „azzal a szerencsétlen kísérletezéssel, hogy kioktatják a térség országait, különösen a perzsa-öbölbeli monarchiákat a hagyományaikról és a kormányzásról”.
Trump elnök megerősítette az ottani kapcsolatokat, és a közel-keleti országokra gazdasági lehetőségekként tekint, az arab államokat egyre inkább „a partnerség, a barátság és a beruházások” lehetséges helyszíneinek tartja.
– húzták alá a dokumentumban.
Washington emellett a dokumentum szerint arra törekszik, hogy „újra kiegyensúlyozza” az amerikai-kínai kapcsolatokat, továbbá ellenszegüljön Peking Tajvan irányában mutatott agresszív hozzáállásának.
Ez utóbbi érdekében
„Az amerikai hadsereg egymagában nem képes ezt megoldani, és nem is kell, hogy képes legyen rá. Szövetségeseinknek a kollektív védelem érdekében többet kell költeniük, és legfőképpen többet kell cselekedniük” – áll a washingtoni dokumentumban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!