Biztonsági problémák. Magdalena Andersson leköszönő miniszterelnök rendőrök gyűrűjében
Fotó: Magdalena Andersson/Facebook
Kormányváltás következik Svédországban, ahol óriási sikert arattak a radikális jobboldali Svéd Demokraták. A lapunknak nyilatkozó – a skandináv államokat jól ismerő – újságíró szerint a svédeknek elsősorban abból lett elegük, hogy a tömeges bevándorlás súlyos biztonsági problémákhoz vezetett.
2022. szeptember 19., 14:292022. szeptember 19., 14:29
2022. szeptember 19., 14:482022. szeptember 19., 14:48
A svédek nagy része magáévá tette a radikális jobboldal üzenetét, miszerint beláthatatlan következményekkel jár a társadalomra a bevándorlás – ezzel is magyarázta a Svéd Demokraták (SD) kiemelkedő választási sikerét Bugnyár Zoltán. Mint elmondta, erre a tematikára mindegyik pártnak reagálnia kellett a kampány során.
„Ezt tették a kereszténydemokraták is. A törvények uralmának visszaállítását, az erőszakos bűncselekmények elkövetőire vonatkozó büntetések szigorítását, a bevándorlás korlátozását, a segélyek visszavágását mindegyik jobboldali párt hirdeti, így nem kétséges, hogy az új kormány ebbe az irányba fog elmozdulni” – értékelte a helyzetet a skandináv államokat jól ismerő újságíró.
Azon kérdésünkre, hogy mennyire változtak meg a svédországi életkörülmények az elmúlt öt-tíz évben, a tudósító azt mondta: a biztonság alapvetően meg romlott a 10 millió lakosú skandináv országban. Bugnyár Zoltán szerint a jóléti társadalomhoz kapcsolódó korábbi biztonságot hiányolják a svédek, a folyamatosan emelkedő adók, az egészségügyben növekvő várólisták elégedetlenséget váltottak ki. Statisztikák szerint az elmúlt évben 1200-an haltak meg annak következtében, hogy nem jutottak időben megfelelő ellátáshoz – Svédországban ez újszerű visszalépés. Ezzel egy időben a bevándorlás kapcsán felmerülő költségekre a központi költségvetés mintegy tíz százalékát kénytelen költeni a kormányzat, többek között arra a 200 ezer munkaképes korú, migrációs hátterű lakosra, akik önerőből nem tudják vagy akarják fenntartani magukat.
„De a mindennapok biztonsága is megváltozott a majdnem kizárólag migrációs hátterű csoportokhoz köthető erőszakos bűnözés miatt. Minden svéd városban vannak úgynevezett no go zónák, ahova nem ajánlatos bemenni. Mindennaposak a késelések, lövöldözések, robbantások. Az idén csak lövöldözésben annyian haltak meg, mint tavaly egész évben, 47-en. A bűnözés mindenhova átterjedt. Emelkedett a nemi erőszakok száma, s nemcsak a no go zónákban. Az egykor éppen a biztonság miatt irigyelt Svédország mára Európa egyik legveszélyesebb országává vált” – fogalmazott a Krónikának Bugnyár Zoltán.
Az újságíró érdeklődésünkre azt is elmondta,
A skandináv ország magyarjait tömörítő szervezet elnöke, de a Magyar Ház vezetője is Erdélyből származik. „Azok a magyarok, elsősorban fiatalok, akikkel találkoztam, inkább a svéd jobboldalt támogatják. Nyilván nincsenek erre vonatkozó adatok. Egy kelet-közép-európai származású ember számára ma idegennek tűnik az itt erőltetett gendertéma, a korlátlan migráció. A nemzettudat is erősebb bennük, mint a svédekben, akiknek már jó ideje azt sulykolják, hogy a nemzeti érzés elavult” – hangoztatta a tudósító.
Bugnyár Zoltán szerint gyors változásra nem lehet számítani. Annak ellenére, hogy a jobboldalt gyakorlatilag a Svéd Demokraták mentették meg az újabb bukástól, jó eséllyel nem a pártelnök Jimmi Akesson, hanem a mérsékeltek miniszterelnöke, Ulf Kristersson alakíthat majd kormányt. A tábor részét képviselő kis párt, a Liberálisok ráadásul egyelőre kizárják az SD kormányzati szerepvállalását, miközben a legerősebb jobboldali formáció természetesen ragaszkodik a kabinetben való részvételhez.
Mint arról beszámoltunk, Magdalena Andersson, Svédország szociáldemokrata – egyben első női – miniszterelnöke szeptember 15-én benyújtotta lemondását, miután az előző heti választásokon a jobboldali pártszövetség szerezte meg a parlamenti többséget. Andersson ügyvivő miniszterelnökként hivatalban marad, amíg az új kormány létre nem jön a skandináv országban, ahol hosszadalmas kormányalakítási folyamat várható. A 2018-as parlamenti választást követően a szociáldemokrata Stefan Löfven volt miniszterelnök vezetésével 134 napig tartott, míg megalakult az új kormány.
Bejelentette lemondását szerda este Magdalena Andersson, Svédország szociáldemokrata miniszterelnöke, miután az előző heti választásokon a jobboldali pártszövetség szerezte meg a parlamenti többséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!