Dmitrij Peszkovnak nincs sok információja a történtekről, de azokat határozottan állítja
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Moszkva szerint Washington áll a Kreml elleni dróntámadás mögött, amelynek célja Vlagyimir Putyin elnök megölése volt – derült ki csütörtökön az orosz államfő szóvivőjének szavaiból.
2023. május 04., 17:352023. május 04., 17:35
2023. május 04., 17:472023. május 04., 17:47
Dmitrij Peszkov ezt a vádat újságíróknak tartott tájékoztatóján ismertette, mondván: Washingtonnak észben kell tartania, hogy Oroszországban tudják, hogy ott választják ki a célpontokat, Ukrajna pedig csak végrehajtotta az amerikai terveket. Bizonyítékot azonban nem szolgáltatott a dróntámadásban való amerikai részvételre vonatkozó állítás alátámasztására.
Peszkov nem fedte fel, Moszkva miképpen reagál arra, hogy Kijev drónokkal próbálta megtámadni a Kremlt. Elmondása szerint különböző intézkedésekről tárgyalnak, de azok minden esetben kiegyensúlyozottak, és Oroszország érdekeinek megfelelőek lesznek. Részletekbe nem bocsátkozott.
Az orosz vádakkal ellentétben nem Ukrajna követte el a Kreml elleni dróntámadást, hanem Moszkva rendezte meg, hogy ezzel saját propaganda- és katonai céljait szolgálja – állítja az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Az orosz államfő sajtószolgálata szerint Kijev szerda este drónokkal próbált csapást mérni a Kreml elnöki rezidenciájára. Az orosz hadsereg és a különleges szolgálatok állításuk szerint azonnal hatástalanítottak két drónt, amelyeket a Kreml ellen irányítottak. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem sérült meg, és a szokásos módon folytatja munkáját – derült ki a tájékoztatásból. A Kreml a történteket az orosz elnök elleni tervezett terrortámadásnak és merényletnek tartja. A közlemény hangsúlyozta, hogy az Orosz Föderáció fenntartja a megtorlás jogát az általa megfelelőnek ítélt módon.
Ennek majd az ügyben eljáró nyomozók fognak utánajárni – tette hozzá. Arra a kérdésre, ismer-e részleteket arról, hogy milyen drónok vettek részt a támadásban, azt mondta, hogy „ezt nem az ő dolga kideríteni”.
Szólt arról is, hogy a Kreml tud Ferenc pápának az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos nyilatkozatáról, de konkrét elképzelések nem ismertek Moszkva számára. Mint kifejtette: „tudjuk, hogy a pápa gondolkodik azon, hogyan lehetne véget vetni ennek a konfliktusnak, de nem tudunk semmilyen részletes tervről, amelyet a Vatikán ezzel kapcsolatban felajánlott volna”.
Korábban a katolikus egyházfő kijelentette, hogy a Vatikán „békemissziót” folytat az ukrajnai konfliktus megoldása érdekében. Elmondása szerint ez a küldetés „még nem nyilvános”. Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő azt nyilatkozta, hogy Moszkva még nem kapott konkrét terveket a Vatikántól az ukrán válság békés rendezésére.
Ukrajna nem intézett támadást sem Moszkva, sem Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Helsinkiben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Nicușor Dan államfő szombaton Isztambulban részt vett a román haditengerészet Törökországtól vásárolt új korvettjének ünnepélyes szolgálatba állításán.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Újraválasztották George Simiont, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (ECR) alelnökévé – közölte az AUR.
Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken megfosztotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Sas Rend címétől.
Egy amerikai tisztségviselő szerint Donald Trump elnök különmegbízottja, Steve Witkoff Svájcba utazik, miközben az Egyesült Államok és Irán azon dolgozik, hogy a békemegállapodásról szólü technikai tárgyalásokat újra pályára állítsák.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!