
Románia nem segíti elő az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) feltételezett, európai államokban végrehajtott illegális fogvatartási és kínzási tevékenységének körültekintő feltárását – így nyilatkoztak kedden az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) képviselői, akik szeptember végén folytattak terepmunkát az országban. Az erről beszámoló Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő szerint a felelősségre vonást senki sem kerülheti meg.
2015. október 14., 16:352015. október 14., 16:35
2015. október 14., 16:362015. október 14., 16:36
A LIBE szakbizottság október 13-án közmeghallgatást szervezett a CIA-foglyok európai országokba való állítólagos szállítására és fogva tartására vonatkozó feltárásokról.
A CIA titkos programjának felkutatása tíz éve zajlik, feltételezések szerint az amerikai hírszerző ügynökség 2002-2003-ban Lengyelországban, 2003-2005 között Romániában és 2005-tól 2006-ig Litvániában tartott fenn illegális börtönöket, az érintett államok által rendelkezésre bocsátott épületekben. Feltárt adatok, jelentések, fényképek és több száz tanúvallomás támasztja alá mindezt – hangzott el a gyűlésen. Nemrégiben az Amerikai Egyesült Államok elismerte az illegális tevékenységek tényét.
Romániában ezügyben nem zajlik tényleges vizsgálat – hangsúlyozta Eva Joly, aki a LIBE-szakbizottság tagjaként, kollégáival terepmunkát végzett 2015 szeptember végén az országban. Elmondása szerint a román hatóságok nem működtek együtt velük és tagadták, hogy bármi hasonló történt volna az országban. Ana Gomes EP-képviselő is határozottan fellépett a témában, a romániai EP-képviselőket arra kérte, hogy ne tagadják a CIA-ügy létezését.
A román hírszerzés volt vezetője, Ioan Talpeș korábban már a német sajtóban beismerte, hogy segítettek az amerikaiaknak, voltak ilyen ideiglenes központok, de nem tudták, hogy ott pontosan milyen tevékenységek zajlottak – mondta el a gyűlésen Sógor Csaba EP-képviselő, a LIBE-szakbizottság tagja. Az RMDSZ-es politikus azt mondta: az emberi jogok kérdése ma sem prioritás a román politikában, ám a nemzetközi sajtóban kevesebb szó esik az országról ebben a tekintetben. Sógor Csaba szerint az igazságszolgáltatásnak fontos feladata van a CIA-börtönök ügyében is, a felelősségrevonást pedig senki nem kerülheti meg.Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.