
2010. szeptember 17., 09:162010. szeptember 17., 09:16
A romák Franciaországból való tömeges kitoloncolásának ügye az EU-csúcs előre nem tervezett témájává lépett elő, miután éles szópárbaj bontakozott ki Viviane Reding igazságügyi EU-biztos és a francia vezetők között.
Nem ez volt az egyetlen vita a héten: a csütörtöki csúcson is heves szóváltás zajlott le José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök és Nicolas Sarkozy francia államfő között – közölte Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök.
Hozzátette, hogy ezzel a témakörrel kapcsolatban most nem született semmilyen döntés, de várhatóan a következő csúcstalálkozók egyikén megpróbálnak előrébb lépni egy hosszú távú, átfogó romastratégia ügyében.
Sarkozy viszont este leszögezte: Párizs folytatja az illegális telepek felszámolását, függetlenül attól, milyen nemzetiségűek a lakóik. Közben két jogvédő szervezet faji diszkrimináció miatt feljelentést tett Brice Hortefeux francia belügyminiszter ellen, mivel a minisztérium egyik körlevelében kifejezetten a romatáborok felszámolására szólították fel a helyi hatóságokat.
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke közölte: fontosnak tartja, hogy az Európai Unión belül mérséklődjön a feszültség. Ugyanakkor ő is kiállt amellett, hogy az Európai Bizottságnak szabálysértési eljárást kell indítania Párizs ellen, ha uniós jogba ütközőnek ítéli az ügy kezelését.
| Rendkívüli állapotot hirdetett a bulgáriai Jambol városának önkormányzata csütörtökön a település romanegyedében, ahol azt követően törtek ki zavargások, hogy a hatóságok költözésre szólították fel egy tömbház illegálisan ott élő lakóit. Bár a cigányok egy része engedelmeskedett a felszólításnak, néhányan elkezdték lerombolni a falakat, hogy kiszedjék és ócskavasként értékesítsék a bennük lévő betonvasat. A bontás során egy vasbeton elem egy tízéves kislányra zuhant, aki súlyos sérüléseket szenvedett. A bolgár sajtó szerint a cigányok már tizenöt éve élnek illegális lakásfoglalóként a szóban forgó tömbházban, azóta fokozatosan tönkretették az épületet, a környéket pedig szemétteleppé változtatták. |
A francia köztársasági elnöki hivatal egyébként szerdán este közölte, hogy „tudomásul vették” Viviane Reding igazságügyi biztos „bocsánatkérését” a „Franciaországra vonatkozó botrányos kijelentéseiért”. A hivatal nem sokkal azután adta ki rövid közleményét, hogy Reding kijelentette: a romák Franciaországból történő kitoloncolásának nincs semmi köze a II. világháborús történésekhez. Viviane Reding kedden párhuzamot vont a romák kitoloncolása és a II. világháborús deportálások között, és jogi kötelességszegési eljárás indítását helyezte kilátásba Franciaország ellen.
Romániában közben az ellenzék az államfőt támadja a romaügy miatt. Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának PSD-s elnöke csütörtökön azzal vádolta meg Traian Băsescu államfőt, hogy előzetesen jóváhagyta a francia kitelepítési akciót.
A politikus ezt államfőhöz méltatlan tettnek nevezte, egyúttal bírálta a kormányt azért is, amiért nem a Tarom nemzeti légitársaságot, hanem a Blue Air magántársaságot jelölte ki a romák hazaszállítására. Nézeteltérésbe keveredett a bolgár elnök és a kormányfő is a romák kiutasítása kapcsán: míg az államfő elítélte a lépést, a miniszterelnök szerint „nincs semmi probléma Franciaországgal.”
Georgi Parvanov baloldali köztársasági elnök szerdán bírálta a bulgáriai és romániai romák kiutasítását Franciaországból, azt állítva: ez a lépés nincs szinkronban az európai értékekkel. Ez volt az első hivatalos tiltakozás bolgár részről.
Bojko Boriszov jobboldali kormányfő viszont a bolgár tévének nyilatkozva szintén szerdán azt mondta: „egyértelműen kiállunk amellett, hogy mindenkinek vannak jogai. Ugyanakkor nem akarom, hogy belebocsátkozzunk ebbe a vitába, mert nincs problémánk. S Franciaország maga is megerősítette, hogy nincs semmilyen problémája Bulgáriával”.
A szófiai kormány mindeddig óvakodott bármiféle kommentártól a romák kiutasítása kapcsán, azt sugallva, hogy ez a lépés mindenekelőtt a romániai romákat érinti. A politikus azt is sérelmezte, hogy a schengeni csatlakozás kapcsán országát együtt kezelik Romániával.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.