2011. január 06., 14:322011. január 06., 14:32
A keresztények leginkább azokban az országokban vannak nehéz helyzetben, amelyekben az iszlám az uralkodó vallás. A vallásszabadságot leginkább elnyomó, illetve korlátozó tíz állam közül nyolcban a lakosság többsége az iszlám követőjének számít.
A kelkheimi székhelyű Open Doors szervezet 0 és 100 közötti skálán helyezte el a világ országait: 0 a teljes vallásszabadságot jelenti, a 100-as érték pedig a maximális elnyomást. A lista élén Észak-Korea található 90,5-es pontszámmal. Mivel a kommunista diktátor, Kim Dzsong Il sztálinista személyi kultusza kizár bármiféle vallási tevékenységet, az elszigetelt kelet-ázsiai országban évtizedek óta módszeresen üldözik a keresztényeket. Egy-egy mise, istentisztelet, közös imádkozás részvevőit bármikor letartóztathatják, deportálhatják, sőt akár meg is ölhetik. 2010 májusában ez történt egy lakóépületben működő templom híveivel, amikor fölfedezte őket a rendőrség. A közösség 23 tagját halálra ítélték, további húsz főt munkatáborba hurcoltak.
A lista második helyét Irán foglalja el 67,5-es mutatóval. Jól jellemzi a hatalmas iszlám országban élő keresztény kisebbség helyzetét a teheráni kormányzó keddi bejelentése. Morteza Tammadon közölte, hogy a hatóságok letartóztatták misszionárius tevékenységet végző keresztény közösségek több vezetőjét. Egyúttal megerősítette, hogy az iráni hatóságok a jövőben is „keményen lépnek fel” mindazok ellen, akik a keresztény hitre való áttérésre próbálnak rábírni muzulmánokat.
A frissített jegyzék harmadik helyén 66-os pontszámmal Afganisztán található, amely tavaly még csupán a hatodik volt a sorban. Ez arra utal, hogy a közép-ázsiai országban egy év leforgása alatt jelentősen romlott a keresztény vallásúak helyzete. Ennek oka nem csupán a fundamentalista tálibok sűrűsödő támadásaiban rejlik, hanem abban is, hogy az afgán állam egyre keményebben lép fel az iszlámot elhagyó „kitért” emberekkel szemben.
A keresztényeket üldöző államok jegyzékén összesen 50 ország szerepel. Közöttük csak elvétve akad olyan, amelyben nem az iszlám az uralkodó vallás. Ilyenek például Kína (13. a rangsorban), India (32.) vagy Oroszország (50.). A hivatalosan szekuláris berendezkedésű Törökország a 30. helyen található, míg az üdülőparadicsomként ismert Maldív-szigetek a hatodik a sorban.
Az Open Doors szakemberei elmondták: üldözésről nem csak azokban az országokban lehet beszélni, amelyekben az állam hitük miatt börtönbe csuk, bántalmaz, megkínoz vagy megöl embereket. Az „üldözés” címszó alatt a missziós szervezet tekintetbe veszi a munkahelyen, oktatásban megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetést éppúgy, mint a vallással kapcsolatos tevékenység korlátozását, például a templomépítés vagy a hittérítés tilalmát. Ebbe a kategóriába tartozik olyan erőszakcselekmények állami eltűrése, amelyeket magánszemélyek követnek el keresztények sérelmére.
A keresztény vallást leginkább üldöző államok élcsoportja a következő: Észak-Korea (90,5 pont), Irán (67,5), Afganisztán (66), Szaúd-Arábia (64,5), Szomália (64), Maldív-szigetek (63), Jemen (60), Irak (58,5), Üzbegisztán (57,5), Laosz (56).
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.