Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő
Fotó: Ec.europa.eu
Az Északi Áramlat 1. és 2. csővezetéken keletkezett kár nem véletlen, az európai energiainfrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása teljességgel elfogadhatatlan, amire az Európai Unió határozott és egységes választ fog adni – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerdán.
2022. szeptember 28., 14:222022. szeptember 28., 14:22
2022. szeptember 28., 14:322022. szeptember 28., 14:32
Borrell az unió nevében közzétett nyilatkozatában kiemelte: az Európai Uniót mély aggodalommal tölti el, hogy minden rendelkezésre álló információ alapján a gázszivárgás szándékos cselekmény következménye.
A Balti-tenger nemzetközi vizein észlelt gázszivárgás biztonsági és környezetvédelmi aggályokat vet fel, az EU ezért támogatni fog minden olyan vizsgálatot, amellyel a cél annak tisztázása, hogy mi és miért történt – írta.
Az Európai Unió további lépéseket fog tenni energiabiztonsága erősítésére – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a kedd esti órákban úgy nyilatkozott: egyértelműen szándékos cselekmények okozták az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a szivárgást, amely nem lehetett baleset következménye. Dan Jörgensen energiaellátási miniszter azt közölte, hogy robbanások okozták hétfőn a károkat. Hozzátette: a 70-90 méteres mélységben található vezetékeken keletkezett lyukak mérete arra utal, hogy azokat semmiképpen nem okozhatta baleset.
Oroszország által kitervelt terrortámadásnak és az Európai Unió elleni agressziónak nevezte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken mutatkozó szivárgást.
A gyanú szerint célzott támadás érhette mindkét Északi Áramlat gázvezetéket. Az orosz gáz Európába szállítására szolgáló vezetékeken szivárgást észleltek.
Marie-Agnes Strack-Zimmermann szerint minél tovább tart és minél brutálisabb az ukrajnai háború, annál nagyobb a Balti-tenger medrében lefektetett vezetékek elleni szabotázshoz hasonló „gátlástalan támadások” veszélye.
– fejtette ki a kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RediaktionsNetzwerk Deutschland – RND).
Az RND hírportálján szerdán közölt összeállítás szerint hasonlóan értékeli a helyzetet a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter, aki szerint „biztonságpolitikai szempontból” az energetikai infrastruktúra elleni szabotázsakciók célja az elrettentés és a fenyegetés, „a félelem terjesztése”.
így a minapi támadás „illeszkedik” az eddigi orosz mintázatba, amelynek jellemzői az „állami terrorizmus” és a hibrid műveletek – fejtette ki Roderich Kiesewetter.
Hozzátette: mindezek alapján „valószínű”, hogy a megrendelő Moszkva, a cél pedig az orosz támadás ellen védekező Ukrajna mellett kiálló európai országok lakosságának elbizonytalanítása, és az is, hogy világossá tegyék ezen országok vezetőinek, hogy az úgynevezett kritikus infrastruktúra elleni támadás valós veszély.
A használaton kívüli vezetékrendszereken hétfőn keletkezett több szivárgás egy Dániához tartozó sziget, Bornholm térségében.
A Der Spiegel című német hírmagazin értesülése szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) éppen néhány hete figyelmeztette a német szövetségi kormányt a balti-tengeri földgázvezetékek elleni támadások veszélyére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!