A Hamász izraeli támadása óta mintegy egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát a Gázai övezetben
Fotó: UNRWA/Facebook
Az izraeli kitelepítési felszólítást követően tömegesen indultak meg a gázaiak dél felé, egy hét alatt mintegy egymillió ember hagyta el otthonát a térségben az ENSZ vasárnap ismeretett adatai szerint, időközben Egyiptom és Szaúd-Arábia vezetői is a civilek elleni támadások leállítását követelték.
2023. október 15., 20:212023. október 15., 20:21
2023. október 15., 20:322023. október 15., 20:32
Juliette Touma, az ENSZ palesztinokat segélyező missziója (UNRWA) kommunikációs vezetője szerint múlt szombat óta mintegy egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát az övezetben. „Ez a szám várhatóan tovább fog emelkedni, mert az emberek jelenleg is menekülnek otthonaikból” – tette hozzá. Izrael az övezet északi részében élő több mint egymillió embert felszólította, hogy vonuljanak a terület déli része felé, mert a Hamász alagútrendszert épített ki az épületek alatt.
Leszögezte, hogy a szunnita királyság elítéli a polgári lakosság, valamint az infrastruktúra és a mindennapi élethez szükséges létfontosságú szolgáltatások elleni támadásokat. Blinkent, aki a nap folyamán Egyiptomban folytatta közel-keleti körútját, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök is fogadta. Szíszi kijelentette, hogy Izrael reakciója a Hamász iszlamista terrorszervezet támadására túlmegy az önvédelmen, s már kollektív büntetéssel ér fel. Szíszi szintén azt hangsúlyozta, hogy elítélik a civilek elleni támadásokat a Gázai-övezetben kitört konfliktusban.
Fotó: UNRWA/Facebook
Az egyiptomi elnök hivatala szerint Szíszi tárgyalásokat folytat nemzetközi, illetve regionális partnereivel a Gázai övezet humanitárius segélyezéséről, valamint a harcok térségbéli lecsillapításáról. Az egyiptomi államfő hivatala hangsúlyozta, hogy Szíszi ellenez minden olyan tervet, amely a palesztinok áttelepítéséről szól „más országok terhére”, valamint leszögezte, hogy Egyiptom saját biztonságát kardinális kérdésnek tartja. Szíszi csúcstalálkozót javasolt a válság rendezésére.
Dohában Iszmáil Hanijével, a Hamász vezetőjével is tárgyalt, akivel az együttműködés folytatásáról állapodtak meg. Amirabdollahián figyelmeztetett arra is, hogy az Izrael és a Hamász közti konfliktus minden eltelt órával azzal a veszéllyel fenyeget, hogy átterjedhet más frontokra is, amennyiben az izraeli katonai kampány nem ér véget a Gázai övezetben.
Fotó: UNRWA/Facebook
Eközben Vang Ji kínai külügyminiszter közölte, Kína támogatja a palesztin nép „igaz ügyét” nemzeti jogaik megőrzésében. Iráni kollégájával folytatott telefonbeszélgetése során a külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a Palesztina és Izrael közötti helyzet gyökere az, hogy hosszú ideje háttérbe szorul a palesztin nép szuverenitáshoz fűződő joga. „Ennek a történelmi igazságtalanságnak mielőbb véget kell vetni” – idézte az MTI Jit, aki nyomatékosította, hogy Kína továbbra is a béke oldalán áll.
Az izraeli hatóságok részlegesen újraindították a Gázai övezet déli részének vízellátását, azzal a céllal, hogy az északon fekvő palesztin lakosság dél felé költözését elősegítsék. A víz- és áramszolgáltatást, valamint az üzemanyag szállítást az iszlamista Hamász terrorszervezet múlt szombati terrortámadása miatt állították le, amíg vissza nem engedik a Gázába elhurcolt izraeli túszokat. Izrael humanitárius folyosót is nyitott a civilek evakuálására az övezet déli részére, a Vádi Gáza folyó medrétől délre – közölte Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője.
Fotó: UNRWA/Facebook
A Gázai övezet északi részén lévő kórházak kényszerevakuálása sok páciens esetében gyakorlatilag a „halálos ítéletet” jelentené – hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az izraeli hadsereg közleménye szerint az ország északi, libanoni határától számított négy kilométeres sávjában ütközőzónát hoznak létre, ahová tilos belépni civileknek, s az ott élők kötelesek óvóhelyeken, vagy védelmet nyújtó betonszobáikban, vagy annak közvetlen közelében tartózkodni, hogy oda tudjanak menekülni légvédelmi riadó esetén, miután egy libanoni lövedék megölt egy izraeli civilt a határ közelében fekvő egyik településen.
Fotó: UNRWA/Facebook
Rendkívüli uniós csúcsot hívott össze keddre videókonferencia formájában Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, aki a tagállami vezetőknek szóló meghívólevelében fontosnak nevezte, hogy az EU közös álláspontot, világos és egységes irányt alakítson ki az Izraelben történt események és a kialakult helyzettel kapcsolatban. Michel végezetül annak veszélyére is felhívta a figyelmet, hogy a konfliktus elől menekülők nagyszámban vándorolhatnak olyan szomszédos országokba, ahol már most is jelentős számú menekült tartózkodik. A helyzet nem körültekintő kezelése esetén fennáll a veszélye, hogy ezek a migrációs hullámok továbbterjednek Európára – tette hozzá.
Izrael humanitárius folyosót nyitott vasárnap a civilek evakuálására az övezet déli részére, a Gáza folyó medrétől délre – közölte Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője vasárnap reggel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Az amerikai hadsereg egyik kulcsfontosságú rakétavédelmi rendszeréhez tartozó elfogórakétáinak közel 80 százalékát felhasználta, miközben a Pentagon lőszerkészlete „veszélyesen alacsony” – derül ki a helyzetet ismerő több forrásból.
Az alacsony vízállás miatt ismét láthatóvá váltak a második világháborús német hajók a Duna szerbiai szakaszán, a román határhoz közeli Prahovónál. Ez legutóbb négy évvel ezelőtt történt, amikor szintén rendkívül alacsony volt a folyó vízállása.
Visszavonta az M1 Híradó bejelentett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének – Hajdú Gábornak és Borsa Miklósnak – megbízását a közmédia vezetősége – közölte a Duna Médiaszolgáltató Zrt. Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-vel.
Ukrajna soha nem lesz a NATO tagja – jelentette ki Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka.
236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!