Orbán Viktor kormányfő korábban a hatalmi rendszerekről azt mondta: „mindig az a kérdés, hogy mi a legjobb a magyaroknak”
Fotó: Orbán Viktor/Facebook
Orbán Viktor, az Európai Unió legrégebben hivatalban lévő vezetője azon gondolkodik, hogy a köztársasági elnöki hatásköröket megerősítsék, hogy aztán ezt a pozíciót elfoglalva tartsa meg a hatalmát – írta csütörtöki cikkében a Bloomberg. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint „baloldali álhírről van szó”.
2025. december 11., 19:272025. december 11., 19:27
2025. december 11., 19:352025. december 11., 19:35
Orbán Viktor vizsgálja a lehetőségét annak, hogy a köztársasági elnöki hatásköröket megerősítsék, hogy aztán ezt a pozíciót elfoglalva tartsa meg a hatalmát, függetlenül a 2026-os parlamenti választások eredményétől – olvasható a lap cikkében, amelyben meg nem nevezett forrásra hivatkozik. A Bloomberg azt állítja, hogy mivel egyes közvélemény-kutatások két számjegyű ellenzéki előnnyel számolnak, a magyar kormányfő azzal a gondolattal játszik, hogy átveszi az elnöki posztot és átírja a törvényeket, hogy az ország legbefolyásosabb közméltóságává váljon.
A spekulációval kapcsolatban az anyaországi sajtó emlékeztet, hogy a kormányfő novemberben az ATV-nek adott interjúban az elnöki rendszer bevezetésének lehetőségé6t firtató kérdésre elmondta, a terv „mindig is napirenden volt”. Orbán az interjúban elmondta, hogy 2010 után több izgalmas megbeszélést tartottak arról Magyarországon, hogy hatékonyabbá kell tenni az állami működést, ezen beszélgetések alkalmával pedig felmerült a kérdés, hogy elnöki rendszer legyen-e Magyarországon.
Az Index cikke szerint a budapesti Országgyűlés szerdán gyorsított eljárásban elfogadta a Fidesz által benyújtott, a köztársasági elnök akadályoztatásának szabályait módosító törvényjavaslatot, amely megnehezíti a törvényhozás számára, hogy eltávolítsák az elnököt hivatalából. A kormánypárti indítvány két ponton változtatott a szabályokon: az átmeneti akadályoztatásról szóló parlamenti határozatot az Alkotmánybíróság három munkanapon belül megvizsgálná, és dönt annak jóváhagyásáról; a köztársasági elnök dönthet akadályoztatásának megszüntetéséről.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az X-en reagált a Bloomberg hírére. A fideszes politikus posztja szerint az elmúlt hetekben „a baloldali-liberális sajtó, mint például a Reuters, a Bloomberg és a 444, folyamatosan ugyanazt a kérdést vetik fel: Magyarország bevezeti-e az elnöki rendszert?” Kovács szerint ennek az ötletnek a folyamatos felvetése „nem más, mint a baloldal szokásos álhírgyártása”. „Feltételezem, hogy nehezebb valódi újságírást végezni, mint címeket kitalálni…” – írta a magyar kormány nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára.
A prezidenciális vagy elnöki rendszer az amerikai modellen alapuló politikai szisztéma, amelyben egy elnök államfői, kormányfői és katonai parancsnoki feladatokat lát el. Az elnök a törvényhozó hatalomtól elkülönült végrehajtó hatalmat egy személyben testesíti meg. A végrehajtó hatalom feje (akit legtöbbször elnöknek neveznek az ilyen rendszerű államokban) választott hivatalnok és nem felelős a törvényhozásnak, amelyet azonban normális körülmények között nem oszlathat fel. Az elnöki rendszerekben az elnököt közvetlenül a szavazók választják, vagy közvetve a győztes párt, és ő lesz a végrehajtó hatalom feje. Ilyen rendszerekben nem tesznek különbséget államfő és kormányfő között, mindkét pozíciót az elnök tölti be.
Romániában ún. félelnöki rendszer működik, vagyis a végrehajtó hatalom döntően a kormány kezében összpontosul, ám számos fontos terület az államfő hatáskörébe tartozik. Többek között ő képviseli nemzetközi szinten a román államot; koordinálja a külpolitikát, a honvédelmet, a nemzetbiztonsági, illetve a bel- közbiztonság területén illetékes szolgálatokat; kinevezi a fenti szolgálatok vezetőit; elnököl a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ülésein, az ülések összehívását az elnök kezdeményezi; felkéri a választásokon legtöbb szavazatot szerzett párt jelöltjét miniszterelnöknek, illetve a kormány megalakítására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!