Aláírta Ukrajna és az Egyesült Államok az ásványkincsekről szóló megállapodást

– mondta Bessent. „És hogy egyértelmű legyen, egyetlen olyan állam vagy személy sem részesülhet Ukrajna újjáépítéséből, amelyik finanszírozta vagy ellátta az orosz háborús gépezetet” – hangsúlyozta.

Ukrán részről Julija Szviridenko gazdasági miniszter érkezett Washingtonba, hogy az ukrán kormány nevében aláírja a dokumentumot.

– tette közzé Szviridenko szerdán az X-en.

„Minden erőforrás a területünkön és a felségvizeken Ukrajnához tartozik” – tette hozzá. „Az ukrán állam határozza meg, hogy mit és hol lehet kitermelni. Az altalaj ukrán tulajdonban marad – ezt egyértelműen rögzíti a megállapodás” – mutatott rá.

Az aláírásra órákkal azután került sor, hogy az utolsó pillanatban nézeteltérés alakult ki arról, hogy mely dokumentumokat kell aláírni szerdán, ami azzal fenyegetett, hogy kisiklik az alku.

Mint ismeretes, a megállapodást eredetileg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök februári washingtoni útja során kellett volna megkötni, de ez végül meghiúsult, amikor a látogatás a Zelenszkij és Trump, illetve J. D. Vance alelnök között az Ovális Irodában kitört heves vita miatt félbeszakadt.

Trump ezt kezdetben elutasította, mondván, azt akarja, hogy Ukrajna előbb írja alá a megállapodást, és a garanciákról csak később tárgyaljon.

Zelenszkij akkoriban úgy jellemezte a megállapodástervezetet, hogy az arra kéri őt, hogy „adja el” az országát. Ukrán tisztségviselők azóta jelezték, hogy szerintük az amerikai befektetések és az amerikai vállalatok ukrajnai jelenléte miatt az Egyesült Államok jobban érdeklődik Ukrajna biztonsága iránt.

Röviddel a kudarcba fulladt fehér házi látogatás után Trump elrendelte az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek felfüggesztését.

Bár a támogatást azóta visszaállították, az epizód komoly ébresztő volt Ukrajna európai szövetségesei számára, akik ígéretet tettek arra, hogy fokozzák az országnak nyújtott segítségüket.

A megállapodás részleteit nem hozták nyilvánosságra.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök azonban vasárnap azt mondta, hogy a megállapodás „nem tartalmazza az aláírása előtt nyújtott támogatást”.

Szerdán Smihal az üzletet „egy befektetési partnerségi alap létrehozásáról szóló stratégiai megállapodásnak” nevezte.

„Ez valóban egy egyenrangú és előnyös nemzetközi megállapodás az USA és Ukrajna kormánya között az Ukrajna fejlesztésére és fellendítésére irányuló közös befektetésekről” – tette hozzá.

– mondta Smihal.

„Az amerikai fél az Ukrajnának nyújtott új, hangsúlyozom, új katonai segélyt is beszámíthatja az alapba való befizetésbe” – tette hozzá.

Különmegbízott: nem valószínű, hogy Washington kihátrál a fegyverszüneti tárgyalásokból

Eközben Keith Kellogg amerikai különmegbízott kijelentette, hogy a Fehér Ház korábbi fenyegetései ellenére sem számít arra, hogy Washington felhagy a béke érdekében tett erőfeszítésekkel.

– mondta Kellogg egy, a Fox Newsnak adott televíziós interjúban.

Az Egyesült Államok fokozta erőfeszítéseit, hogy tető alá hozzoon egy békemegállapodást Ukrajna és Oroszország között. Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn ideiglenes tűzszünetet jelentett be május 8-tól 11-ig, amit Kellogg kedden „abszurdnak” minősített.

„Nem hiszem” – mondta Kellogg arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok kész-e kilépni a béketárgyalásokból, hogy véget vessen Oroszország Ukrajna elleni háborújának.

Washington korábban azzal fenyegetőzött, hogy kilép az Ukrajna és Oroszország közötti tűzszünet közvetítésére irányuló erőfeszítésekből, ha nem történik előrelépés.

Amikor átfogóra gondolok, akkor a tengeri, légi, szárazföldi infrastruktúráról is szó van, legalább 30 napig... Ez egy fontos békekezdeményezéshez vezethet” – mondta Kellogg.

Megjegyezte, hogy a tűzszünetnek legalább 30 napig kellene tartania, hozzátéve, hogy Donald Trump amerikai elnök szerint ezt kellene tenni.

„Azért fontos a 30 nap, hogy megállítsa az öldöklést. Ez az, amit Trump elnök akar tenni” – mondta Kellogg.

Arra a kérdésre, hogy Putyin hajlandó lenne-e elfogadni a tűzszünetet, Kellogg azt mondta, hogy ez „az orosz vezetőtől függ”.

– mondta Kellogg.

Volodimir Zelenszkij elnök és Trump szombaton Ferenc pápa temetésének alkalmából találkozott a Vatikánban. Kellogg pozitívnak minősítette a találkozót.

„Azt hiszem, nagyon pozitív megbeszélés volt, sőt, amit az ukránok mondtak nekem, az nagyon konstruktív volt” – mondta Kellogg.

– mondta a különmegbízott.

„Az emberek nem értik, milyen erőszakos volt ez a háború. Csak a katonák száma, ha összeadjuk az ukrán és orosz katonákat, akiket megöltek és megsebesültek, meghaladta az 1,2 milliót, ez hallatlan szám” – mondta Kellogg.

Amerikai, brit, német, francia és ukrán tisztségviselők április 23-án Londonban találkoztak, hogy megvitassák az orosz-ukrán háború befejezéséhez vezető utat.

Ukrajna már beleegyezett az Egyesült Államok által javasolt teljes, 30 napos tűzszünetbe, március 11-én azt mondta, hogy Kijev készen áll, ha Oroszország is beleegyezik a feltételekbe. Moszkva eddig ezt elutasította.

Zelenszkij többször is teljes, 30 napos tűzszünetre szólított fel, április 23-án azt mondta, Ukrajna ragaszkodik az „azonnali, teljes és feltétel nélküli tűzszünethez”.

Putyin: fegyverletételt ajánlanak a Kurszkban rekedt ukrán katonáknak, franciák is harcolnak orosz oldalon

Az ukrán alakulatokat kiűzték a kurszki régióból, de hátramaradt még ott néhány szórványos csoport, amely az evakuálását kéri, ezeknek felajánlják a fegyverletétel lehetőségét – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Moszkvában, a Znanyije (Tudás) társaságnak a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából megrendezett előadás-maratonján.

– mondta az elnök, egy, a régióból érkezett kislányhoz szólva.

„Halljuk, amit mondanak: evakuálást kérnek. De evakuálni őket lehetetlen, mert szétszórt, két-háromfős csoportok ülnek ott valahol az erdőben, valami odúkban, teljes elszigeteltségben.”

Az államfő szerint a Kurszk közelében meghúzódott ukrán katonáknak felajánlják, hogy adják meg magukat.

„Néhányukat foglyul ejtették, és visszaküldték oda, ahol társaik vannak, azzal az ajánlattal, hogy tegyék le a fegyvert. Ez nem egyedi eset, néhány napja történt” – mondta az elnök.

Egyebek között arra is kitért, hogy

Mint mondta, Franciaországban mindig is voltak és ma is vannak olyanok, akik osztják Moszkva értékeit.

Putyin úgy vélekedett, hogy a mai helyzet bonyolultabb, mint a második világháború idején. Az akkori világot „fehérre és feketére, vörösre és barnára” osztotta. Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország és Európa a helyzet összetettsége ellenére is képes lesz helyrehozni a kapcsolatot egymással.

Az elnök szerint Európában nagyon sokan támogatják Oroszországot, a nyomással dacolva. Azt hangoztatta, hogy Moszkvának együtt kell működnie hasonló gondolkodású partnereivel Európában és Észak-Amerikában.

Vlagyimir Putyin hangsúlyozta,

Az elnök szerint a keresztes német tankok látványa Ukrajnában bizonyos asszociációkat keltenek, amelyeket nem lehet elhessegetni.

A Nagy Honvédő Háborúban kivívott diadalról beszélve Oroszországot a győztesek nemzetének nevezte, a Győzelem Napját pedig különleges napnak az ország számára. Elismeréssel szólt arról, hogy az összes szovjet nép hatalmas mértékben hozzájárult a győzelemhez.

Kiemelte annak fontosságát, hogy a korszerű lehetőségeket felhasználják a háború emlékének átadására a jövő nemzedékei számára. A győzelem emlékének „felhígítására” irányuló kísérleteket az Oroszország és népei ellen célzott fellépésnek nevezte.

Közölte:

Hangot adott véleményének, miszerint van logika abban, hogy Volgográd visszakapja Sztálingrád nevet, de rámutatott, hogy ebben a kérdésben a döntés a város lakosságának többségén múlik. Emlékeztetett rá, hogy nyugati országokban a mostani, nem éppen legjobb kapcsolatok ellenére megmaradtak a Sztálingrádról elnevezett terek és utcák.

Eközben Alekszandr Lihacsov, a Roszatom orosz nukleáris állami vállalat vezérigazgatója szerdán az Interfax hírügynökségnek arról beszélt:

„Ha az ország vezetése politikai döntést hoz, készek vagyunk ezt megvitatni az amerikai féllel” – válaszolta Lihacsov a hírügynökség kérdésére. Az Interfax emlékeztetett rá, hogy hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette: Moszkva nem kapott Washingtontól a zaporizzsjai atomerőmű jövőjére és annak esetleges amerikai-ukrán közös irányítására vonatkozó javaslatot.

„Nem, nem kaptunk ilyen javaslatot, és ha kapunk, akkor elmagyarázzuk, hogy a zaporizzsjai atomerőmű irányítása a Roszatom orosz állami vállalat hatáskörébe tartozik, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) személyzetének felügyelete alatt, amely folyamatosan jelen van a helyszínen és megfigyelést végez” – mondta Lavrov az amerikai CBS televíziónak adott interjúban.

A közvetlenül a létesítmény területére mért csapásokat legutóbb január 5-én rögzítettek. A vele szomszédos Enerhodar belvárosát az ukrán fegyveres erők csütörtökön is támadták helikoptertípusú pilótanélküli légijárművel Makszim Puhov polgármester közlése szerint.