EU: diszkriminált romák?

A jelentés szerint számos roma és nomád arra kényszerül, hogy szinte lakhatatlan, különféle hulladékokból összetákolt putrikban éljen, annak reménye nélkül, hogy otthonukat valaha is törvényesen bejegyeztethetnék, vagy lakhatási körülményeiket javíthatnák.

Az esetek többségében a romák által lakott környékeken élők az átlagosnál nehezebben férnek hozzá a közszolgáltatásokhoz, a munkahelyekhez és az oktatáshoz, emellett hiányos a folyóvízzel, földgázzal és elektromos árammal való ellátottságuk.

A dokumentum emellett azt állítja, hogy számos tagállamban gyakorlattá vált a romák szegregációja, amely egyes esetekben a helyi önkormányzat vagy a kormány hivatalos politikájaként nyilvánul meg. A jelentés szerint gyakran előfordul, hogy cigány családokat lakoltatnak ki városi ingatlanokból, még abban az esetben is, ha rendesen fizetik a közműdíjakat és a lakbért.

Ezekre a kilakoltatásokra gyakran előzetes figyelmeztetés nélkül kerül sor, és ilyenkor a rendőrség erőszakos fellépése sem ritka. A dokumentum készítői szerint ezekben az esetekben a hatóságok nem mindig tudnak új lakást vagy anyagi kárpótlást biztosítani az érintetteknek. A jelentés szerzői azt állítják, van olyan uniós tagállam, amelyben a megkérdezett cigányok 34 százaléka nyilatkozott úgy, hogy diszkrimináció áldozataivá váltak a megfelelő lakáshoz való hozzáférést illetően.

Ennek ellenére a hivatalos feljelentések száma alacsony, a jelentés szerzői szerint azonban ez az információhiánynak tudható be. A dokumentum idéz egy felmérést, amely szerint a romák 70 százaléka nem tud arról, hogy törvény tiltja, hogy diszkriminációt alkalmazzanak velük szemben a lakáshoz való hozzáférés terén, 71 százalék pedig úgy gondolja, semmi sem történik, ha panaszt tesz az ilyen diszkrimináció miatt. 41 százalék viszont még azt sem tudja, hogyan kell panaszt tenni. A jelentés készítői ennek nyomán azt javasolják a tagállamoknak, hogy szüntessék be a szegregációt, és tegyék lehetővé, hogy a romák kulturált körülmények között éljenek.