Dmitrij Peszkovnak nincs sok információja a történtekről, de azokat határozottan állítja
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Moszkva szerint Washington áll a Kreml elleni dróntámadás mögött, amelynek célja Vlagyimir Putyin elnök megölése volt – derült ki csütörtökön az orosz államfő szóvivőjének szavaiból.
2023. május 04., 17:352023. május 04., 17:35
2023. május 04., 17:472023. május 04., 17:47
Dmitrij Peszkov ezt a vádat újságíróknak tartott tájékoztatóján ismertette, mondván: Washingtonnak észben kell tartania, hogy Oroszországban tudják, hogy ott választják ki a célpontokat, Ukrajna pedig csak végrehajtotta az amerikai terveket. Bizonyítékot azonban nem szolgáltatott a dróntámadásban való amerikai részvételre vonatkozó állítás alátámasztására.
Peszkov nem fedte fel, Moszkva miképpen reagál arra, hogy Kijev drónokkal próbálta megtámadni a Kremlt. Elmondása szerint különböző intézkedésekről tárgyalnak, de azok minden esetben kiegyensúlyozottak, és Oroszország érdekeinek megfelelőek lesznek. Részletekbe nem bocsátkozott.
Az orosz vádakkal ellentétben nem Ukrajna követte el a Kreml elleni dróntámadást, hanem Moszkva rendezte meg, hogy ezzel saját propaganda- és katonai céljait szolgálja – állítja az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Az orosz államfő sajtószolgálata szerint Kijev szerda este drónokkal próbált csapást mérni a Kreml elnöki rezidenciájára. Az orosz hadsereg és a különleges szolgálatok állításuk szerint azonnal hatástalanítottak két drónt, amelyeket a Kreml ellen irányítottak. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem sérült meg, és a szokásos módon folytatja munkáját – derült ki a tájékoztatásból. A Kreml a történteket az orosz elnök elleni tervezett terrortámadásnak és merényletnek tartja. A közlemény hangsúlyozta, hogy az Orosz Föderáció fenntartja a megtorlás jogát az általa megfelelőnek ítélt módon.
Ennek majd az ügyben eljáró nyomozók fognak utánajárni – tette hozzá. Arra a kérdésre, ismer-e részleteket arról, hogy milyen drónok vettek részt a támadásban, azt mondta, hogy „ezt nem az ő dolga kideríteni”.
Szólt arról is, hogy a Kreml tud Ferenc pápának az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos nyilatkozatáról, de konkrét elképzelések nem ismertek Moszkva számára. Mint kifejtette: „tudjuk, hogy a pápa gondolkodik azon, hogyan lehetne véget vetni ennek a konfliktusnak, de nem tudunk semmilyen részletes tervről, amelyet a Vatikán ezzel kapcsolatban felajánlott volna”.
Korábban a katolikus egyházfő kijelentette, hogy a Vatikán „békemissziót” folytat az ukrajnai konfliktus megoldása érdekében. Elmondása szerint ez a küldetés „még nem nyilvános”. Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő azt nyilatkozta, hogy Moszkva még nem kapott konkrét terveket a Vatikántól az ukrán válság békés rendezésére.
Ukrajna nem intézett támadást sem Moszkva, sem Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Helsinkiben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!