
Biztonsági problémák. Magdalena Andersson leköszönő miniszterelnök rendőrök gyűrűjében
Fotó: Magdalena Andersson/Facebook
Kormányváltás következik Svédországban, ahol óriási sikert arattak a radikális jobboldali Svéd Demokraták. A lapunknak nyilatkozó – a skandináv államokat jól ismerő – újságíró szerint a svédeknek elsősorban abból lett elegük, hogy a tömeges bevándorlás súlyos biztonsági problémákhoz vezetett.
2022. szeptember 19., 14:292022. szeptember 19., 14:29
2022. szeptember 19., 14:482022. szeptember 19., 14:48
A svédek nagy része magáévá tette a radikális jobboldal üzenetét, miszerint beláthatatlan következményekkel jár a társadalomra a bevándorlás – ezzel is magyarázta a Svéd Demokraták (SD) kiemelkedő választási sikerét Bugnyár Zoltán. Mint elmondta, erre a tematikára mindegyik pártnak reagálnia kellett a kampány során.
„Ezt tették a kereszténydemokraták is. A törvények uralmának visszaállítását, az erőszakos bűncselekmények elkövetőire vonatkozó büntetések szigorítását, a bevándorlás korlátozását, a segélyek visszavágását mindegyik jobboldali párt hirdeti, így nem kétséges, hogy az új kormány ebbe az irányba fog elmozdulni” – értékelte a helyzetet a skandináv államokat jól ismerő újságíró.
Azon kérdésünkre, hogy mennyire változtak meg a svédországi életkörülmények az elmúlt öt-tíz évben, a tudósító azt mondta: a biztonság alapvetően meg romlott a 10 millió lakosú skandináv országban. Bugnyár Zoltán szerint a jóléti társadalomhoz kapcsolódó korábbi biztonságot hiányolják a svédek, a folyamatosan emelkedő adók, az egészségügyben növekvő várólisták elégedetlenséget váltottak ki. Statisztikák szerint az elmúlt évben 1200-an haltak meg annak következtében, hogy nem jutottak időben megfelelő ellátáshoz – Svédországban ez újszerű visszalépés. Ezzel egy időben a bevándorlás kapcsán felmerülő költségekre a központi költségvetés mintegy tíz százalékát kénytelen költeni a kormányzat, többek között arra a 200 ezer munkaképes korú, migrációs hátterű lakosra, akik önerőből nem tudják vagy akarják fenntartani magukat.
„De a mindennapok biztonsága is megváltozott a majdnem kizárólag migrációs hátterű csoportokhoz köthető erőszakos bűnözés miatt. Minden svéd városban vannak úgynevezett no go zónák, ahova nem ajánlatos bemenni. Mindennaposak a késelések, lövöldözések, robbantások. Az idén csak lövöldözésben annyian haltak meg, mint tavaly egész évben, 47-en. A bűnözés mindenhova átterjedt. Emelkedett a nemi erőszakok száma, s nemcsak a no go zónákban. Az egykor éppen a biztonság miatt irigyelt Svédország mára Európa egyik legveszélyesebb országává vált” – fogalmazott a Krónikának Bugnyár Zoltán.
Az újságíró érdeklődésünkre azt is elmondta,
A skandináv ország magyarjait tömörítő szervezet elnöke, de a Magyar Ház vezetője is Erdélyből származik. „Azok a magyarok, elsősorban fiatalok, akikkel találkoztam, inkább a svéd jobboldalt támogatják. Nyilván nincsenek erre vonatkozó adatok. Egy kelet-közép-európai származású ember számára ma idegennek tűnik az itt erőltetett gendertéma, a korlátlan migráció. A nemzettudat is erősebb bennük, mint a svédekben, akiknek már jó ideje azt sulykolják, hogy a nemzeti érzés elavult” – hangoztatta a tudósító.
Bugnyár Zoltán szerint gyors változásra nem lehet számítani. Annak ellenére, hogy a jobboldalt gyakorlatilag a Svéd Demokraták mentették meg az újabb bukástól, jó eséllyel nem a pártelnök Jimmi Akesson, hanem a mérsékeltek miniszterelnöke, Ulf Kristersson alakíthat majd kormányt. A tábor részét képviselő kis párt, a Liberálisok ráadásul egyelőre kizárják az SD kormányzati szerepvállalását, miközben a legerősebb jobboldali formáció természetesen ragaszkodik a kabinetben való részvételhez.
Mint arról beszámoltunk, Magdalena Andersson, Svédország szociáldemokrata – egyben első női – miniszterelnöke szeptember 15-én benyújtotta lemondását, miután az előző heti választásokon a jobboldali pártszövetség szerezte meg a parlamenti többséget. Andersson ügyvivő miniszterelnökként hivatalban marad, amíg az új kormány létre nem jön a skandináv országban, ahol hosszadalmas kormányalakítási folyamat várható. A 2018-as parlamenti választást követően a szociáldemokrata Stefan Löfven volt miniszterelnök vezetésével 134 napig tartott, míg megalakult az új kormány.

Bejelentette lemondását szerda este Magdalena Andersson, Svédország szociáldemokrata miniszterelnöke, miután az előző heti választásokon a jobboldali pártszövetség szerezte meg a parlamenti többséget.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
szóljon hozzá!