Előnyösnek tűnik, de profitot csak tíz év múlva hozhat: erről szól az ásványkincsekről aláírt amerikai–ukrán megállapodás

Trump korábban azt követelte, hogy Ukrajna fizesse vissza azt a 350 milliárd dolláros segélyt, amelyet állítása szerint az Egyesült Államok nyújtott a háború alatt – ezt a feltételt Zelenszkij elutasította. Washington azonban a jelek szerint engedményt tett. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök azt mondta, hogy a megállapodás nem írja elő, hogy országa visszafizessen bármilyen „adósságot”.

Trump a megállapodást szinténs győzelemnek titulálta, mondván, hogy országa „elméletben sokkal többet” kap vissza, mint azok a milliárdok, amelyeket elődje, Joe Biden juttatott Ukrajnának. A második aspektus, hogy

Az Egyesült Államok által az alku bejelentésekor használt nyelvezet lényegesen keményebb Oroszországgal szemben, mint a Trump-kormányzat részéről általában szokott lenni. A megállapodás „Oroszország teljes körű inváziójára” hivatkozik, és az amerikai pénzügyminisztérium hozzáteszi, hogy „egyetlen olyan állam vagy személy sem részesülhet Ukrajna újjáépítéséből, amely finanszírozta vagy ellátta az orosz háborús gépezetet”.

Ez felbátorítja Kijevet, amely nagyobb nyomást követelt Oroszországra a Moszkva és Washington közötti, egy esetleges tűzszünetről szóló tárgyalásokon. A harmadik fontos tényező, hogy

Annak ellenére, hogy a megállapodás kapcsán sok szó esik Ukrajna ásványkincseiről, a megállapodás az olajra, a földgázra és más szénhidrogénekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. Az erőforrások minden esetben ukrán tulajdonban maradnak, bár az Egyesült Államok közös hozzáférést kap.

A kőolaj és a földgáz bevonását az ukrán álláspont enyhülésének tekintették, mivel ezek nem szerepeltek a megállapodás korábbi tervezeteiben. Magas rangú kormányzati tisztségviselők újságíróknak elmondták, hogy úgy vélik, hogy ezekből az erőforrásokból „több érték” származhat, ha a harcok gyorsan véget érnek.

A negyedik lényegi elem, hogy a megállapodás

Ukrajna régóta törekszik arra, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz, és a csatlakozási tárgyalások hivatalosan tavaly júniusban kezdődtek meg. Kijevben aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a megállapodás akadályozhatja Ukrajna uniós csatlakozását, ha az amerikai befektetők számára kedvezményes elbánást biztosít, mivel Kijev és Brüsszel már stratégiai partnerséget kötött a nyersanyagok terén.

A megállapodás szövege azonban kimondja, hogy

A szöveg azt is kimondja, hogy amennyiben Ukrajnának az EU-hoz való csatlakozással járó „további kötelezettségek” miatt felül kell vizsgálnia a megállapodás feltételeit, az USA beleegyezik, hogy jóhiszeműen tárgyaljon. Kijev szerint az Egyesült Államok emellett támogatni fogja a beruházások és a technológia Ukrajnába történő további átcsoportosítását, többek között az EU-ból és máshonnan.

korábban írtuk

Aláírta Ukrajna és az Egyesült Államok az ásványkincsekről szóló megállapodást

Az Egyesült Államok és Ukrajna amerikai idő szerint szerdán aláírta a „gazdasági partnerségi megállapodást”, amely hozzáférést biztosít Washington számára Kijev ritkaföldfém ásványkincseihez, cserébe egy ukrajnai befektetési alap létrehozásáért.

Az ötödik elem arra vonatkozik, hogy

Az Egyesült Államok úgy fogalmazott, hogy az egyezmény aláírása elengedhetetlen ahhoz, hogy Ukrajna továbbra is megkapja katonai támogatását. Julija Szviridenko ukrán első miniszterelnök-helyettes – aki Washingtonba utazott az egyezmény aláírására – elmondta, hogy a megállapodás értelmében az Egyesült Államok a jövőben újabb támogatásokat nyújt, például légvédelmi rendszereket.

Ez is stratégiaváltást jelentene Trump számára, aki a Fehér Házba való visszatérése óta igyekezett csökkenteni az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást. Az egyik nyitott kérdés, hogy a megállapodás végül mit jelent majd a háborús helyzetre nézve. A Kreml még nem reagált a dokumentumra.

A hatodik aspektus ugyanakkor arra vonatkozik, hogy

Úgy tűnik, hogy az USA részéről nincsenek konkrét biztonsági garanciák, pedig Ukrajna és Európa már régóta sürgeti a Fehér Házat, hogy nyújtson ilyeneket. Trump ugyanakkor vonakodik ugyanolyan katonai kötelezettségvállalást adni, mint amilyet Biden adott. Ehelyett inkább implicit módon érdekelt abban, hogy az USA továbbra is támogassa Ukrajnát, a megállapodásban foglalt gazdasági kötelezettségvállalások miatt. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna legfontosabb szövetségesének elkötelezettsége továbbra is törékeny maradna.

A hetedik fontos pont, hogy

Az ukrán kormány által kiemelt egyik érdekes pont az, hogy az újjáépítési befektetési alap első évtizedében a nyereséget „teljes mértékben visszaforgatják Ukrajna gazdaságába”, akár új projektekbe, akár újjáépítésbe. Ez potenciálisan jelentős lehet, ha az Egyesült Államoknak 10 évig nem származik pénzügyi haszna.

Úgy tűnik azonban, hogy ez a rendelkezés nem szerepel a Washingtonban aláírt megállapodásban, bár később egy további „technikai” megállapodás része lehet. Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes a közösségi médiában azt közölte, hogy „ezek a feltételek további megbeszélések tárgyát képezik”.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a Fox Newsnak azt mondta, hogy az alku jelzés az amerikai népnek, hogy „van esélyünk részt venni, (Ukrajnának) megkapni a finanszírozás és a fegyverek egy részét, kompenzációt azokért, és partnerek lehetünk az ukrán nép sikerében”. A Fehér Házban Stephen Miller kabinetfőnök-helyettes úgy jellemezte az alkut, mint „visszafizetést” az Egyesült Államoknak azért a „több százmilliárd dollárért, amellyel adófizetőink gyaníthatóan támogatták a háborút”.

A Reuters ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy

Az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti új ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos megállapodás pénzügyi megtérülése valószínűleg egy évtizedig vagy még tovább tart, mivel a befektetőknek számos akadállyal kell szembenézniük ahhoz, hogy új bányák megkezdjék a termelést a háború sújtotta országban. A stratégiailag fontos ásványi anyagokat kitermelő bányák fejlesztése még olyan országokban – például Kanadában és Ausztráliában – is eltarthat 10-20 évig, ahol fejlett a bányászati ágazat.

A befektetők is visszariadhatnak attól, hogy pénzt fektessenek be egy olyan országba, ahol a három éve tartó orosz invázió tönkretette az infrastruktúrát, például az áramellátást és a közlekedést, és ahol a jövőbeni biztonság nem garantált.

– mondta Adam Webb, a Benchmark Minerals Intelligence tanácsadó cég ásványkincsekért felelős vezetője. „A valóság az, hogy az emberek számára nehéz lesz megindokolni, hogy pénzt fektessenek be oda, amikor vannak olyan lehetőségek, hogy kritikus ásványi anyagokba fektessenek be olyan országokban, amelyekben nincs háború” – figyelmeztetett.