
Vészcsengő. Donald Trump új nemzetbiztonsági stratégiája az Európa országaira leselkedő veszélyekre figyelmeztet
Fotó: Facebook/Donald Trump
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
2025. december 07., 12:312025. december 07., 12:31
Az Egyesült Államok stratégiáját mindenek felett az motiválja, ami Amerika számára előnyös – áll a Fehér Ház által közzétett 33 oldalas, Európa jövőjét borúsan látó dokumentumban, amely Donald Trump elnök januári hivatalba lépése óta az első hivatalos kinyilatkoztatása az ország nemzetbiztonsági stratégiájának.
A Joe Biden által meghatározott elképzelés inkább a külföldi szövetségek újraélesztését tartotta szem előtt.
„A korábbi stratégiák nem voltak tekintettel az Egyesült Államok legfontosabb érdekeire, és más országok védelmének terhét az amerikai lakosság vállára helyezték.
– olvasható a szövegben.
Amerika egyik létfontosságú érdekének nevezték az új stratégiában az ukrajnai háború lezárását annak érdekében, hogy „ismét megteremtsék a stratégiai stabilitást Oroszországgal”.
Washington szerint
Számos országban ingatag kisebbségi kormány van hatalmon, közülük többen lábbal tiporják a demokrácia alapelveit, hogy visszaszorítsák az ellenzéket. Az európaiak nagy többsége békére vágyik, de ez a törekvés a politikájukban alig tükröződik – mondták ki a dokumentumban.
Az Egyesült Államok régi európai szövetségeseiről emellett azt is kimondták, hogy nemcsak gazdasági, hanem egzisztenciális válsággal is szembe kell nézniük.
– áll a dokumentumban.
Az Egyesült Államok szerint Európát gyengíti a bevándorlási politikája, a csökkenő születésszám, „a szólásszabadság cenzúrája, a politikai ellenvélemények elnyomása és a nemzeti identitások, illetve az önbizalom elvesztése”.
„Ha a mai trendek folytatódnak, a kontinens 20 év múlva vagy még annál is rövidebb időn belül felismerhetetlenné válik. Ebből adódóan jelenleg messze nem egyértelmű, hogy az európai országok rendelkezni fognak elég erős gazdasággal és hadsereggel ahhoz, hogy megbízható szövetségesek maradjanak” – fogalmaztak az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiában. Hozzátették:
A stratégiai dokumentumban célként tűzik ki a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet és a migráció ellenőrzését a nyugati féltekén.
A Közel-Kelettel kapcsolatban az új elképzelés szerint fel kell hagyni „azzal a szerencsétlen kísérletezéssel, hogy kioktatják a térség országait, különösen a perzsa-öbölbeli monarchiákat a hagyományaikról és a kormányzásról”.
Trump elnök megerősítette az ottani kapcsolatokat, és a közel-keleti országokra gazdasági lehetőségekként tekint, az arab államokat egyre inkább „a partnerség, a barátság és a beruházások” lehetséges helyszíneinek tartja.
– húzták alá a dokumentumban.
Washington emellett a dokumentum szerint arra törekszik, hogy „újra kiegyensúlyozza” az amerikai-kínai kapcsolatokat, továbbá ellenszegüljön Peking Tajvan irányában mutatott agresszív hozzáállásának.
Ez utóbbi érdekében
„Az amerikai hadsereg egymagában nem képes ezt megoldani, és nem is kell, hogy képes legyen rá. Szövetségeseinknek a kollektív védelem érdekében többet kell költeniük, és legfőképpen többet kell cselekedniük” – áll a washingtoni dokumentumban.
Németország elutasítja az amerikai biztonsági stratégia „külső tanácsait” – közölte Johann Wadephul német külügyminiszter egy pénteki sajtótájékoztatón.
Wadephul azt mondta: Berlinnek nincs szüksége külső tanácsokra a szólásszabadsággal vagy a demokratikus társadalmak szerveződésével kapcsolatban.
Elmondta, hogy ezeket a kérdéseket Németország alkotmányos rendje szabályozza, amely rendelkezik a hatalmi ágak szétválasztásáról és a sajtószabadságról is.
A miniszter szerint a szólásszabadság vagy a szabad társadalmak szerveződésének kérdései nem tartoznak a szövetség hatáskörébe, ami Németországot illeti.
„Úgy véljük, hogy ezeket a kérdéseket a jövőben teljes mértékben önállóan tudjuk megvitatni és megvitatni, és nincs szükségünk külső tanácsokra” – mondta Wadephul a Deutsche Welle szerint.
Ugyanakkor kijelentette, hogy részletesen elemezni fogják az új amerikai biztonsági stratégiát.
Jürgen Hardt, a német kormánypárti CDU/CSU pártszövetség külpolitikai szóvivője szintén kritizálta az amerikai stratégiát.
– mondta Hardt a Deutsche Wellének. Emellett aggodalmát fejezte ki az amerikai stratégiával kapcsolatban, és azt sugallta, hogy Trump ezzel „aktívan be akar avatkozni az Európai Unió tagállamainak politikájába”.
„Mi nem avatkoztunk be az Egyesült Államok ügyeibe, és elvárjuk, hogy az Egyesült Államok se avatkozzon be a német demokráciák ügyeibe” – szögezte le.
A szóvivő azonban egyelőre nem kívánt további kommentárt fűzni a dokumentumhoz.
„Még nem volt időnk megvizsgálni és értékelni a kérdést, ezért egyelőre nem tudunk hozzáfűzni semmit” – idézte a szóvivőt a német dpa hírügynökség.
Kallas: az Egyesült Államok Európa legnagyobb szövetségese
Az Egyesült Államok továbbra is az Európai Unió „legnagyobb szövetségese” – jelentette ki szombaton Kaja Kallas, az EU diplomáciai főképviselője az új amerikai biztonsági stratégia közzététele után, amely Európa „civilizációjának eltűnését” jósolja.
„Természetesen sok kritika érte, de szerintem egy része indokolt” – mondta Kallas, amikor a dokumentumról kérdezték egy dohai konferencián Katarban. „Az Egyesült Államok továbbra is legnagyobb szövetségesünk (...) nem mindig értettünk egyet különböző kérdésekben, de szerintem az általános elv változatlan marad. Mi vagyunk a legnagyobb szövetségesek, és egységesnek kell maradnunk" – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Az amerikai hadsereg egyik kulcsfontosságú rakétavédelmi rendszeréhez tartozó elfogórakétáinak közel 80 százalékát felhasználta, miközben a Pentagon lőszerkészlete „veszélyesen alacsony” – derül ki a helyzetet ismerő több forrásból.
Az alacsony vízállás miatt ismét láthatóvá váltak a második világháborús német hajók a Duna szerbiai szakaszán, a román határhoz közeli Prahovónál. Ez legutóbb négy évvel ezelőtt történt, amikor szintén rendkívül alacsony volt a folyó vízállása.
Visszavonta az M1 Híradó bejelentett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének – Hajdú Gábornak és Borsa Miklósnak – megbízását a közmédia vezetősége – közölte a Duna Médiaszolgáltató Zrt. Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-vel.
Ukrajna soha nem lesz a NATO tagja – jelentette ki Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka.
236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.
szóljon hozzá!