Hirdetés

Európai hírszerzési vezetők szerint Oroszország nem akar idén tűzszünetet kötni

Európa

Tovább húzódik? Európai hírszerzők szerint Moszkvának nem érdeke a gyors fegyverszünet

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az európai hírszerzési vezetők pesszimisták azzal kapcsolatban, hogy még ebben az évben megállapodás születik Oroszország ukrajnai háborújának befejezéséről, annak ellenére, hogy Donald Trump állítása szerint az Egyesült Államok által közvetített tárgyalások „meglehetősen közel” hozták a megállapodás lehetőségét.

Krónika

2026. február 20., 11:012026. február 20., 11:01

Öt európai hírszerző ügynökség vezetője, akik az elmúlt napokban névtelenséget kérve nyilatkoztak a Reutersnek, azt állította, hogy Oroszország nem akarja gyorsan befejezni a háborút.

Négyük szerint Moszkva arra használja az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat, hogy szankciók enyhítését és üzleti megállapodásokat érjen el.

Hirdetés

A tárgyalás – amelynek legutóbbi fordulója a héten Genfben zajlott – valójában „tárgyalási színjáték”

– mondta az egyik európai hírszerzési vezető.

A megjegyzések rámutatnak a gondolkodásmódban fennálló markáns különbségre az európai fővárosok és a Fehér Ház között, amely Ukrajna szerint júniusig szeretne békeszerződést kötni, még az amerikai kongresszusi félidős választások előtt, amelyek novemberben lesznek.

Trump szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megállapodást akar kötni.

„Oroszország nem békeszerződést akar. Stratégiai céljaikat akarják elérni, és azok nem változtak” – mondta az egyik európai hírszerzési vezető.

Ezek közé tartozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eltávolítása és az, hogy Ukrajna semleges pufferzónaként szolgáljon a Nyugat felé.

A második hírszerzési vezető szerint a fő probléma az, hogy Oroszország nem akar gyors bélét és nem is szorul rá, és gazdasága „nem áll az összeomlás szélén”.

Bár a hírszerzési vezetők nem árulták el, hogyan jutottak információikhoz, szolgálataik emberi forrásokat, lehallgatott kommunikációt és egyéb eszközöket használnak. Mindannyian azt mondták, hogy Oroszországot a hírszerzés elsődleges célpontjának tekintik.

Az ukrán és az orosz tárgyalók a héten találkoztak a 2026-os, harmadik, amerikai közvetítéssel zajló találkozójukon, de nem sikerült áttörést elérniük a legfontosabb vitás kérdésekben, többek között a területi kérdésekben.

A találkozók után Zelenszkij csalódottnak tűnt a jelentősebb előrelépés hiánya miatt, és azt sugallta, hogy az oroszok inkább a konfliktus történelmi gyökereinek megvitatásában érdekeltek, mint egy rövid távú megállapodás elérésében.

Közben Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jóváhagyta a nemzeti vészhelyzet és a kapcsolódó szankciók egyéves meghosszabbítását, amelyeket először Oroszország 2014-es krími annektálása után vezettek be.

A rendelet folytatja a 2014-ben bevezetett, majd 2018-ban és 2022-ben kiterjesztett intézkedéseket, beleértve a vagyonbefagyasztást és a Krím annektálásához kapcsolódó személyek elleni korlátozásokat.

A dokumentum kimondja, hogy Oroszország cselekedetei „továbbra is szokatlan és rendkívüli fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára és külpolitikájára”, ami indokolja az 13660. számú elnöki rendeletben először kihirdetett nemzeti vészhelyzet meghosszabbítását.

Trump rendelete fenntartja az 13660. számú elnöki rendeletben létrehozott nemzeti vészhelyzeti keretrendszert, megjegyezve, hogy az intézkedéseknek „2026. március 6. után is hatályban kell maradniuk”.

A korlátozásokat az elmúlt években többször is frissítették, többek között Joe Biden volt elnök kormányzása alatt is, amikor Washington reagált Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójára.

A meghosszabbításra Washingtonban és Moszkvában az Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezéséről szóló tárgyalásokhoz kapcsolódó szankciók jövőjéről folyó újbóli megbeszélések közepette került sor.

Szerdán Kirill Dmitrijev, a Kreml gazdasági tárgyalója azt állította, hogy a korlátozások feloldása több mint 14 billió dollár értékű közös amerikai–orosz projektet tehetne lehetővé, azzal érvelve, hogy a szankciók több mint 300 milliárd dollárba kerültek az amerikai vállalkozásoknak.

Moszkva állítólag nagyszabású gazdasági együttműködési javaslatokat terjesztett Washington elé a szankciók enyhítéséért cserébe, bár az amerikai tisztviselők nem erősítették meg ilyen megállapodás létezését.

Eközben Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára csütörtökön újságíróknak kijelentette:

olyan szakaszban tartanak az ukrajnai rendezésről szóló orosz–ukrán–amerikai tárgyalások, amely nem feltételez nyilvános megvitatást.

„Nem, nem akarunk belemenni a részletekbe, nem fogjuk ezt tenni” – válaszolt Peszkov arra a kérdésre, hogy mi volt a fő probléma, amelyet a genfi háromoldalú tárgyalásokon megvitattak.

„Jelenleg, mondjuk úgy, a tárgyalások olyan szakaszban vannak, amely nem feltételez nyilvános megvitatást” – tette hozzá.

A háromoldalú tárgyalások harmadik fordulója kedden és szerdán zajlott le Genfben; az első napon mintegy hat, a másodikon pedig mintegy két órán át tartott. Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó, az orosz küldöttség vezetője a tárgyalásokat nehéznek, de gyakorlati jellegűnek minősítette. Mint mondta, a közeljövőben újabb lesz. Peszkov csütörtökön azt mondta, hogy ehhez jelenleg nincs hozzáfűznivalója.

Megyinszkij egyébként szerdán, a Moszkvába való visszatérés előtt egyedül ismét találkozott az ukrán delegációval. Peszkov erről annyit mondott, hogy ez a tárgyalások egyik formátuma volt.

Közölte, hogy még nincs dátuma az újabb fordulónak. Hivatalos forrásokra hivatkozó orosz hírügynökségek szerint

az újabb forduló ismét Genfben lesz.

Mihail Galuzin korosz külügyminiszter-helyettes, aki szintén tagja volt az orosz küldöttségnek, csütörtökön Moszkvában az orosz sajtónak nyilatkozva szintén nem bocsátkozott konkrétumokba, csak annyit mondott, hogy Genfben „az ukrajnai válság politikai és diplomáciai rendezésének keretében felmerülő aktuális kérdések egész komplexumát megvitatták”.

„Az Oroszországi Föderáció komolyan veszi ezeket a tárgyalásokat, mivel mi jobban érdekeltek vagyunk a tartós béke megteremtésében Ukrajnában és a különleges hadművelet keretében megfogalmazott célok elérésében, mint bárki más” – hangoztatta.

Hozzátette, hogy

a „különleges hadművelet” céljait „katonai vagy, kívánatosabb módon, politikai-diplomáciai” úton el fogja érni Moszkva.

„Azoknak a politikai és információs táncoknak, amelyeket az európaiak járnak ezen tárgyalások körül, jelen esetben semmilyen jelentőségük sincs” – nyilatkozott.

„Anchorage szelleme él” – mondta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök tavaly augusztusi alaszkai csúcstalálkozójára utalva.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő ugyanakkor a tárca honlapján közzétett kommentárjában úgy vélekedett, hogy az amerikai álláspont ellentmondásos volta kétségbe vonja Washington szándékainak őszinteségét az ukrajnai konfliktus rendezésével kapcsolatban.

„Ha valaki őszintén szándékozik közvetítőként fellépni a konfliktus rendezésében, akkor fel kell hagynia a konfliktusban részt vevő egyik fél katonai ellátásával” – fogalmazott.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt elnöke a szverdlovszki régióban lévő Verhnyaja Pismában azt hangoztatta, hogy

Moszkva célja a „különleges hadművelettel” Oroszország békéjének, stabilitásának és nyugodt fejlődésének biztosítása az elkövetkező évtizedekre.

„Nem nyugodhatunk bele, hogy országunk mellett egy olyan állam helyezkedjen el, amely barátságtalanul viszonyul hozzánk, ráadásul még a NATO-nak is tagja” – jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén „a háborús veszély rendszerszintű lesz”.

„Az, amit (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) Münchenben (a biztonsági konferencián) művelt, az valószínűleg nem is igényel kommentárt. (...) ez az ember nem akar békét. Ezt nyilvánosan kijelentette” – nyilatkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az al-Arabija televíziónak adott interjújában.

Megismételte álláspontját, miszerint az ukrajnai konfliktus megoldásának útjában az a „rezsim” áll, amely 2014-ben került hatalomra Kijevben.

Peszkov a sajtónak egyebek között azt is elmondta, hogy

jelenleg nem szerepel a tervek között egy Putyin és Trump közötti telefonbeszélgetés megszervezése.

Kirill Dmitrijev elnöki különmegbízott, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója, aki az elmúlt két nap folyamán szintén megfordult Genfben, az X közösségi portálon közzétett bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok végül fel fogja oldani az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, mert ez az érdeke, miután a gazdasági büntetőintézkedések több mint 300 milliárd dollárjába kerültek az amerikai vállalatoknak.

Dmitrijev szerint a potenciális orosz–amerikai projektek portfóliója meghaladja az 1400 milliárd dollárt.

A szóvivő egyebek között azt is hangoztatta, hogy a sportnak mentesnek kell lennie a politikától, de az ukrán tisztviselők nyilatkozatai, melyek szerint nem vesznek részt az olaszországi paralimpián, mert az orosz és belorusz sportolók saját zászló alatt indulnak, éppen az ellenkezőjét bizonyítják.

Hangsúlyozta:

Oroszország támogatja, hogy minden sportoló szabadon, a saját színeiben indulhasson az olimpiákon és a paralimpiákon, mert ezek sportversenyek, nem pedig politikaiak.

Hangot adott Moszkva kategorikus egyet nem értésével Kijev álláspontjával kapcsolatban, miszerint az orosz paralimpikonok a háború propagandistái.

Kitért az orosz-iráni közös flottagyakorlatra is, amelyről azt mondta, hogy még a közel-keleti fesztültség újabb kiéleződése előtt ütemezték be.

A szóvivő példátlannak nevezte az iszlám köztársaság körül történt eszkalációt, önmérsékletre hívta fel a régió országait és felszólított a problémák politikai és diplomáciai megoldására.

A holland hírszerzés fokozódó orosz hibrid fenyegető tevékenységre figyelmeztet
A holland hírszerzés szerint az orosz hibrid tevékenység fokozódására kell számítani: Moszkva Európa-szerte egyre intenzívebben hajt végre kibertámadásokat, szabotázsakciókat és befolyásolási műveleteket, amelyek a létfontosságú infrastruktúrát és szolgáltatásokat is érinthetik.
Az NlTimes hírportál által csütörtökön idézett közös jelentésében a polgári (AIVD) és a katonai hírszerző szolgálat (MIVD) arról számolt be, hogy „különféle orosz hibrid tevékenységeket figyeltek meg, köztük szabotázsakciók előkészítését”.
A jelentés Oroszországhoz köti az Európában tapasztalt incidensek széles körét, köztük gyújtogatásokat, drónnal elkövetett légtérzavarást, tenger alatti kábelek megrongálását, valamint gyúlékony csomagok légi úton történő feladását. Bár nem minden esetben lehetséges az egyértelmű azonosítás, a hírszerzés szerint az ilyen jellegű esetek száma növekszik.
A szolgálatok szerint Moszkva céljai közé tartozik a politikai befolyásolás, a társadalmak megosztása, az Ukrajnának nyújtott támogatás akadályozása. A hírszerzés úgy értékelte: a fenyegetés 2024 óta agresszívebbé vált, és a műveletek egyre inkább a fizikai környezetet érintik, nem csupán az online térben folynak.
Tavaly szeptemberben az AIVD és a MIVD vezetői a hágai parlamentben is arról beszéltek, hogy az orosz hibrid műveletek tartósan fenyegetik a társadalmat. A támadások között rejtett befolyásolási kísérleteket, kémkedést, digitális műveleteket és fizikai szabotázst említettek, amelyek szerintük a „háború és a béke közötti szürke zónában” folynak, és időnként az állami terrorizmus határát súrolják.
Az AIVD főigazgatója, Erik Akerboom úgy fogalmazott: a válaszlépések nem merülhetnek ki az elkövetők azonosításában és az érintettek értesítésében. A MIVD vezetője, Peter Reesink hozzátette: bizonyos esetekben katonai válaszra is szükség lehet, különösen mivel Oroszország tudatosan kihasználja a bizonytalanságot.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 15., szerda

Romániai halálos áldozata és sérültje is van egy brüsszeli tűzvésznek

Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.

Romániai halálos áldozata és sérültje is van egy brüsszeli tűzvésznek
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Szijjártó Péter lemond parlamenti mandátumáról

Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.

Szijjártó Péter lemond parlamenti mandátumáról
2026. július 14., kedd

Trump: ,,az irániaknak nincs semmijük, csak a nagy szájuk”

Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.

Trump: ,,az irániaknak nincs semmijük, csak a nagy szájuk”
2026. július 13., hétfő

FRISSÍTVE – Megszavazta az Országgyűlés az Alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás megbízatása

A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.

FRISSÍTVE – Megszavazta az Országgyűlés az Alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás megbízatása
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Lemond a Fidesz-frakció vezetéséről Gulyás Gergely az alkotmánymódosítás elleni tiltakozásul

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.

Lemond a Fidesz-frakció vezetéséről Gulyás Gergely az alkotmánymódosítás elleni tiltakozásul
2026. július 13., hétfő

Megvédeni a gyermekkort: Brüsszel kész az életkori korlátozásokra

Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.

Megvédeni a gyermekkort: Brüsszel kész az életkori korlátozásokra
2026. július 13., hétfő

Meglepte a német nagykövetet a román identitást védők reakciója

Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.

Meglepte a német nagykövetet a román identitást védők reakciója
Hirdetés
2026. július 12., vasárnap

Megkérdőjelezte a román identitást a német nagykövet, kiakadtak az unionisták

Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.

Megkérdőjelezte a román identitást a német nagykövet, kiakadtak az unionisták
2026. július 12., vasárnap

Amerika válaszcsapást mért Iránra az európai hajó megtámadása miatt

Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.

Amerika válaszcsapást mért Iránra az európai hajó megtámadása miatt
2026. július 11., szombat

Fokozatosan újraindul a hírszolgáltatás magyar közmédia felületein

Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.

Fokozatosan újraindul a hírszolgáltatás magyar közmédia felületein
Hirdetés
Hirdetés