Biztonsági problémák. Magdalena Andersson leköszönő miniszterelnök rendőrök gyűrűjében
Fotó: Magdalena Andersson/Facebook
Kormányváltás következik Svédországban, ahol óriási sikert arattak a radikális jobboldali Svéd Demokraták. A lapunknak nyilatkozó – a skandináv államokat jól ismerő – újságíró szerint a svédeknek elsősorban abból lett elegük, hogy a tömeges bevándorlás súlyos biztonsági problémákhoz vezetett.
2022. szeptember 19., 14:292022. szeptember 19., 14:29
2022. szeptember 19., 14:482022. szeptember 19., 14:48
A svédek nagy része magáévá tette a radikális jobboldal üzenetét, miszerint beláthatatlan következményekkel jár a társadalomra a bevándorlás – ezzel is magyarázta a Svéd Demokraták (SD) kiemelkedő választási sikerét Bugnyár Zoltán. Mint elmondta, erre a tematikára mindegyik pártnak reagálnia kellett a kampány során.
„Ezt tették a kereszténydemokraták is. A törvények uralmának visszaállítását, az erőszakos bűncselekmények elkövetőire vonatkozó büntetések szigorítását, a bevándorlás korlátozását, a segélyek visszavágását mindegyik jobboldali párt hirdeti, így nem kétséges, hogy az új kormány ebbe az irányba fog elmozdulni” – értékelte a helyzetet a skandináv államokat jól ismerő újságíró.
Azon kérdésünkre, hogy mennyire változtak meg a svédországi életkörülmények az elmúlt öt-tíz évben, a tudósító azt mondta: a biztonság alapvetően meg romlott a 10 millió lakosú skandináv országban. Bugnyár Zoltán szerint a jóléti társadalomhoz kapcsolódó korábbi biztonságot hiányolják a svédek, a folyamatosan emelkedő adók, az egészségügyben növekvő várólisták elégedetlenséget váltottak ki. Statisztikák szerint az elmúlt évben 1200-an haltak meg annak következtében, hogy nem jutottak időben megfelelő ellátáshoz – Svédországban ez újszerű visszalépés. Ezzel egy időben a bevándorlás kapcsán felmerülő költségekre a központi költségvetés mintegy tíz százalékát kénytelen költeni a kormányzat, többek között arra a 200 ezer munkaképes korú, migrációs hátterű lakosra, akik önerőből nem tudják vagy akarják fenntartani magukat.
„De a mindennapok biztonsága is megváltozott a majdnem kizárólag migrációs hátterű csoportokhoz köthető erőszakos bűnözés miatt. Minden svéd városban vannak úgynevezett no go zónák, ahova nem ajánlatos bemenni. Mindennaposak a késelések, lövöldözések, robbantások. Az idén csak lövöldözésben annyian haltak meg, mint tavaly egész évben, 47-en. A bűnözés mindenhova átterjedt. Emelkedett a nemi erőszakok száma, s nemcsak a no go zónákban. Az egykor éppen a biztonság miatt irigyelt Svédország mára Európa egyik legveszélyesebb országává vált” – fogalmazott a Krónikának Bugnyár Zoltán.
Az újságíró érdeklődésünkre azt is elmondta,
A skandináv ország magyarjait tömörítő szervezet elnöke, de a Magyar Ház vezetője is Erdélyből származik. „Azok a magyarok, elsősorban fiatalok, akikkel találkoztam, inkább a svéd jobboldalt támogatják. Nyilván nincsenek erre vonatkozó adatok. Egy kelet-közép-európai származású ember számára ma idegennek tűnik az itt erőltetett gendertéma, a korlátlan migráció. A nemzettudat is erősebb bennük, mint a svédekben, akiknek már jó ideje azt sulykolják, hogy a nemzeti érzés elavult” – hangoztatta a tudósító.
Bugnyár Zoltán szerint gyors változásra nem lehet számítani. Annak ellenére, hogy a jobboldalt gyakorlatilag a Svéd Demokraták mentették meg az újabb bukástól, jó eséllyel nem a pártelnök Jimmi Akesson, hanem a mérsékeltek miniszterelnöke, Ulf Kristersson alakíthat majd kormányt. A tábor részét képviselő kis párt, a Liberálisok ráadásul egyelőre kizárják az SD kormányzati szerepvállalását, miközben a legerősebb jobboldali formáció természetesen ragaszkodik a kabinetben való részvételhez.
Mint arról beszámoltunk, Magdalena Andersson, Svédország szociáldemokrata – egyben első női – miniszterelnöke szeptember 15-én benyújtotta lemondását, miután az előző heti választásokon a jobboldali pártszövetség szerezte meg a parlamenti többséget. Andersson ügyvivő miniszterelnökként hivatalban marad, amíg az új kormány létre nem jön a skandináv országban, ahol hosszadalmas kormányalakítási folyamat várható. A 2018-as parlamenti választást követően a szociáldemokrata Stefan Löfven volt miniszterelnök vezetésével 134 napig tartott, míg megalakult az új kormány.
Bejelentette lemondását szerda este Magdalena Andersson, Svédország szociáldemokrata miniszterelnöke, miután az előző heti választásokon a jobboldali pártszövetség szerezte meg a parlamenti többséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!