Fehér Ház: az Egyesült Államok nem érintett a Kreml elleni dróntámadásban

•  Fotó: Videófelvétel

Fotó: Videófelvétel

Hazugságnak minősítette a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője csütörtökön a Kreml állítását az Egyesült Államok érintettségéről az orosz elnöki hivatal ellen dróntámadásban.

Hírösszefoglaló

2023. május 05., 09:322023. május 05., 09:32

2023. május 05., 09:452023. május 05., 09:45

John Kirby az amerikai elnöki hivatal sajtótájékoztatóján közölte, hogy az Egyesült Államok nem indított vizsgálatot az ügyben, hanem jelenleg próbál minden információt összegyűjteni a történtekről, azokkal kapcsolatban ugyanis egyelőre nem rendelkezik semmilyen meggyőző bizonyítékkal. Hozzátette:

egy dolog biztos, az Egyesült Államok nem érintett az incidensben, ellentétben Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő „hazugságaival”.

John Kirby egyben megjegyezte, hogy az orosz állítás beleilleszkedik abba a keretbe, ahogyan Oroszország ezt a háborút megpróbálja egzisztenciális fenyegetésként lefesteni, hogy a Nyugat, illetve a NATO, valamint az Egyesült Államok áll vele szemben. Ez nem igaz, mert

ebben a konfliktusban „Oroszország az agresszor”

– fogalmazott a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

Szintén csütörtökön a szenátus védelmi bizottságának meghallgatásán Avril Haines, az amerikai hírszerző ügynökségek szervezetének igazgatója (Director of National Intelligence) kijelentette, hogy egyelőre nincs olyan információjuk, ami független értékelésre adna lehetőséget a történtekkel kapcsolatban.

korábban írtuk

Újabban Amerikát vádolják az oroszok a szerintük Putyin megölését célzó dróntámadással
Újabban Amerikát vádolják az oroszok a szerintük Putyin megölését célzó dróntámadással

Moszkva szerint Washington áll a Kreml elleni dróntámadás mögött, amelynek célja Vlagyimir Putyin elnök megölése volt – derült ki csütörtökön az orosz államfő szóvivőjének szavaiból.

Az ülésen a Védelmi Hírszerző Ügynökség (Defense Intelligence Agency) igazgatója, Scott Berrier ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az az orosz feltételezés, miszerint itt az Egyesült Államok közreműködésével elkövetett támadásról van szó, valószínűleg tudatos félretájékoztatás orosz részről.

Az ukrajnai háború menetével kapcsolatban Avril Haines közölte, hogy értékelése szerint

az orosz hadsereg idén vélhetően nem lesz képes jelentősebb támadó hadműveletet kezdeni, mert komoly lőszer- és emberhiánnyal szembesül.

Hozzátette, hogy amennyiben Oroszország nem dönt kötelező jellegű mozgósításról, és nem lesz képes újabb jelentékeny beszerzési forrásokat találni Irán és egyéb országok mellett, akkor még egy szerényebb méretű offenzíva kivitelezése is kihívások elé állíthatja.

Eközben Mark Rutte holland miniszterelnök a Hollandiába látogató Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös hágai sajtótájékoztatón elmondta:

kormánya keményen dolgozik azon, hogy szövetségeseivel – Belgiummal, Dániával és az Egyesült Királysággal – megállapodásra jusson az Ukrajnának szánt F-16-os vadászrepülőgépek szállításáról.

Megerősítette, hogy kormánya számára Ukrajna vadászgépekkel való ellátása „nem tabutéma”, de hozzátette, hogy a vitát még nem zárták le.

korábban írtuk

Elemzők: Oroszország rendezte meg a Kreml elleni dróntámadást
Elemzők: Oroszország rendezte meg a Kreml elleni dróntámadást

Az orosz vádakkal ellentétben nem Ukrajna követte el a Kreml elleni dróntámadást, hanem Moszkva rendezte meg, hogy ezzel saját propaganda- és katonai céljait szolgálja – állítja az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).

Alexander de Croo belga szövetségi kormányfő, aki azért utazott Hollandiába, hogy közös megbeszélést folytasson a holland miniszterelnökkel és az ukrán elnökkel, bejelentette, hogy Belgium új katonai segélycsomagot készít elő Ukrajnának.

Azzal kapcsolatban, hogy a csomag pontosan mit fog tartalmazni, nem közölt részleteket, csak annyit mondott, hogy

„katonai felszerelésről lenne szó, amellyel Ukrajna haditartalékait töltenék fel”.

A csomaggal kapcsolatos végleges döntés a hónap végére várható. „Az ilyen folyamatok esetében gyakran merülnek fel gyakorlati akadályok, de biztosíthatok mindenkit, hogy a hogy a belga szívekben nincs kétség afelől, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát” – jelentette ki. Azt is hozzátette: támogatja, hogy az európai uniós szankciók által sújtott oroszok vagyonát Ukrajna újjáépítésére használják fel.

Belgium mintegy 180 milliárd euró értékű orosz vagyont fagyasztott be ez idáig.

A márciusi költségvetési kiigazításkor a kormány úgy döntött, hogy a befagyasztott vagyonokból származó adókamatok egy részét Ukrajna támogatására fordítják, azonban De Croo szerint az összes kamatot erre a célra kellene felhasználni.

„Belgium ebben a folyamatba vezető szerepet akar játszani. Ezt a pénzt Ukrajna háborús erőfeszítéseire és újjáépítésére fordítani gazdaságilag és erkölcsileg is teljesen ésszerű” – jegyezte meg a belga kormányfő.

Eközben Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján arról beszékt: a hozzávetőleges becslések szerint az Oroszországi Föderáció több mint húszezer ukrán civilt tart fogva.

Az ombudsman utalt arra, hogy az orosz megszállás alá került ukrajnai területek visszavétele után kiderülhet, hogy ez a szám még ennél is jóval nagyobb. Szavai szerint a most közölt becslést azoknak az embereknek személyesen hozzá intézett megkeresésére alapozza, akiknek hozzátartozóját vagy közeli ismerősét az orosz hadsereg foglyul ejtette. Megjegyezte, hogy

az orosz megszállás alatti területeken lakók közül csak kevesen mernek hozzáfordulni, mert az ukrán emberi jogi biztos megkeresését az orosz megszálló hatóságok „kémkedésnek” tekintik.

Az ombudsman megjegyezte, hogy a hadifoglyokkal foglalkozó koordináló parancsnokságon külön munkacsoportot hoztak létre, amely a polgári foglyok kérdéseivel foglalkozik. Vezetője Olekszandr Kononenko, aki az emberi jogi biztos biztonsági és védelmi kérdésekkel foglalkozó képviselője. Elmondta, hogy a koordináló parancsnokság munkájának köszönhetően eddig 2279 ukrán állampolgár került vissza hazájába, közülük 142 civil volt.

Lubinec emlékeztetett arra, hogy a héten Ukrajnában elindították az eltűnt személyek egységes nyilvántartását. Az adatbázis feltöltése viszont még eltart egy ideig, folyamatosan továbbítják az adatokat a nyilvántartásba a nemzeti információs irodától és más szervektől, köztük a titkosszolgálatoktól – magyarázta az ombudsman.

A biztos emlékeztetett arra is, hogy személyesen adta át a civil foglyok első listáját január 13-án Ankarában Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsmannak. Azon a listán kétezer ukrán neve szerepelt, valamennyien 65 évesnél idősebbek, sokuk krónikus betegségekben szenved. Hozzátette, hogy Oroszországtól csupán azt a választ kapták, hogy áttekintik a listát.

Lubinec reményét fejezte ki, hogy Ukrajna a közeljövőben megkezdi a jogellenesen Oroszországba hurcolt gyermekek hazaszállítását.

„Reméljük, hogy a közeljövőben nyilvánosan is bemutathatjuk munkánk eredményét, amikor elkezdenek visszatérni az ukrán gyerekek. Nem tudom, hányról beszélünk most” – mondta, kiemelve, hogy elsőként azokat a gyerekeket szeretné Ukrajna hazaszállítani, akiknek rokonuk van Ukrajnában. „Ezzel párhuzamosan összeállítjuk az árvák névsorát is” - tette hozzá az ombudsman.

Az ukrajnai korrupciómegelőzési ügynökség „nemzetközi háborús szponzornak” minősítette az OTP-t

Az ukrán nemzeti korrupciómegelőzési ügynökség (NAZK) a magyar OTP Bank Groupot „a nemzetközi háborús szponzorok” listájára helyezte, amiért a pénzintézet továbbra is együttműködik Oroszországgal – közölte csütörtökön az ügynökség sajtószolgálata. A minősítés tényét az OTP Csoport is megerősítette az MTI-nek, hangsúlyozva: az OTP Csoport minden nemzetközi szankciós intézkedést és helyi törvényi előírást betartva működik valamennyi piacán, így Oroszországban is.
A NAZK a döntését sajtóközleményében azzal indokolta, hogy a magyar bank továbbra is tevékenységet fejt ki Oroszországban és egy olyan hitelezési jogszabály rendelkezései szerint jár el, amelynek alanyai a Donyeck és Luhanszk megyei orosz hatóságok. A NAZK szerint az OTP „kedvező feltételek mellett nyújt hiteleket az orosz hadsereg” tagjainak, ideértve a fizetési halasztás lehetőségét kölcsöntörlesztés során.

A közleményben arról számoltak be, hogy az ukrán nemzeti bank korábban azzal a követeléssel fordult az OTP Csoporthoz – amely megközelítőleg 507 millió dolláros érdekeltséggel rendelkezik Ukrajnában –, hogy távozzon az orosz piacról.
Az OTP Csoport minden nemzetközi szankciós intézkedést és helyi törvényi előírást betartva működik valamennyi piacán, így Oroszországban is – mondta az OTP Bank kommunikációs vezetője az MTI-nek.
A csoport oroszországi bankja az orosz piaci felügyelet adatai szerint 0,17 százalékos részesedéssel rendelkezik az orosz bankpiacon, ami alapján a rendszerszinten nem jelentős piaci szereplői minősítést kapta az orosz jegybanktól – mondta.
Az OTP Csoport minden stratégiai opciót vizsgál a bank további sorsát illetően, ezek között az eladást is.
Az OTP 2022-ben felkérte a Rothschild nemzetközi tanácsadó céget, hogy találjon vevőt a bankra, azonban az értékesítés jogi feltételeit az időközben kiadott orosz elnöki rendelet ellehetetlenítette – tette hozzá.
A NAZK „nemzetközi háborús szponzorokat” felsoroló listáján az OTP-vel együtt már 24 intézmény szerepel, köztük olyan vállalkozások is, mint a Procter&Gamble, az OpenWay Group, a Danieli, a TMS Tankers, a Minerva Marine, a Thenamaris Ships Management, a Delta Tankers, a Dynacom Tankers Management, a Leroy Merlin, a ComNav Technology, a Mondi Group/Mondi PLC, az eKassir, Liberian International Ship & Corporate Registry, a Bonduelle, az Auchan, a Peninsula Petroleum és az osztrák Raiffeisen bankcsoport.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban

A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban
2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban