
Erőszakba torkolltak az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet elleni tüntetések kedd este a németországi Hamburgban és Cellében.
2014. október 08., 16:592014. október 08., 16:59
A hamburgi rendőrség szerdán azt közölte, hogy nagyjából 500 kurd nemzetiségű tüntető demonstrált az IÁ ellen a belvárosban. A tüntetők kifejezték szolidaritásukat az ostromlott észak-szíriai kurd város, Kobani lakosságával, és a nemzetközi közösség fellépését követelték az IÁ ellen.
Közvetlenül a tüntetés után egy mecsetnél nagyjából 400 kurd összecsapott egy hasonló nagyságú csoporttal, amely a rendőrség feltételezése szerint az iszlám egy radikális irányzata, a szalafizmus híveiből állt össze. A vasrudakkal, kövekkel, bozótvágó késekkel felfegyverzett csoportok összetűzésében a rendőrség vízágyukat vetett be, a rendet szerda kora reggelre sikerült helyreállítani. Az összetűzésben nyolcan megsérültek.
Az alsó-szászországi Cellében pedig, ahol már hétfőn is tömegverekedésbe torkollt egy csoport jazidi és egy csoport muzulmán vitája, újabb zavargás történt. Kedd este 400 kurd nemzetiségű jazidi tüntetett békésen az IÁ ellen. A demonstráció után 250 jazidi és nagyjából 100 csecsen nemzetiségű muzulmán került szembe egymással. A rendőrség kordonokkal választotta el a két csoportot.
Számos kurd és csecsen köveket, palackokat dobálva rontott rá a rendőrökre, akik gumibot és paprikaspray bevetésével fékezték meg őket – számolt be online kiadásában a Cellesche Zeitung című helyi lap.
A jazidik főleg a kurd etnikumhoz tartozó, de saját vallást gyakorló, nagyjából félmilliós közösség, amely Irak és Szíria északnyugati, valamint Törökország délkeleti részén él elszórtan. A térségen kívül Németországban él a legtöbb jazidi, számuk hatvanezer körül lehet.
A jazidikat a muzulmán szélsőségesek „sátánimádóknak” tartják, és üldözi őket az IÁ, amely jelentős nagyságú területet foglalt el Irakban és Szíriában. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet értékelése szerint az IÁ brutális etnikai tisztogató hadjáratot indított a jazidik ellen.
Halálos áldozatai vannak Törökországban a kurdbarát tüntetéseknek
Legalább kilencen haltak meg kedden azokban a törökországi tüntetésekben, amelyek azért robbantak ki, mert az ankarai kormány nem hajlandó katonailag beavatkozni az Iszlám Állam dzsihadistáival szemben, hogy megakadályozza az észak-szíriai kurd város, Kobani elestét. A török média híradásai szerint az ország számos városában, főleg az ország kurd többségű délkeleti térségében lezajlott tiltakozásoknak és a rendőrséggel vívott összetűzéseknek sok sebesültje is van. A rendőrség könnygázgránátok és vízágyúk bevetésével próbálta szétkergetni a tüntetőket, akik egyebek közt gépkocsikat és gumiabroncsokat gyújtottak fel.
Összecsapások robbantak ki Törökország legnagyobb városaiban, Isztambulban és a főváros Ankarában is. Diyarbakirban, a délkeleti országrész legnagyobb kurd városában öt halálos áldozatot követeltek az utcai összecsapások. A Kobanit védő kurd erők helyzetének gyors romlását látva, a kurdokat támogató Demokrata Néppárt (HDP) hétfőn felhívást intézett a törökországi kurdokhoz, hogy tüntetéseken vállaljanak szolidaritást Kobani lakosságával, és ítéljék el az IÁ támadásait, valamint a török kormány Kobanival kapcsolatos tétlenségét.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
szóljon hozzá!