Orbán Viktor kormányfő korábban a hatalmi rendszerekről azt mondta: „mindig az a kérdés, hogy mi a legjobb a magyaroknak”
Fotó: Orbán Viktor/Facebook
Orbán Viktor, az Európai Unió legrégebben hivatalban lévő vezetője azon gondolkodik, hogy a köztársasági elnöki hatásköröket megerősítsék, hogy aztán ezt a pozíciót elfoglalva tartsa meg a hatalmát – írta csütörtöki cikkében a Bloomberg. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint „baloldali álhírről van szó”.
2025. december 11., 19:272025. december 11., 19:27
2025. december 11., 19:352025. december 11., 19:35
Orbán Viktor vizsgálja a lehetőségét annak, hogy a köztársasági elnöki hatásköröket megerősítsék, hogy aztán ezt a pozíciót elfoglalva tartsa meg a hatalmát, függetlenül a 2026-os parlamenti választások eredményétől – olvasható a lap cikkében, amelyben meg nem nevezett forrásra hivatkozik. A Bloomberg azt állítja, hogy mivel egyes közvélemény-kutatások két számjegyű ellenzéki előnnyel számolnak, a magyar kormányfő azzal a gondolattal játszik, hogy átveszi az elnöki posztot és átírja a törvényeket, hogy az ország legbefolyásosabb közméltóságává váljon.
A spekulációval kapcsolatban az anyaországi sajtó emlékeztet, hogy a kormányfő novemberben az ATV-nek adott interjúban az elnöki rendszer bevezetésének lehetőségé6t firtató kérdésre elmondta, a terv „mindig is napirenden volt”. Orbán az interjúban elmondta, hogy 2010 után több izgalmas megbeszélést tartottak arról Magyarországon, hogy hatékonyabbá kell tenni az állami működést, ezen beszélgetések alkalmával pedig felmerült a kérdés, hogy elnöki rendszer legyen-e Magyarországon.
Az Index cikke szerint a budapesti Országgyűlés szerdán gyorsított eljárásban elfogadta a Fidesz által benyújtott, a köztársasági elnök akadályoztatásának szabályait módosító törvényjavaslatot, amely megnehezíti a törvényhozás számára, hogy eltávolítsák az elnököt hivatalából. A kormánypárti indítvány két ponton változtatott a szabályokon: az átmeneti akadályoztatásról szóló parlamenti határozatot az Alkotmánybíróság három munkanapon belül megvizsgálná, és dönt annak jóváhagyásáról; a köztársasági elnök dönthet akadályoztatásának megszüntetéséről.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az X-en reagált a Bloomberg hírére. A fideszes politikus posztja szerint az elmúlt hetekben „a baloldali-liberális sajtó, mint például a Reuters, a Bloomberg és a 444, folyamatosan ugyanazt a kérdést vetik fel: Magyarország bevezeti-e az elnöki rendszert?” Kovács szerint ennek az ötletnek a folyamatos felvetése „nem más, mint a baloldal szokásos álhírgyártása”. „Feltételezem, hogy nehezebb valódi újságírást végezni, mint címeket kitalálni…” – írta a magyar kormány nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára.
A prezidenciális vagy elnöki rendszer az amerikai modellen alapuló politikai szisztéma, amelyben egy elnök államfői, kormányfői és katonai parancsnoki feladatokat lát el. Az elnök a törvényhozó hatalomtól elkülönült végrehajtó hatalmat egy személyben testesíti meg. A végrehajtó hatalom feje (akit legtöbbször elnöknek neveznek az ilyen rendszerű államokban) választott hivatalnok és nem felelős a törvényhozásnak, amelyet azonban normális körülmények között nem oszlathat fel. Az elnöki rendszerekben az elnököt közvetlenül a szavazók választják, vagy közvetve a győztes párt, és ő lesz a végrehajtó hatalom feje. Ilyen rendszerekben nem tesznek különbséget államfő és kormányfő között, mindkét pozíciót az elnök tölti be.
Romániában ún. félelnöki rendszer működik, vagyis a végrehajtó hatalom döntően a kormány kezében összpontosul, ám számos fontos terület az államfő hatáskörébe tartozik. Többek között ő képviseli nemzetközi szinten a román államot; koordinálja a külpolitikát, a honvédelmet, a nemzetbiztonsági, illetve a bel- közbiztonság területén illetékes szolgálatokat; kinevezi a fenti szolgálatok vezetőit; elnököl a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ülésein, az ülések összehívását az elnök kezdeményezi; felkéri a választásokon legtöbb szavazatot szerzett párt jelöltjét miniszterelnöknek, illetve a kormány megalakítására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar Péter Bujdosó Andreát javasolja a Tisza parlamenti frakciójának vezetésére – jelentette be a választáson győztes Tisza Párt elnöke szombaton a Facebookon. A politikus erdélyi származású, Nagyszalontán született.
Irán megnyitja a Hormuzi-szorost – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken.
Olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal.
Nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére a Parlament előtti Kossuth térre – jelentette be az országgyűlési választáson nyertes politikai alakulat elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken, Budapesten.
Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter csütörtökön Washingtonban előzetes, „feltérképező” jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel.
Pénteken elrajtoltak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban, amelyen mindhárom bejutott párt képviselői jelen vannak.
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára figyelmeztette Finnországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Moszkva fenntartja magának az „önvédelemhez való jogot”, ha ukrán drónok az ő légterükön keresztül támadnának Oroszországra.
Irán hajlandó lemondani az atomfegyverről, és „nagyon közel” van a megállapodás – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!