
Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő
Fotó: Ec.europa.eu
Az Északi Áramlat 1. és 2. csővezetéken keletkezett kár nem véletlen, az európai energiainfrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása teljességgel elfogadhatatlan, amire az Európai Unió határozott és egységes választ fog adni – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerdán.
2022. szeptember 28., 14:222022. szeptember 28., 14:22
2022. szeptember 28., 14:322022. szeptember 28., 14:32
Borrell az unió nevében közzétett nyilatkozatában kiemelte: az Európai Uniót mély aggodalommal tölti el, hogy minden rendelkezésre álló információ alapján a gázszivárgás szándékos cselekmény következménye.
A Balti-tenger nemzetközi vizein észlelt gázszivárgás biztonsági és környezetvédelmi aggályokat vet fel, az EU ezért támogatni fog minden olyan vizsgálatot, amellyel a cél annak tisztázása, hogy mi és miért történt – írta.
Az Európai Unió további lépéseket fog tenni energiabiztonsága erősítésére – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a kedd esti órákban úgy nyilatkozott: egyértelműen szándékos cselekmények okozták az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a szivárgást, amely nem lehetett baleset következménye. Dan Jörgensen energiaellátási miniszter azt közölte, hogy robbanások okozták hétfőn a károkat. Hozzátette: a 70-90 méteres mélységben található vezetékeken keletkezett lyukak mérete arra utal, hogy azokat semmiképpen nem okozhatta baleset.

Oroszország által kitervelt terrortámadásnak és az Európai Unió elleni agressziónak nevezte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken mutatkozó szivárgást.

A gyanú szerint célzott támadás érhette mindkét Északi Áramlat gázvezetéket. Az orosz gáz Európába szállítására szolgáló vezetékeken szivárgást észleltek.
Marie-Agnes Strack-Zimmermann szerint minél tovább tart és minél brutálisabb az ukrajnai háború, annál nagyobb a Balti-tenger medrében lefektetett vezetékek elleni szabotázshoz hasonló „gátlástalan támadások” veszélye.
– fejtette ki a kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RediaktionsNetzwerk Deutschland – RND).
Az RND hírportálján szerdán közölt összeállítás szerint hasonlóan értékeli a helyzetet a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter, aki szerint „biztonságpolitikai szempontból” az energetikai infrastruktúra elleni szabotázsakciók célja az elrettentés és a fenyegetés, „a félelem terjesztése”.
így a minapi támadás „illeszkedik” az eddigi orosz mintázatba, amelynek jellemzői az „állami terrorizmus” és a hibrid műveletek – fejtette ki Roderich Kiesewetter.
Hozzátette: mindezek alapján „valószínű”, hogy a megrendelő Moszkva, a cél pedig az orosz támadás ellen védekező Ukrajna mellett kiálló európai országok lakosságának elbizonytalanítása, és az is, hogy világossá tegyék ezen országok vezetőinek, hogy az úgynevezett kritikus infrastruktúra elleni támadás valós veszély.
A használaton kívüli vezetékrendszereken hétfőn keletkezett több szivárgás egy Dániához tartozó sziget, Bornholm térségében.
A Der Spiegel című német hírmagazin értesülése szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) éppen néhány hete figyelmeztette a német szövetségi kormányt a balti-tengeri földgázvezetékek elleni támadások veszélyére.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató, Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a felvidéki városban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármesterével.
szóljon hozzá!