
A beruházások célja egyebek mellett a drónhiány megszüntetése az európai tudományos szféra és ipar közötti innováció és együttműködés révén
Fotó: Kenrick Mills / Unsplash.com
Az Európai Bizottság az Európai Védelmi Alap (EDF) keretében 910 millió eurót fordít az európai és az ukrán védelmi ipar megerősítésére, a beruházások célja mások mellett a haderő-mobilitás javítása és a drónhiány megszüntetése az európai tudományos szféra és ipar közötti innováció és együttműködés révén – közölte a brüsszeli végrehajtó testület szerdán.
2025. április 30., 15:412025. április 30., 15:41
Az uniós bizottság közleménye szerint az Európai Védelmi Alap létrehozása óta most először az ukrán védelmi iparágak is bekapcsolódnak az induló projektekbe.
Mindez – mint írták – megerősíti a közös biztonsági és innovációs célkitűzéseket.
Közölték: a beruházások fellendítik Európa és Ukrajna védelmi iparát, összhangban az uniós bizottság vonatkozó terveivel, amelyek új védelmi megközelítést dolgoznak ki és azonosítják a beruházási igényeket.
Emlékeztettek: a 2021–2027-es időszakra 7,3 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Európai Védelmi Alap az EU elsődleges eszköze a védelmi célú kutatási és fejlesztési együttműködés támogatására. Elősegíti a különböző méretű vállalatok és kutatóintézetek közötti együttműködést az EU-ban és Norvégiában. Emellett ösztönzi az uniós védelmi ökoszisztéma átalakítását és bővítését, amelynek középpontjában az uniós védelmi innovációs program áll.
gyakran az egyszerűség, a kényelem, a hozzáférhetőség vagy a költséghatékonyság bevezetésével. A projektek között van egyebek mellet egy új generációs lopakodó drón fejlesztése, a mesterséges intelligencia által vezérelt légivédelmi rendszer fejlesztése, illetve egy aknamentesítő rendszer kidolgozása – közölte az uniós bizottság.

Az Európai Unió külügyi tanácsa hétfőn, brüsszeli ülésén jóváhagyta az Ukrajnának szánt, makroszintű pénzügyi stabilitást biztosító 50 milliárd eurós, hosszú távú pénzügyi támogatás harmadik, 3,5 milliárd eurós részletének kifizetését.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
szóljon hozzá!