Európa a civilizációs megsemmisülés szélén táncol az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia szerint

– olvasható a szövegben.

Amerika egyik létfontosságú érdekének nevezték az új stratégiában az ukrajnai háború lezárását annak érdekében, hogy „ismét megteremtsék a stratégiai stabilitást Oroszországgal”.

Washington szerint

Számos országban ingatag kisebbségi kormány van hatalmon, közülük többen lábbal tiporják a demokrácia alapelveit, hogy visszaszorítsák az ellenzéket. Az európaiak nagy többsége békére vágyik, de ez a törekvés a politikájukban alig tükröződik – mondták ki a dokumentumban.

Az Egyesült Államok régi európai szövetségeseiről emellett azt is kimondták, hogy nemcsak gazdasági, hanem egzisztenciális válsággal is szembe kell nézniük.

– áll a dokumentumban.

Az Egyesült Államok szerint Európát gyengíti a bevándorlási politikája, a csökkenő születésszám, „a szólásszabadság cenzúrája, a politikai ellenvélemények elnyomása és a nemzeti identitások, illetve az önbizalom elvesztése”.

„Ha a mai trendek folytatódnak, a kontinens 20 év múlva vagy még annál is rövidebb időn belül felismerhetetlenné válik. Ebből adódóan jelenleg messze nem egyértelmű, hogy az európai országok rendelkezni fognak elég erős gazdasággal és hadsereggel ahhoz, hogy megbízható szövetségesek maradjanak” – fogalmaztak az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiában. Hozzátették:

A stratégiai dokumentumban célként tűzik ki a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet és a migráció ellenőrzését a nyugati féltekén.

A Közel-Kelettel kapcsolatban az új elképzelés szerint fel kell hagyni „azzal a szerencsétlen kísérletezéssel, hogy kioktatják a térség országait, különösen a perzsa-öbölbeli monarchiákat a hagyományaikról és a kormányzásról”.

Trump elnök megerősítette az ottani kapcsolatokat, és a közel-keleti országokra gazdasági lehetőségekként tekint, az arab államokat egyre inkább „a partnerség, a barátság és a beruházások” lehetséges helyszíneinek tartja.

– húzták alá a dokumentumban.

Washington emellett a dokumentum szerint arra törekszik, hogy „újra kiegyensúlyozza” az amerikai-kínai kapcsolatokat, továbbá ellenszegüljön Peking Tajvan irányában mutatott agresszív hozzáállásának.

Ez utóbbi érdekében

„Az amerikai hadsereg egymagában nem képes ezt megoldani, és nem is kell, hogy képes legyen rá. Szövetségeseinknek a kollektív védelem érdekében többet kell költeniük, és legfőképpen többet kell cselekedniük” – áll a washingtoni dokumentumban.

Németország elutasítja az amerikai biztonsági stratégia „külső tanácsait” – közölte Johann Wadephul német külügyminiszter egy pénteki sajtótájékoztatón.

Wadephul azt mondta: Berlinnek nincs szüksége külső tanácsokra a szólásszabadsággal vagy a demokratikus társadalmak szerveződésével kapcsolatban.

Elmondta, hogy ezeket a kérdéseket Németország alkotmányos rendje szabályozza, amely rendelkezik a hatalmi ágak szétválasztásáról és a sajtószabadságról is.

A miniszter szerint a szólásszabadság vagy a szabad társadalmak szerveződésének kérdései nem tartoznak a szövetség hatáskörébe, ami Németországot illeti.

„Úgy véljük, hogy ezeket a kérdéseket a jövőben teljes mértékben önállóan tudjuk megvitatni és megvitatni, és nincs szükségünk külső tanácsokra” – mondta Wadephul a Deutsche Welle szerint.

Ugyanakkor kijelentette, hogy részletesen elemezni fogják az új amerikai biztonsági stratégiát.

Jürgen Hardt, a német kormánypárti CDU/CSU pártszövetség külpolitikai szóvivője szintén kritizálta az amerikai stratégiát.

– mondta Hardt a Deutsche Wellének. Emellett aggodalmát fejezte ki az amerikai stratégiával kapcsolatban, és azt sugallta, hogy Trump ezzel „aktívan be akar avatkozni az Európai Unió tagállamainak politikájába”.

„Mi nem avatkoztunk be az Egyesült Államok ügyeibe, és elvárjuk, hogy az Egyesült Államok se avatkozzon be a német demokráciák ügyeibe” – szögezte le.

A szóvivő azonban egyelőre nem kívánt további kommentárt fűzni a dokumentumhoz.

„Még nem volt időnk megvizsgálni és értékelni a kérdést, ezért egyelőre nem tudunk hozzáfűzni semmit” – idézte a szóvivőt a német dpa hírügynökség.