2011. június 20., 14:552011. június 20., 14:55
Papandreu, aki a 300 fős parlamentben 155 képviselői hellyel megőrizte abszolút többségét, június végén újabb megszorító tervet akar elfogadtatni a nemzetközi pénzügyi segítség érdekében, amely nélkül Görögországot államcsőd fenyegeti.
Az ellenzéki pártok - a jobboldali Új Demokrácia, a szélsőjobb Népi Ortodox Riadó Pártja (LAOSZ), a Görög Kommunista Párt (KKE) és a radikális baloldali Szüriza - vezetői előre hozott választásokat követelnek.
„A tavalyi megszorító intézkedésekkel az ország szegényebb lett, több vállalat bezárt. Választásokat akarunk, a kormánynak nincs meg a legitimitása a megszorítások folytatására” - mondta Maria Papadimitriu 52 éves tüntető, egy vállalat alkalmazottja.
Papandreu 2009 októberében került hatalomra, 2010-ben állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal egy háromévi futamidejű, 110 milliárd eurós kölcsönről drákói megszorító intézkedésekért cserébe.
A tüntetés idején az eurozóna pénzügyminiszterei Luxemburgban tanácskoznak a Görögországnak nyújtandó újabb hitelrészlet folyósításáról. Legkorábban hétfőn döntenek arról, hogy az Európai Unió folyósítja-e az újabb sokmilliárdos hitelrészletet a súlyos adósságproblémával küzdő Görögországnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
szóljon hozzá!