
2010. szeptember 17., 09:162010. szeptember 17., 09:16
A romák Franciaországból való tömeges kitoloncolásának ügye az EU-csúcs előre nem tervezett témájává lépett elő, miután éles szópárbaj bontakozott ki Viviane Reding igazságügyi EU-biztos és a francia vezetők között.
Nem ez volt az egyetlen vita a héten: a csütörtöki csúcson is heves szóváltás zajlott le José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök és Nicolas Sarkozy francia államfő között – közölte Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök.
Hozzátette, hogy ezzel a témakörrel kapcsolatban most nem született semmilyen döntés, de várhatóan a következő csúcstalálkozók egyikén megpróbálnak előrébb lépni egy hosszú távú, átfogó romastratégia ügyében.
Sarkozy viszont este leszögezte: Párizs folytatja az illegális telepek felszámolását, függetlenül attól, milyen nemzetiségűek a lakóik. Közben két jogvédő szervezet faji diszkrimináció miatt feljelentést tett Brice Hortefeux francia belügyminiszter ellen, mivel a minisztérium egyik körlevelében kifejezetten a romatáborok felszámolására szólították fel a helyi hatóságokat.
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke közölte: fontosnak tartja, hogy az Európai Unión belül mérséklődjön a feszültség. Ugyanakkor ő is kiállt amellett, hogy az Európai Bizottságnak szabálysértési eljárást kell indítania Párizs ellen, ha uniós jogba ütközőnek ítéli az ügy kezelését.
| Rendkívüli állapotot hirdetett a bulgáriai Jambol városának önkormányzata csütörtökön a település romanegyedében, ahol azt követően törtek ki zavargások, hogy a hatóságok költözésre szólították fel egy tömbház illegálisan ott élő lakóit. Bár a cigányok egy része engedelmeskedett a felszólításnak, néhányan elkezdték lerombolni a falakat, hogy kiszedjék és ócskavasként értékesítsék a bennük lévő betonvasat. A bontás során egy vasbeton elem egy tízéves kislányra zuhant, aki súlyos sérüléseket szenvedett. A bolgár sajtó szerint a cigányok már tizenöt éve élnek illegális lakásfoglalóként a szóban forgó tömbházban, azóta fokozatosan tönkretették az épületet, a környéket pedig szemétteleppé változtatták. |
A francia köztársasági elnöki hivatal egyébként szerdán este közölte, hogy „tudomásul vették” Viviane Reding igazságügyi biztos „bocsánatkérését” a „Franciaországra vonatkozó botrányos kijelentéseiért”. A hivatal nem sokkal azután adta ki rövid közleményét, hogy Reding kijelentette: a romák Franciaországból történő kitoloncolásának nincs semmi köze a II. világháborús történésekhez. Viviane Reding kedden párhuzamot vont a romák kitoloncolása és a II. világháborús deportálások között, és jogi kötelességszegési eljárás indítását helyezte kilátásba Franciaország ellen.
Romániában közben az ellenzék az államfőt támadja a romaügy miatt. Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának PSD-s elnöke csütörtökön azzal vádolta meg Traian Băsescu államfőt, hogy előzetesen jóváhagyta a francia kitelepítési akciót.
A politikus ezt államfőhöz méltatlan tettnek nevezte, egyúttal bírálta a kormányt azért is, amiért nem a Tarom nemzeti légitársaságot, hanem a Blue Air magántársaságot jelölte ki a romák hazaszállítására. Nézeteltérésbe keveredett a bolgár elnök és a kormányfő is a romák kiutasítása kapcsán: míg az államfő elítélte a lépést, a miniszterelnök szerint „nincs semmi probléma Franciaországgal.”
Georgi Parvanov baloldali köztársasági elnök szerdán bírálta a bulgáriai és romániai romák kiutasítását Franciaországból, azt állítva: ez a lépés nincs szinkronban az európai értékekkel. Ez volt az első hivatalos tiltakozás bolgár részről.
Bojko Boriszov jobboldali kormányfő viszont a bolgár tévének nyilatkozva szintén szerdán azt mondta: „egyértelműen kiállunk amellett, hogy mindenkinek vannak jogai. Ugyanakkor nem akarom, hogy belebocsátkozzunk ebbe a vitába, mert nincs problémánk. S Franciaország maga is megerősítette, hogy nincs semmilyen problémája Bulgáriával”.
A szófiai kormány mindeddig óvakodott bármiféle kommentártól a romák kiutasítása kapcsán, azt sugallva, hogy ez a lépés mindenekelőtt a romániai romákat érinti. A politikus azt is sérelmezte, hogy a schengeni csatlakozás kapcsán országát együtt kezelik Romániával.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.