
Erőszakba torkolltak az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet elleni tüntetések kedd este a németországi Hamburgban és Cellében.
2014. október 08., 16:592014. október 08., 16:59
A hamburgi rendőrség szerdán azt közölte, hogy nagyjából 500 kurd nemzetiségű tüntető demonstrált az IÁ ellen a belvárosban. A tüntetők kifejezték szolidaritásukat az ostromlott észak-szíriai kurd város, Kobani lakosságával, és a nemzetközi közösség fellépését követelték az IÁ ellen.
Közvetlenül a tüntetés után egy mecsetnél nagyjából 400 kurd összecsapott egy hasonló nagyságú csoporttal, amely a rendőrség feltételezése szerint az iszlám egy radikális irányzata, a szalafizmus híveiből állt össze. A vasrudakkal, kövekkel, bozótvágó késekkel felfegyverzett csoportok összetűzésében a rendőrség vízágyukat vetett be, a rendet szerda kora reggelre sikerült helyreállítani. Az összetűzésben nyolcan megsérültek.
Az alsó-szászországi Cellében pedig, ahol már hétfőn is tömegverekedésbe torkollt egy csoport jazidi és egy csoport muzulmán vitája, újabb zavargás történt. Kedd este 400 kurd nemzetiségű jazidi tüntetett békésen az IÁ ellen. A demonstráció után 250 jazidi és nagyjából 100 csecsen nemzetiségű muzulmán került szembe egymással. A rendőrség kordonokkal választotta el a két csoportot.
Számos kurd és csecsen köveket, palackokat dobálva rontott rá a rendőrökre, akik gumibot és paprikaspray bevetésével fékezték meg őket – számolt be online kiadásában a Cellesche Zeitung című helyi lap.
A jazidik főleg a kurd etnikumhoz tartozó, de saját vallást gyakorló, nagyjából félmilliós közösség, amely Irak és Szíria északnyugati, valamint Törökország délkeleti részén él elszórtan. A térségen kívül Németországban él a legtöbb jazidi, számuk hatvanezer körül lehet.
A jazidikat a muzulmán szélsőségesek „sátánimádóknak” tartják, és üldözi őket az IÁ, amely jelentős nagyságú területet foglalt el Irakban és Szíriában. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet értékelése szerint az IÁ brutális etnikai tisztogató hadjáratot indított a jazidik ellen.
Halálos áldozatai vannak Törökországban a kurdbarát tüntetéseknek
Legalább kilencen haltak meg kedden azokban a törökországi tüntetésekben, amelyek azért robbantak ki, mert az ankarai kormány nem hajlandó katonailag beavatkozni az Iszlám Állam dzsihadistáival szemben, hogy megakadályozza az észak-szíriai kurd város, Kobani elestét. A török média híradásai szerint az ország számos városában, főleg az ország kurd többségű délkeleti térségében lezajlott tiltakozásoknak és a rendőrséggel vívott összetűzéseknek sok sebesültje is van. A rendőrség könnygázgránátok és vízágyúk bevetésével próbálta szétkergetni a tüntetőket, akik egyebek közt gépkocsikat és gumiabroncsokat gyújtottak fel.
Összecsapások robbantak ki Törökország legnagyobb városaiban, Isztambulban és a főváros Ankarában is. Diyarbakirban, a délkeleti országrész legnagyobb kurd városában öt halálos áldozatot követeltek az utcai összecsapások. A Kobanit védő kurd erők helyzetének gyors romlását látva, a kurdokat támogató Demokrata Néppárt (HDP) hétfőn felhívást intézett a törökországi kurdokhoz, hogy tüntetéseken vállaljanak szolidaritást Kobani lakosságával, és ítéljék el az IÁ támadásait, valamint a török kormány Kobanival kapcsolatos tétlenségét.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
szóljon hozzá!