A beruházások célja egyebek mellett a drónhiány megszüntetése az európai tudományos szféra és ipar közötti innováció és együttműködés révén
Fotó: Kenrick Mills / Unsplash.com
Az Európai Bizottság az Európai Védelmi Alap (EDF) keretében 910 millió eurót fordít az európai és az ukrán védelmi ipar megerősítésére, a beruházások célja mások mellett a haderő-mobilitás javítása és a drónhiány megszüntetése az európai tudományos szféra és ipar közötti innováció és együttműködés révén – közölte a brüsszeli végrehajtó testület szerdán.
2025. április 30., 15:412025. április 30., 15:41
Az uniós bizottság közleménye szerint az Európai Védelmi Alap létrehozása óta most először az ukrán védelmi iparágak is bekapcsolódnak az induló projektekbe.
Mindez – mint írták – megerősíti a közös biztonsági és innovációs célkitűzéseket.
Közölték: a beruházások fellendítik Európa és Ukrajna védelmi iparát, összhangban az uniós bizottság vonatkozó terveivel, amelyek új védelmi megközelítést dolgoznak ki és azonosítják a beruházási igényeket.
Emlékeztettek: a 2021–2027-es időszakra 7,3 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Európai Védelmi Alap az EU elsődleges eszköze a védelmi célú kutatási és fejlesztési együttműködés támogatására. Elősegíti a különböző méretű vállalatok és kutatóintézetek közötti együttműködést az EU-ban és Norvégiában. Emellett ösztönzi az uniós védelmi ökoszisztéma átalakítását és bővítését, amelynek középpontjában az uniós védelmi innovációs program áll.
gyakran az egyszerűség, a kényelem, a hozzáférhetőség vagy a költséghatékonyság bevezetésével. A projektek között van egyebek mellet egy új generációs lopakodó drón fejlesztése, a mesterséges intelligencia által vezérelt légivédelmi rendszer fejlesztése, illetve egy aknamentesítő rendszer kidolgozása – közölte az uniós bizottság.
Az Európai Unió külügyi tanácsa hétfőn, brüsszeli ülésén jóváhagyta az Ukrajnának szánt, makroszintű pénzügyi stabilitást biztosító 50 milliárd eurós, hosszú távú pénzügyi támogatás harmadik, 3,5 milliárd eurós részletének kifizetését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!