Erdélyi magyart is lelőttek a bolíviai elnök védelmében

A bukaresti külügyminisztérium a Krónika kérdésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az értesüléseket. A szaktárca sajtóosztálya annyit közölt: vizsgálják a médiában megjelent információkat.

A bolíviai El Deber hírügynökség internetes oldalának pénteki információi szerint a rendőrök a Santa Cruz-i Las Américas szállodában végrehajtott művelet során lőtték le Eduardo Rózsa Florest, Magyarosi Árpádot és Michael Martin Dwyert. A csütörtökön hajnalban lezajlott akció során őrizetbe vették Mario Tadicot és Tóásó Elődöt.

Álvaro García Linera bolíviai alelnök a sajtónak nyilatkozva \"szélsőjobboldali fasiszta ideológiát\" követő csoportnak nevezte a bandát. Állítása szerint ennek tagjai a felelősek két bolíviai közéleti személyiség - egy miniszter és egy bíboros - háza ellen elkövetett robbantásos merényletért. A bandatagok holmijai között talált névjegyzék tanúsága szerint kiszemelt célpontjaik között szerepelt több Santa Cruz-i politikus. Kifürkészték továbbá Evo Morales elnök személyi biztosítási rendszerét azzal a céllal, hogy meggyilkolják - állította García Linera.

Vigyázat, sokkoló felvételek, csak erős idegzetűeknek:

Az alelnök ígéretet tett arra, hogy a hatóságok kivizsgálják, kiknek a segítségével jutottak el a banda tagjai Horvátországból és Írországból Bolíviába, ki fizette utazási költségeiket és megélhetésüket, ki szolgáltatott nekik információkat a hatóságok elérhetőségéről, hivatalos épületeiről. Vizsgálat tárgya lesz továbbá a birtokukban lévő C4 robbanóanyag eredete is. Utóbbira - különböző lőfegyverekkel együtt - a szállodai rajtaütés után fél órával, a Santa Cruz-i vásárváros (Fexpo) egyik standján bukkantak a rendőrök.

Mind Marcos Farfán miniszterhelyettes, mind az alelnök azt állította, hogy a három \"zsoldost\" tűzharcban lőtték le a rendőrök. Az El Deber ezzel szembeállítja a helyszínen készült fényképeket; ezek tanúsága szerint mindhárman aludtak, amikor agyonlőtték őket, és még a közelükben sem volt fegyver. A kivégzés gyanúját erősítette meg az ügynökség által idézett Víctor Hugo Escóbar rendőrparancsnok is, aki szerint nem volt tűzpárbaj a szállodában; a szóban forgó három személyt \"szitává lőtték\", mielőtt fegyverükért nyúlhattak volna.

A venezuelai Cumanában rendezett latin-amerikai gazdasági csúcstalálkozón tartózkodó bolíviai elnök arról beszélt a sajtónak, hogy a zsoldosok célja az ő likvidálása volt. Evo Morales megerősítette, hogy a bolíviai hatóságoknak tudomásuk volt a csoport Santa Cruz-i tartózkodásáról és arról, hogy \"meg akarnak bennünket ölni. Kudarcot vallottak. Bárcsak mindig kudarcot vallanának\".

Eduardo Rózsa Flores, Magyarosi Árpád és Tóásó Előd az iwiw.hu közösségi portál szerint ismerték egymást.

Magyarosi Árpád - weblapja szerint - 1981. február 4-én született Marosvásárhelyen. Általános iskolai tanulmányait a Maros megyei Szovátán kezdte, majd Budapesten folytatta további két intézményben. Az iwiw.hu közösségi oldalon található adatlapja szerint többször váltott középiskolát is, csakúgy, mint egyetemet és főiskolát is.

Egy 2007-es interjújában arról is beszélt, hogy a zenélés mellett versei és rajzai is rendszeresen jelentek meg a Partium nevű irodalmi, művészeti folyóiratban. A passzio.hu-nak adott nyilatkozatában arról is vallott, hogy \"mélyen érinti\" az a tény, hogy édesanyja \"leveszi róla a kezét\".

Csakúgy, mint Eduardo Rózsa-Flores, a közösségi oldalon Magyarosi Árpád is feltünteti \"klubjai\" között a Magyar Iszlám Közösséget. Mind a két férfi arabul is felírta nevét az adatlapjára.

Magyarosi Árpádhoz hasonlóan a sajtóhírek szerint őrizetbe vett Tóásó Előd is Szovátán végezte általános és középfokú tanulmányait. Ezt követően Magyarországon, a Berzsenyi Dániel Főiskolára és Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre járt - derül ki az iwiw-re feltöltött adatlapjáról. A románul, angolul és spanyolul beszélő fiatal férfi lakóhelyeként Brazíliát jelölte meg. Tóásó Előd munkájáról azt írta, hogy \"szabadúszó, ahol kellek ott leszek\".

Internetes blogjából kiderül, Rózsa-Flores Eduardo 1960. március 31-én született a bolíviai Santa Cruz-ban.

Amint családjáról a blogjában leírja: apja, Rózsa György zsidó származású festőművész, egyetemi tanár 1948-ban hagyta el Magyarországot; anyja, Nelly Flores Arias pedig spanyol származású tanár volt. Rózsa-Flores 1972-ig Bolíviában, majd 1973 végéig Chilében tanult. A Pinochet-féle katonai hatalomátvétel után a család Svédországba települt, ahol 1973-75 között politikai menekültként éltek.

1975-ben a család Magyarországra költözött. Flores a budapesti Szent László Gimnáziumban tett érettségit 1979-ben, majd a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára jelentkezett. Három évvel később a leszerelését kérte, és 1984-ben a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karára felvételizett, ahol 1989-ben szerzett diplomát.

Rózsa-Flores Eduardo 1984-től különböző külföldi hírügynökségek tudósítójaként dolgozott, 1988-tól a La Vanguardia spanyol napilapnak írt, amelynek különleges tudósítójaként 1991 júniusában az akkori Jugoszláviába, Horvátország fővárosába, Zágrábba érkezett.

A spanyol újság mellett folyamatosan tudósított a BBC World Service nemzetközi brit rádióadó spanyol nyelvű adásainak is. 1991. augusztus 28-án Eszéken első külföldi önkéntesként jelentkezett a Horvát Nemzeti Gárda soraiba.

Részt vett Szentlászló védelmében és a szeptemberi eszéki csatákban, harcolt Vukovárnál. Közben Flores az akkor már a különleges erők parancsnokaként megkapta a horvát állampolgárságot, és Franjo Tudjman horvát elnök őrnaggyá léptetette elő. 1993-ban ezredesi rendfokozatot kapott. Háromszor sebesült meg a fronton.

A vele készült egyik interjú szerint spanyol anyanyelvűként, a szolgálati helyén, Ferihegyen határőrként többször találkozott Carlos-sal, a Sakálként közismert terroristával. \"Sajnos nem a tolmácsa voltam. Sajnos, mert akkor többet tudnék azokról, akik Magyarországra beengedték. Gondolom, ez mindenkit igazán érdekelne, nem?\" - fogalmazott.

Eduardo Rózsa-Floresnek 1994-től hét verseskötete jelent meg Magyarországon, és szerepelt filmben is. 2002-ben Fekete Ibolya Chico címmel dokumentum-játékfilmet készített róla, amely elnyerte a 33. Magyar Játékfilmszemle fődíját.

2003-ban áttért az iszlám hitre és a Magyar Iszlám Közösség alelnöke lett. A férfi saját bevallása szerint \"élete és halála\" is Allahról szólt.

Eduardo Rózsa-Flores blogjában magát egy, \"még ha nem is egyszerű, de normálisnak mondható, íróemberként\" aposztrofálta, akinek van önálló véleménye a világ dolgait illetően, s azt megvédi, \"ha kell, bármi áron\".