
Nem sikerült. Csáky Pál, az MKP jelenlegi egyetlen EP-képviselője (balra) és Menyhárt József pártelnök
Fotó: MKP
A felvidéki magyar választók voksaiért küzdő tisztán magyar párt, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a szlovák-magyar párt, a Most-Híd sem szerzett mandátumot a Szlovákiában szombaton tartott európai parlamenti (EP-) választáson.
2019. május 27., 06:032019. május 27., 06:03
2019. május 27., 06:162019. május 27., 06:16
Az országban alacsony részvétel mellett két, koalíciós listán induló, parlamenten kívüli liberális párt, a Progresszív Szlovákia (PS) és az Együtt (Spolu) nyerte a megmérettetést – derült ki a voksolás vasárnap este közzétett hivatalos eredményeiből. Az ország történetének negyedik EP-választásán az uniós tagállamok átlagához képest alacsony, 22,74 százalékos volt a részvételi arány, ugyanakkor jelentősen meghaladta az öt évvel ezelőtti összeurópai negatív rekordot, amikor a választóknak csupán 13 százaléka járult az urnákhoz Szlovákiában. A mostani részvételi arány egyben az eddigi legmagasabb volt a szlovák EP-választásokon.
Ez az előrejelzéseket meghaladó eredmény 4 képviselői mandátumot jelent az alig másfél éve létrejött politikai csoportosulásnak, amelynek képviselői várhatóan az EP Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) nevű frakciójában politizálnak majd. A második helyen a voksok 15,7 százalékával a Robert Fico vezette, baloldali Irány (Smer-SD) végzett. A pozsonyi kormánykoalíció legnagyobb pártjának eredménye 10 százalékponttal elmaradt az öt évvel ezelőttitől, és 3 mandátumot hoz nekik az EP-ben, ahol eddig 4 képviselővel a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) nevű frakció tagjai voltak.
A harmadik legjobb eredményt a voksok 12,1 százalékával az erőteljesen bevándorlásellenes, radikális jobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt (LSNS) érte el. Ez az eredmény 2 képviselőhelyet jelent a Marián Kotleba vezette mozgalomnak, amely a Szövetség a Békéért és a Szabadságért (APF) európai pártcsaládhoz tartozik, és képviselői a függetlenek padsoraiban ülnek az EP-ben. A negyedik helyen a voksok 9,7 százalékát megszerezve a jelenleg parlamenten kívüli Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) végzett. Ez – az öt évvel ezelőttihez képest gyengébb – eredmény 2 helyet jelent az Európai Néppárt (EPP) pártcsaládjához tartozó mozgalomnak, amelynek eddig is két képviselője volt az EP-ben.
Az ötödik legjobb eredménnyel a voksok 9,6 százalékát megszerezve, ugyancsak két helyre számíthat az EP-ben a pozsonyi parlamenti ellenzék legerősebb pártja, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), amely javított öt évvel ezelőtti eredményén. A pártnak – amelynek elnöke, Richard Sulík bevándorlásellenességéről ismert – eddig egy EP-képviselője volt, ő az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) padsoraiban ült. Hatodikként az ugyancsak az ECR frakciójához tartozó, konzervatív Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevű mozgalom jutott be az EP-be. Mostani, 5,3 százalékos eredményük enyhe visszaesést jelent, de az elnyert 1 mandátum tekintetében nem jelent változást.
A Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt, amely öt évvel ezelőtt csaknem 6 százalékos eredményt ért el, 2016-ban pedig még 6,5 százalékkal jutott be a pozsonyi törvényhozásba, most csak 2,6 százalékos eredményt ért el.
Az eredmények összesítve visszaesést jelentenek a pozsonyi parlamentben lévő pártok többségének, két párt, az LSNS és az SaS kivételével, amely erősítette pozícióit. A pozsonyi kormánykoalíció három pártja közül kettő, a 3,9 százalékot szerző Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Most-Híd kimarad a következő az uniós parlamentből.
Immár legalább húszan meghaltak, mintegy kilencvenen pedig megsérültek a Kijev elleni csütörtök hajnali nagyszabású orosz légitámadásban.
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
szóljon hozzá!