2009. október 21., 09:482009. október 21., 09:48
A jelentés szerint számos roma és nomád arra kényszerül, hogy szinte lakhatatlan, különféle hulladékokból összetákolt putrikban éljen, annak reménye nélkül, hogy otthonukat valaha is törvényesen bejegyeztethetnék, vagy lakhatási körülményeiket javíthatnák.
Az esetek többségében a romák által lakott környékeken élők az átlagosnál nehezebben férnek hozzá a közszolgáltatásokhoz, a munkahelyekhez és az oktatáshoz, emellett hiányos a folyóvízzel, földgázzal és elektromos árammal való ellátottságuk.
A dokumentum emellett azt állítja, hogy számos tagállamban gyakorlattá vált a romák szegregációja, amely egyes esetekben a helyi önkormányzat vagy a kormány hivatalos politikájaként nyilvánul meg. A jelentés szerint gyakran előfordul, hogy cigány családokat lakoltatnak ki városi ingatlanokból, még abban az esetben is, ha rendesen fizetik a közműdíjakat és a lakbért.
Ezekre a kilakoltatásokra gyakran előzetes figyelmeztetés nélkül kerül sor, és ilyenkor a rendőrség erőszakos fellépése sem ritka. A dokumentum készítői szerint ezekben az esetekben a hatóságok nem mindig tudnak új lakást vagy anyagi kárpótlást biztosítani az érintetteknek. A jelentés szerzői azt állítják, van olyan uniós tagállam, amelyben a megkérdezett cigányok 34 százaléka nyilatkozott úgy, hogy diszkrimináció áldozataivá váltak a megfelelő lakáshoz való hozzáférést illetően.
Ennek ellenére a hivatalos feljelentések száma alacsony, a jelentés szerzői szerint azonban ez az információhiánynak tudható be. A dokumentum idéz egy felmérést, amely szerint a romák 70 százaléka nem tud arról, hogy törvény tiltja, hogy diszkriminációt alkalmazzanak velük szemben a lakáshoz való hozzáférés terén, 71 százalék pedig úgy gondolja, semmi sem történik, ha panaszt tesz az ilyen diszkrimináció miatt. 41 százalék viszont még azt sem tudja, hogyan kell panaszt tenni. A jelentés készítői ennek nyomán azt javasolják a tagállamoknak, hogy szüntessék be a szegregációt, és tegyék lehetővé, hogy a romák kulturált körülmények között éljenek.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.