
Vészcsengő. Donald Trump új nemzetbiztonsági stratégiája az Európa országaira leselkedő veszélyekre figyelmeztet
Fotó: Facebook/Donald Trump
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
2025. december 07., 12:312025. december 07., 12:31
Az Egyesült Államok stratégiáját mindenek felett az motiválja, ami Amerika számára előnyös – áll a Fehér Ház által közzétett 33 oldalas, Európa jövőjét borúsan látó dokumentumban, amely Donald Trump elnök januári hivatalba lépése óta az első hivatalos kinyilatkoztatása az ország nemzetbiztonsági stratégiájának.
A Joe Biden által meghatározott elképzelés inkább a külföldi szövetségek újraélesztését tartotta szem előtt.
„A korábbi stratégiák nem voltak tekintettel az Egyesült Államok legfontosabb érdekeire, és más országok védelmének terhét az amerikai lakosság vállára helyezték.
– olvasható a szövegben.
Amerika egyik létfontosságú érdekének nevezték az új stratégiában az ukrajnai háború lezárását annak érdekében, hogy „ismét megteremtsék a stratégiai stabilitást Oroszországgal”.
Washington szerint
Számos országban ingatag kisebbségi kormány van hatalmon, közülük többen lábbal tiporják a demokrácia alapelveit, hogy visszaszorítsák az ellenzéket. Az európaiak nagy többsége békére vágyik, de ez a törekvés a politikájukban alig tükröződik – mondták ki a dokumentumban.
Az Egyesült Államok régi európai szövetségeseiről emellett azt is kimondták, hogy nemcsak gazdasági, hanem egzisztenciális válsággal is szembe kell nézniük.
– áll a dokumentumban.
Az Egyesült Államok szerint Európát gyengíti a bevándorlási politikája, a csökkenő születésszám, „a szólásszabadság cenzúrája, a politikai ellenvélemények elnyomása és a nemzeti identitások, illetve az önbizalom elvesztése”.
„Ha a mai trendek folytatódnak, a kontinens 20 év múlva vagy még annál is rövidebb időn belül felismerhetetlenné válik. Ebből adódóan jelenleg messze nem egyértelmű, hogy az európai országok rendelkezni fognak elég erős gazdasággal és hadsereggel ahhoz, hogy megbízható szövetségesek maradjanak” – fogalmaztak az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiában. Hozzátették:
A stratégiai dokumentumban célként tűzik ki a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet és a migráció ellenőrzését a nyugati féltekén.
A Közel-Kelettel kapcsolatban az új elképzelés szerint fel kell hagyni „azzal a szerencsétlen kísérletezéssel, hogy kioktatják a térség országait, különösen a perzsa-öbölbeli monarchiákat a hagyományaikról és a kormányzásról”.
Trump elnök megerősítette az ottani kapcsolatokat, és a közel-keleti országokra gazdasági lehetőségekként tekint, az arab államokat egyre inkább „a partnerség, a barátság és a beruházások” lehetséges helyszíneinek tartja.
– húzták alá a dokumentumban.
Washington emellett a dokumentum szerint arra törekszik, hogy „újra kiegyensúlyozza” az amerikai-kínai kapcsolatokat, továbbá ellenszegüljön Peking Tajvan irányában mutatott agresszív hozzáállásának.
Ez utóbbi érdekében
„Az amerikai hadsereg egymagában nem képes ezt megoldani, és nem is kell, hogy képes legyen rá. Szövetségeseinknek a kollektív védelem érdekében többet kell költeniük, és legfőképpen többet kell cselekedniük” – áll a washingtoni dokumentumban.
Németország elutasítja az amerikai biztonsági stratégia „külső tanácsait” – közölte Johann Wadephul német külügyminiszter egy pénteki sajtótájékoztatón.
Wadephul azt mondta: Berlinnek nincs szüksége külső tanácsokra a szólásszabadsággal vagy a demokratikus társadalmak szerveződésével kapcsolatban.
Elmondta, hogy ezeket a kérdéseket Németország alkotmányos rendje szabályozza, amely rendelkezik a hatalmi ágak szétválasztásáról és a sajtószabadságról is.
A miniszter szerint a szólásszabadság vagy a szabad társadalmak szerveződésének kérdései nem tartoznak a szövetség hatáskörébe, ami Németországot illeti.
„Úgy véljük, hogy ezeket a kérdéseket a jövőben teljes mértékben önállóan tudjuk megvitatni és megvitatni, és nincs szükségünk külső tanácsokra” – mondta Wadephul a Deutsche Welle szerint.
Ugyanakkor kijelentette, hogy részletesen elemezni fogják az új amerikai biztonsági stratégiát.
Jürgen Hardt, a német kormánypárti CDU/CSU pártszövetség külpolitikai szóvivője szintén kritizálta az amerikai stratégiát.
– mondta Hardt a Deutsche Wellének. Emellett aggodalmát fejezte ki az amerikai stratégiával kapcsolatban, és azt sugallta, hogy Trump ezzel „aktívan be akar avatkozni az Európai Unió tagállamainak politikájába”.
„Mi nem avatkoztunk be az Egyesült Államok ügyeibe, és elvárjuk, hogy az Egyesült Államok se avatkozzon be a német demokráciák ügyeibe” – szögezte le.
A szóvivő azonban egyelőre nem kívánt további kommentárt fűzni a dokumentumhoz.
„Még nem volt időnk megvizsgálni és értékelni a kérdést, ezért egyelőre nem tudunk hozzáfűzni semmit” – idézte a szóvivőt a német dpa hírügynökség.
Kallas: az Egyesült Államok Európa legnagyobb szövetségese
Az Egyesült Államok továbbra is az Európai Unió „legnagyobb szövetségese” – jelentette ki szombaton Kaja Kallas, az EU diplomáciai főképviselője az új amerikai biztonsági stratégia közzététele után, amely Európa „civilizációjának eltűnését” jósolja.
„Természetesen sok kritika érte, de szerintem egy része indokolt” – mondta Kallas, amikor a dokumentumról kérdezték egy dohai konferencián Katarban. „Az Egyesült Államok továbbra is legnagyobb szövetségesünk (...) nem mindig értettünk egyet különböző kérdésekben, de szerintem az általános elv változatlan marad. Mi vagyunk a legnagyobb szövetségesek, és egységesnek kell maradnunk" – tette hozzá.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
szóljon hozzá!