Hirdetés

Fehér Ház: az Egyesült Államok nem érintett a Kreml elleni dróntámadásban

•  Fotó: Videófelvétel

Fotó: Videófelvétel

Hazugságnak minősítette a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője csütörtökön a Kreml állítását az Egyesült Államok érintettségéről az orosz elnöki hivatal ellen dróntámadásban.

Hírösszefoglaló

2023. május 05., 09:322023. május 05., 09:32

2023. május 05., 09:452023. május 05., 09:45

John Kirby az amerikai elnöki hivatal sajtótájékoztatóján közölte, hogy az Egyesült Államok nem indított vizsgálatot az ügyben, hanem jelenleg próbál minden információt összegyűjteni a történtekről, azokkal kapcsolatban ugyanis egyelőre nem rendelkezik semmilyen meggyőző bizonyítékkal. Hozzátette:

egy dolog biztos, az Egyesült Államok nem érintett az incidensben, ellentétben Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő „hazugságaival”.

Hirdetés

John Kirby egyben megjegyezte, hogy az orosz állítás beleilleszkedik abba a keretbe, ahogyan Oroszország ezt a háborút megpróbálja egzisztenciális fenyegetésként lefesteni, hogy a Nyugat, illetve a NATO, valamint az Egyesült Államok áll vele szemben. Ez nem igaz, mert

ebben a konfliktusban „Oroszország az agresszor”

– fogalmazott a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

Szintén csütörtökön a szenátus védelmi bizottságának meghallgatásán Avril Haines, az amerikai hírszerző ügynökségek szervezetének igazgatója (Director of National Intelligence) kijelentette, hogy egyelőre nincs olyan információjuk, ami független értékelésre adna lehetőséget a történtekkel kapcsolatban.

korábban írtuk

Újabban Amerikát vádolják az oroszok a szerintük Putyin megölését célzó dróntámadással
Újabban Amerikát vádolják az oroszok a szerintük Putyin megölését célzó dróntámadással

Moszkva szerint Washington áll a Kreml elleni dróntámadás mögött, amelynek célja Vlagyimir Putyin elnök megölése volt – derült ki csütörtökön az orosz államfő szóvivőjének szavaiból.

Az ülésen a Védelmi Hírszerző Ügynökség (Defense Intelligence Agency) igazgatója, Scott Berrier ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az az orosz feltételezés, miszerint itt az Egyesült Államok közreműködésével elkövetett támadásról van szó, valószínűleg tudatos félretájékoztatás orosz részről.

Az ukrajnai háború menetével kapcsolatban Avril Haines közölte, hogy értékelése szerint

az orosz hadsereg idén vélhetően nem lesz képes jelentősebb támadó hadműveletet kezdeni, mert komoly lőszer- és emberhiánnyal szembesül.

Hozzátette, hogy amennyiben Oroszország nem dönt kötelező jellegű mozgósításról, és nem lesz képes újabb jelentékeny beszerzési forrásokat találni Irán és egyéb országok mellett, akkor még egy szerényebb méretű offenzíva kivitelezése is kihívások elé állíthatja.

Eközben Mark Rutte holland miniszterelnök a Hollandiába látogató Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös hágai sajtótájékoztatón elmondta:

kormánya keményen dolgozik azon, hogy szövetségeseivel – Belgiummal, Dániával és az Egyesült Királysággal – megállapodásra jusson az Ukrajnának szánt F-16-os vadászrepülőgépek szállításáról.

Megerősítette, hogy kormánya számára Ukrajna vadászgépekkel való ellátása „nem tabutéma”, de hozzátette, hogy a vitát még nem zárták le.

korábban írtuk

Elemzők: Oroszország rendezte meg a Kreml elleni dróntámadást
Elemzők: Oroszország rendezte meg a Kreml elleni dróntámadást

Az orosz vádakkal ellentétben nem Ukrajna követte el a Kreml elleni dróntámadást, hanem Moszkva rendezte meg, hogy ezzel saját propaganda- és katonai céljait szolgálja – állítja az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).

Alexander de Croo belga szövetségi kormányfő, aki azért utazott Hollandiába, hogy közös megbeszélést folytasson a holland miniszterelnökkel és az ukrán elnökkel, bejelentette, hogy Belgium új katonai segélycsomagot készít elő Ukrajnának.

Azzal kapcsolatban, hogy a csomag pontosan mit fog tartalmazni, nem közölt részleteket, csak annyit mondott, hogy

„katonai felszerelésről lenne szó, amellyel Ukrajna haditartalékait töltenék fel”.

A csomaggal kapcsolatos végleges döntés a hónap végére várható. „Az ilyen folyamatok esetében gyakran merülnek fel gyakorlati akadályok, de biztosíthatok mindenkit, hogy a hogy a belga szívekben nincs kétség afelől, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát” – jelentette ki. Azt is hozzátette: támogatja, hogy az európai uniós szankciók által sújtott oroszok vagyonát Ukrajna újjáépítésére használják fel.

Belgium mintegy 180 milliárd euró értékű orosz vagyont fagyasztott be ez idáig.

A márciusi költségvetési kiigazításkor a kormány úgy döntött, hogy a befagyasztott vagyonokból származó adókamatok egy részét Ukrajna támogatására fordítják, azonban De Croo szerint az összes kamatot erre a célra kellene felhasználni.

„Belgium ebben a folyamatba vezető szerepet akar játszani. Ezt a pénzt Ukrajna háborús erőfeszítéseire és újjáépítésére fordítani gazdaságilag és erkölcsileg is teljesen ésszerű” – jegyezte meg a belga kormányfő.

Eközben Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján arról beszékt: a hozzávetőleges becslések szerint az Oroszországi Föderáció több mint húszezer ukrán civilt tart fogva.

Az ombudsman utalt arra, hogy az orosz megszállás alá került ukrajnai területek visszavétele után kiderülhet, hogy ez a szám még ennél is jóval nagyobb. Szavai szerint a most közölt becslést azoknak az embereknek személyesen hozzá intézett megkeresésére alapozza, akiknek hozzátartozóját vagy közeli ismerősét az orosz hadsereg foglyul ejtette. Megjegyezte, hogy

az orosz megszállás alatti területeken lakók közül csak kevesen mernek hozzáfordulni, mert az ukrán emberi jogi biztos megkeresését az orosz megszálló hatóságok „kémkedésnek” tekintik.

Az ombudsman megjegyezte, hogy a hadifoglyokkal foglalkozó koordináló parancsnokságon külön munkacsoportot hoztak létre, amely a polgári foglyok kérdéseivel foglalkozik. Vezetője Olekszandr Kononenko, aki az emberi jogi biztos biztonsági és védelmi kérdésekkel foglalkozó képviselője. Elmondta, hogy a koordináló parancsnokság munkájának köszönhetően eddig 2279 ukrán állampolgár került vissza hazájába, közülük 142 civil volt.

Lubinec emlékeztetett arra, hogy a héten Ukrajnában elindították az eltűnt személyek egységes nyilvántartását. Az adatbázis feltöltése viszont még eltart egy ideig, folyamatosan továbbítják az adatokat a nyilvántartásba a nemzeti információs irodától és más szervektől, köztük a titkosszolgálatoktól – magyarázta az ombudsman.

A biztos emlékeztetett arra is, hogy személyesen adta át a civil foglyok első listáját január 13-án Ankarában Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsmannak. Azon a listán kétezer ukrán neve szerepelt, valamennyien 65 évesnél idősebbek, sokuk krónikus betegségekben szenved. Hozzátette, hogy Oroszországtól csupán azt a választ kapták, hogy áttekintik a listát.

Lubinec reményét fejezte ki, hogy Ukrajna a közeljövőben megkezdi a jogellenesen Oroszországba hurcolt gyermekek hazaszállítását.

„Reméljük, hogy a közeljövőben nyilvánosan is bemutathatjuk munkánk eredményét, amikor elkezdenek visszatérni az ukrán gyerekek. Nem tudom, hányról beszélünk most” – mondta, kiemelve, hogy elsőként azokat a gyerekeket szeretné Ukrajna hazaszállítani, akiknek rokonuk van Ukrajnában. „Ezzel párhuzamosan összeállítjuk az árvák névsorát is” - tette hozzá az ombudsman.

Az ukrajnai korrupciómegelőzési ügynökség „nemzetközi háborús szponzornak” minősítette az OTP-t

Az ukrán nemzeti korrupciómegelőzési ügynökség (NAZK) a magyar OTP Bank Groupot „a nemzetközi háborús szponzorok” listájára helyezte, amiért a pénzintézet továbbra is együttműködik Oroszországgal – közölte csütörtökön az ügynökség sajtószolgálata. A minősítés tényét az OTP Csoport is megerősítette az MTI-nek, hangsúlyozva: az OTP Csoport minden nemzetközi szankciós intézkedést és helyi törvényi előírást betartva működik valamennyi piacán, így Oroszországban is.
A NAZK a döntését sajtóközleményében azzal indokolta, hogy a magyar bank továbbra is tevékenységet fejt ki Oroszországban és egy olyan hitelezési jogszabály rendelkezései szerint jár el, amelynek alanyai a Donyeck és Luhanszk megyei orosz hatóságok. A NAZK szerint az OTP „kedvező feltételek mellett nyújt hiteleket az orosz hadsereg” tagjainak, ideértve a fizetési halasztás lehetőségét kölcsöntörlesztés során.

A közleményben arról számoltak be, hogy az ukrán nemzeti bank korábban azzal a követeléssel fordult az OTP Csoporthoz – amely megközelítőleg 507 millió dolláros érdekeltséggel rendelkezik Ukrajnában –, hogy távozzon az orosz piacról.
Az OTP Csoport minden nemzetközi szankciós intézkedést és helyi törvényi előírást betartva működik valamennyi piacán, így Oroszországban is – mondta az OTP Bank kommunikációs vezetője az MTI-nek.
A csoport oroszországi bankja az orosz piaci felügyelet adatai szerint 0,17 százalékos részesedéssel rendelkezik az orosz bankpiacon, ami alapján a rendszerszinten nem jelentős piaci szereplői minősítést kapta az orosz jegybanktól – mondta.
Az OTP Csoport minden stratégiai opciót vizsgál a bank további sorsát illetően, ezek között az eladást is.
Az OTP 2022-ben felkérte a Rothschild nemzetközi tanácsadó céget, hogy találjon vevőt a bankra, azonban az értékesítés jogi feltételeit az időközben kiadott orosz elnöki rendelet ellehetetlenítette – tette hozzá.
A NAZK „nemzetközi háborús szponzorokat” felsoroló listáján az OTP-vel együtt már 24 intézmény szerepel, köztük olyan vállalkozások is, mint a Procter&Gamble, az OpenWay Group, a Danieli, a TMS Tankers, a Minerva Marine, a Thenamaris Ships Management, a Delta Tankers, a Dynacom Tankers Management, a Leroy Merlin, a ComNav Technology, a Mondi Group/Mondi PLC, az eKassir, Liberian International Ship & Corporate Registry, a Bonduelle, az Auchan, a Peninsula Petroleum és az osztrák Raiffeisen bankcsoport.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 08., kedd

„Az orosz agresszió már nem csak elméleti fenyegetés” – milyen akciókat tervezhet Moszkva Románia ellen?

Oroszország egyes vélekedések szerint a jövőben megpróbálhatja valamilyen korlátozott akcióval tesztelni a NATO egységét.

„Az orosz agresszió már nem csak elméleti fenyegetés” – milyen akciókat tervezhet Moszkva Románia ellen?
Hirdetés
2026. szeptember 08., kedd

Hatott a bekeményítés? Budapest szerint sikerült előrelépni a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyreállítása ügyében

Előrelépés történt a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében – közölte Orbán Anita külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében.

Hatott a bekeményítés? Budapest szerint sikerült előrelépni a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyreállítása ügyében
2026. szeptember 07., hétfő

Orosz–ukrán háború: vajon közelebb hozza a békét az újabb amerikai közvetítés?

Az Oroszországgal folytatott háború várhatóan a tél folyamán is folytatódni fog – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután Kijevben tárgyalásokat folytatott Donald Trump legfőbb küldötteivel.

Orosz–ukrán háború: vajon közelebb hozza a békét az újabb amerikai közvetítés?
2026. szeptember 06., vasárnap

Exit poll: tarolhatott az AfD Szász-Anhaltban, közel a szélsőjobboldal világháború óta nem látott előretörése

A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt kaphatta a legtöbb szavazatot a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban vasárnap tartott választásokon az exit poll-felmérések szerint.

Exit poll: tarolhatott az AfD Szász-Anhaltban, közel a szélsőjobboldal világháború óta nem látott előretörése
Hirdetés
2026. szeptember 06., vasárnap

Csúcson a gázolajár, rekordmélységben Trump támogatottsága Amerikában

A Financial Times vasárnap ismertetett friss felmérése szerint rekordmélységbe süllyedt Donald Trump amerikai elnök támogatottsága.

Csúcson a gázolajár, rekordmélységben Trump támogatottsága Amerikában
2026. szeptember 06., vasárnap

Lavrov a lipcsei drónvádról: „egy igazi háború kezdete”

A nyugati országok vádja, miszerint Moszkva részese volt a lipcsei drónincidensnek, fő vonalakban egy igazi háború kezdetét jelenti – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.

Lavrov a lipcsei drónvádról: „egy igazi háború kezdete”
2026. szeptember 06., vasárnap

Háborús szimuláció orosz támadásról Romániában: „tétova amerikai válasz”

Egy amerikai háborús szimuláció Oroszország Moldovai Köztársaság és Románia elleni 2028-as támadását modellezte. A résztvevőknek arról kellett dönteniük, hogyan reagáljon az Egyesült Államok. Washingtoni elemző szerint Amerika „tétova választ” adna.

Háborús szimuláció orosz támadásról Romániában: „tétova amerikai válasz”
Hirdetés
2026. szeptember 05., szombat

Kárpátaljai pártelnökök a Krónikának: szimbolikus, de fontos gesztus a szovjetek magyarok elleni atrocitásainak elítélése

Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.

Kárpátaljai pártelnökök a Krónikának: szimbolikus, de fontos gesztus a szovjetek magyarok elleni atrocitásainak elítélése
2026. szeptember 04., péntek

Moszkva nem fog örülni: Ukrajna új, Románián átvezető útvonalakon kapja az üzemanyagot a háború miatt

Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.

Moszkva nem fog örülni: Ukrajna új, Románián átvezető útvonalakon kapja az üzemanyagot a háború miatt
2026. szeptember 04., péntek

Kijevi gesztus a magyaroknak: a parlament elítélte a szovjetek kárpátaljai magyarellenes atrocitásait

Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.

Kijevi gesztus a magyaroknak: a parlament elítélte a szovjetek kárpátaljai magyarellenes atrocitásait
Hirdetés
Hirdetés