
Orbán Viktor kormányfő korábban a hatalmi rendszerekről azt mondta: „mindig az a kérdés, hogy mi a legjobb a magyaroknak”
Fotó: Orbán Viktor/Facebook
Orbán Viktor, az Európai Unió legrégebben hivatalban lévő vezetője azon gondolkodik, hogy a köztársasági elnöki hatásköröket megerősítsék, hogy aztán ezt a pozíciót elfoglalva tartsa meg a hatalmát – írta csütörtöki cikkében a Bloomberg. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint „baloldali álhírről van szó”.
2025. december 11., 19:272025. december 11., 19:27
2025. december 11., 19:352025. december 11., 19:35
Orbán Viktor vizsgálja a lehetőségét annak, hogy a köztársasági elnöki hatásköröket megerősítsék, hogy aztán ezt a pozíciót elfoglalva tartsa meg a hatalmát, függetlenül a 2026-os parlamenti választások eredményétől – olvasható a lap cikkében, amelyben meg nem nevezett forrásra hivatkozik. A Bloomberg azt állítja, hogy mivel egyes közvélemény-kutatások két számjegyű ellenzéki előnnyel számolnak, a magyar kormányfő azzal a gondolattal játszik, hogy átveszi az elnöki posztot és átírja a törvényeket, hogy az ország legbefolyásosabb közméltóságává váljon.
A spekulációval kapcsolatban az anyaországi sajtó emlékeztet, hogy a kormányfő novemberben az ATV-nek adott interjúban az elnöki rendszer bevezetésének lehetőségé6t firtató kérdésre elmondta, a terv „mindig is napirenden volt”. Orbán az interjúban elmondta, hogy 2010 után több izgalmas megbeszélést tartottak arról Magyarországon, hogy hatékonyabbá kell tenni az állami működést, ezen beszélgetések alkalmával pedig felmerült a kérdés, hogy elnöki rendszer legyen-e Magyarországon.
Az Index cikke szerint a budapesti Országgyűlés szerdán gyorsított eljárásban elfogadta a Fidesz által benyújtott, a köztársasági elnök akadályoztatásának szabályait módosító törvényjavaslatot, amely megnehezíti a törvényhozás számára, hogy eltávolítsák az elnököt hivatalából. A kormánypárti indítvány két ponton változtatott a szabályokon: az átmeneti akadályoztatásról szóló parlamenti határozatot az Alkotmánybíróság három munkanapon belül megvizsgálná, és dönt annak jóváhagyásáról; a köztársasági elnök dönthet akadályoztatásának megszüntetéséről.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az X-en reagált a Bloomberg hírére. A fideszes politikus posztja szerint az elmúlt hetekben „a baloldali-liberális sajtó, mint például a Reuters, a Bloomberg és a 444, folyamatosan ugyanazt a kérdést vetik fel: Magyarország bevezeti-e az elnöki rendszert?” Kovács szerint ennek az ötletnek a folyamatos felvetése „nem más, mint a baloldal szokásos álhírgyártása”. „Feltételezem, hogy nehezebb valódi újságírást végezni, mint címeket kitalálni…” – írta a magyar kormány nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára.
A prezidenciális vagy elnöki rendszer az amerikai modellen alapuló politikai szisztéma, amelyben egy elnök államfői, kormányfői és katonai parancsnoki feladatokat lát el. Az elnök a törvényhozó hatalomtól elkülönült végrehajtó hatalmat egy személyben testesíti meg. A végrehajtó hatalom feje (akit legtöbbször elnöknek neveznek az ilyen rendszerű államokban) választott hivatalnok és nem felelős a törvényhozásnak, amelyet azonban normális körülmények között nem oszlathat fel. Az elnöki rendszerekben az elnököt közvetlenül a szavazók választják, vagy közvetve a győztes párt, és ő lesz a végrehajtó hatalom feje. Ilyen rendszerekben nem tesznek különbséget államfő és kormányfő között, mindkét pozíciót az elnök tölti be.
Romániában ún. félelnöki rendszer működik, vagyis a végrehajtó hatalom döntően a kormány kezében összpontosul, ám számos fontos terület az államfő hatáskörébe tartozik. Többek között ő képviseli nemzetközi szinten a román államot; koordinálja a külpolitikát, a honvédelmet, a nemzetbiztonsági, illetve a bel- közbiztonság területén illetékes szolgálatokat; kinevezi a fenti szolgálatok vezetőit; elnököl a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ülésein, az ülések összehívását az elnök kezdeményezi; felkéri a választásokon legtöbb szavazatot szerzett párt jelöltjét miniszterelnöknek, illetve a kormány megalakítására.
Roszen Zseljazkov bolgár kormányfő benyújtotta kormánya lemondását – jelentette be maga a miniszterelnök csütörtökön a bolgár köztelevízióban élőben közvetített nyilatkozatában.
Belgium nem zárja ki jogi lépések megtételét arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná a Belgiumban működő Euroclear értékpapír-letétkezelőnél tartott orosz állami vagyoneszközöket – nyilatkozta Bart De Wever a VRT flamand műsorszolgáltatónak.
Tizenkét orosz régió felett 287 ukrán drónt lőtt le az éjjel az orosz légvédelem, közülük 32 Moszkvát célozta, ami fennakadást okozott a fővárosi repülőterek működésében – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
Ukrajna szerdán megküldte a Trump-kormánynak válaszát az Egyesült Államok által kidolgozott legújabb békejavaslatra, amelynek célja az Oroszországgal folytatott háború befejezése – közölték amerikai és ukrán tisztségviselők a CNN-nel.
Románia nem fontolgatja csapatok küldését Ukrajnába, de aggasztóak Ukrajna esetleges vereségének Európára és Romániára gyakorolt következményei – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Donald Trump amerikai elnök „gyengének” nevezte az európai vezetőket, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok csökkentheti Ukrajna támogatását.
Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy bármilyen formában is fogadja el a képviselőház a Vexler-törvényként is ismert törvénytervezetet, ki fogja hirdetni a jogszabályt, mert erre kötelezi az alkotmány.
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
szóljon hozzá!