Dmitrij Peszkovnak nincs sok információja a történtekről, de azokat határozottan állítja
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Moszkva szerint Washington áll a Kreml elleni dróntámadás mögött, amelynek célja Vlagyimir Putyin elnök megölése volt – derült ki csütörtökön az orosz államfő szóvivőjének szavaiból.
2023. május 04., 17:352023. május 04., 17:35
2023. május 04., 17:472023. május 04., 17:47
Dmitrij Peszkov ezt a vádat újságíróknak tartott tájékoztatóján ismertette, mondván: Washingtonnak észben kell tartania, hogy Oroszországban tudják, hogy ott választják ki a célpontokat, Ukrajna pedig csak végrehajtotta az amerikai terveket. Bizonyítékot azonban nem szolgáltatott a dróntámadásban való amerikai részvételre vonatkozó állítás alátámasztására.
Peszkov nem fedte fel, Moszkva miképpen reagál arra, hogy Kijev drónokkal próbálta megtámadni a Kremlt. Elmondása szerint különböző intézkedésekről tárgyalnak, de azok minden esetben kiegyensúlyozottak, és Oroszország érdekeinek megfelelőek lesznek. Részletekbe nem bocsátkozott.
Az orosz vádakkal ellentétben nem Ukrajna követte el a Kreml elleni dróntámadást, hanem Moszkva rendezte meg, hogy ezzel saját propaganda- és katonai céljait szolgálja – állítja az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Az orosz államfő sajtószolgálata szerint Kijev szerda este drónokkal próbált csapást mérni a Kreml elnöki rezidenciájára. Az orosz hadsereg és a különleges szolgálatok állításuk szerint azonnal hatástalanítottak két drónt, amelyeket a Kreml ellen irányítottak. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem sérült meg, és a szokásos módon folytatja munkáját – derült ki a tájékoztatásból. A Kreml a történteket az orosz elnök elleni tervezett terrortámadásnak és merényletnek tartja. A közlemény hangsúlyozta, hogy az Orosz Föderáció fenntartja a megtorlás jogát az általa megfelelőnek ítélt módon.
Ennek majd az ügyben eljáró nyomozók fognak utánajárni – tette hozzá. Arra a kérdésre, ismer-e részleteket arról, hogy milyen drónok vettek részt a támadásban, azt mondta, hogy „ezt nem az ő dolga kideríteni”.
Szólt arról is, hogy a Kreml tud Ferenc pápának az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos nyilatkozatáról, de konkrét elképzelések nem ismertek Moszkva számára. Mint kifejtette: „tudjuk, hogy a pápa gondolkodik azon, hogyan lehetne véget vetni ennek a konfliktusnak, de nem tudunk semmilyen részletes tervről, amelyet a Vatikán ezzel kapcsolatban felajánlott volna”.
Korábban a katolikus egyházfő kijelentette, hogy a Vatikán „békemissziót” folytat az ukrajnai konfliktus megoldása érdekében. Elmondása szerint ez a küldetés „még nem nyilvános”. Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő azt nyilatkozta, hogy Moszkva még nem kapott konkrét terveket a Vatikántól az ukrán válság békés rendezésére.
Ukrajna nem intézett támadást sem Moszkva, sem Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Helsinkiben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!