
Erőszakba torkolltak az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet elleni tüntetések kedd este a németországi Hamburgban és Cellében.
2014. október 08., 16:592014. október 08., 16:59
A hamburgi rendőrség szerdán azt közölte, hogy nagyjából 500 kurd nemzetiségű tüntető demonstrált az IÁ ellen a belvárosban. A tüntetők kifejezték szolidaritásukat az ostromlott észak-szíriai kurd város, Kobani lakosságával, és a nemzetközi közösség fellépését követelték az IÁ ellen.
Közvetlenül a tüntetés után egy mecsetnél nagyjából 400 kurd összecsapott egy hasonló nagyságú csoporttal, amely a rendőrség feltételezése szerint az iszlám egy radikális irányzata, a szalafizmus híveiből állt össze. A vasrudakkal, kövekkel, bozótvágó késekkel felfegyverzett csoportok összetűzésében a rendőrség vízágyukat vetett be, a rendet szerda kora reggelre sikerült helyreállítani. Az összetűzésben nyolcan megsérültek.
Az alsó-szászországi Cellében pedig, ahol már hétfőn is tömegverekedésbe torkollt egy csoport jazidi és egy csoport muzulmán vitája, újabb zavargás történt. Kedd este 400 kurd nemzetiségű jazidi tüntetett békésen az IÁ ellen. A demonstráció után 250 jazidi és nagyjából 100 csecsen nemzetiségű muzulmán került szembe egymással. A rendőrség kordonokkal választotta el a két csoportot.
Számos kurd és csecsen köveket, palackokat dobálva rontott rá a rendőrökre, akik gumibot és paprikaspray bevetésével fékezték meg őket – számolt be online kiadásában a Cellesche Zeitung című helyi lap.
A jazidik főleg a kurd etnikumhoz tartozó, de saját vallást gyakorló, nagyjából félmilliós közösség, amely Irak és Szíria északnyugati, valamint Törökország délkeleti részén él elszórtan. A térségen kívül Németországban él a legtöbb jazidi, számuk hatvanezer körül lehet.
A jazidikat a muzulmán szélsőségesek „sátánimádóknak” tartják, és üldözi őket az IÁ, amely jelentős nagyságú területet foglalt el Irakban és Szíriában. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet értékelése szerint az IÁ brutális etnikai tisztogató hadjáratot indított a jazidik ellen.
Halálos áldozatai vannak Törökországban a kurdbarát tüntetéseknek
Legalább kilencen haltak meg kedden azokban a törökországi tüntetésekben, amelyek azért robbantak ki, mert az ankarai kormány nem hajlandó katonailag beavatkozni az Iszlám Állam dzsihadistáival szemben, hogy megakadályozza az észak-szíriai kurd város, Kobani elestét. A török média híradásai szerint az ország számos városában, főleg az ország kurd többségű délkeleti térségében lezajlott tiltakozásoknak és a rendőrséggel vívott összetűzéseknek sok sebesültje is van. A rendőrség könnygázgránátok és vízágyúk bevetésével próbálta szétkergetni a tüntetőket, akik egyebek közt gépkocsikat és gumiabroncsokat gyújtottak fel.
Összecsapások robbantak ki Törökország legnagyobb városaiban, Isztambulban és a főváros Ankarában is. Diyarbakirban, a délkeleti országrész legnagyobb kurd városában öt halálos áldozatot követeltek az utcai összecsapások. A Kobanit védő kurd erők helyzetének gyors romlását látva, a kurdokat támogató Demokrata Néppárt (HDP) hétfőn felhívást intézett a törökországi kurdokhoz, hogy tüntetéseken vállaljanak szolidaritást Kobani lakosságával, és ítéljék el az IÁ támadásait, valamint a török kormány Kobanival kapcsolatos tétlenségét.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!