Orbán Viktor kormányfő korábban a hatalmi rendszerekről azt mondta: „mindig az a kérdés, hogy mi a legjobb a magyaroknak”
Fotó: Orbán Viktor/Facebook
Orbán Viktor, az Európai Unió legrégebben hivatalban lévő vezetője azon gondolkodik, hogy a köztársasági elnöki hatásköröket megerősítsék, hogy aztán ezt a pozíciót elfoglalva tartsa meg a hatalmát – írta csütörtöki cikkében a Bloomberg. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint „baloldali álhírről van szó”.
2025. december 11., 19:272025. december 11., 19:27
2025. december 11., 19:352025. december 11., 19:35
Orbán Viktor vizsgálja a lehetőségét annak, hogy a köztársasági elnöki hatásköröket megerősítsék, hogy aztán ezt a pozíciót elfoglalva tartsa meg a hatalmát, függetlenül a 2026-os parlamenti választások eredményétől – olvasható a lap cikkében, amelyben meg nem nevezett forrásra hivatkozik. A Bloomberg azt állítja, hogy mivel egyes közvélemény-kutatások két számjegyű ellenzéki előnnyel számolnak, a magyar kormányfő azzal a gondolattal játszik, hogy átveszi az elnöki posztot és átírja a törvényeket, hogy az ország legbefolyásosabb közméltóságává váljon.
A spekulációval kapcsolatban az anyaországi sajtó emlékeztet, hogy a kormányfő novemberben az ATV-nek adott interjúban az elnöki rendszer bevezetésének lehetőségé6t firtató kérdésre elmondta, a terv „mindig is napirenden volt”. Orbán az interjúban elmondta, hogy 2010 után több izgalmas megbeszélést tartottak arról Magyarországon, hogy hatékonyabbá kell tenni az állami működést, ezen beszélgetések alkalmával pedig felmerült a kérdés, hogy elnöki rendszer legyen-e Magyarországon.
Az Index cikke szerint a budapesti Országgyűlés szerdán gyorsított eljárásban elfogadta a Fidesz által benyújtott, a köztársasági elnök akadályoztatásának szabályait módosító törvényjavaslatot, amely megnehezíti a törvényhozás számára, hogy eltávolítsák az elnököt hivatalából. A kormánypárti indítvány két ponton változtatott a szabályokon: az átmeneti akadályoztatásról szóló parlamenti határozatot az Alkotmánybíróság három munkanapon belül megvizsgálná, és dönt annak jóváhagyásáról; a köztársasági elnök dönthet akadályoztatásának megszüntetéséről.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az X-en reagált a Bloomberg hírére. A fideszes politikus posztja szerint az elmúlt hetekben „a baloldali-liberális sajtó, mint például a Reuters, a Bloomberg és a 444, folyamatosan ugyanazt a kérdést vetik fel: Magyarország bevezeti-e az elnöki rendszert?” Kovács szerint ennek az ötletnek a folyamatos felvetése „nem más, mint a baloldal szokásos álhírgyártása”. „Feltételezem, hogy nehezebb valódi újságírást végezni, mint címeket kitalálni…” – írta a magyar kormány nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára.
A prezidenciális vagy elnöki rendszer az amerikai modellen alapuló politikai szisztéma, amelyben egy elnök államfői, kormányfői és katonai parancsnoki feladatokat lát el. Az elnök a törvényhozó hatalomtól elkülönült végrehajtó hatalmat egy személyben testesíti meg. A végrehajtó hatalom feje (akit legtöbbször elnöknek neveznek az ilyen rendszerű államokban) választott hivatalnok és nem felelős a törvényhozásnak, amelyet azonban normális körülmények között nem oszlathat fel. Az elnöki rendszerekben az elnököt közvetlenül a szavazók választják, vagy közvetve a győztes párt, és ő lesz a végrehajtó hatalom feje. Ilyen rendszerekben nem tesznek különbséget államfő és kormányfő között, mindkét pozíciót az elnök tölti be.
Romániában ún. félelnöki rendszer működik, vagyis a végrehajtó hatalom döntően a kormány kezében összpontosul, ám számos fontos terület az államfő hatáskörébe tartozik. Többek között ő képviseli nemzetközi szinten a román államot; koordinálja a külpolitikát, a honvédelmet, a nemzetbiztonsági, illetve a bel- közbiztonság területén illetékes szolgálatokat; kinevezi a fenti szolgálatok vezetőit; elnököl a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ülésein, az ülések összehívását az elnök kezdeményezi; felkéri a választásokon legtöbb szavazatot szerzett párt jelöltjét miniszterelnöknek, illetve a kormány megalakítására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb tiltakozási hullám söpört végig szombaton több európai országon: Franciaországban, Olaszországban és Albániában is folytatódtak a korábbi napok demonstrációi.
A NATO katonai eszközeinek Moszkva aggályai ellenére történő európai telepítését, konkrétan pedig a szövetség rakétavédelmi rendszerének dél-romániai elemeit bírálta Alice Weidel, az ellenzéki, radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) elnöke.
Vélhetően dróntámadás áldozata lett egy Comore-szigeteki zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajó a Fekete-tengeren.
Katonai tiszteletadással, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján, péntek reggel Budapesten.
Ukrajna katonai Starlink-szolgáltatása még mindig nem állt helyre – közölte több ukrajnai illetékes is; a szolgáltatás továbbra is 161 kilométer/órás sebességkorlátozás mellett működik – mondta egy ukrán tisztviselő csütörtökön a Kyiv Independentnek.
Egy budapesti családi ház tetőjavítása miatt került rendőrkézre két román állampolgárságú férfi, akik a már kifizetett hatmillió forint után további hétmilliót követeltek a ház tulajdonosától. A rendőrök még az újabb pénz átadása előtt elfogták őket.
Moszkva kész lenne november közepe után újrakezdeni Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna részvételével a háromoldalú béketárgyalásokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A NATO további tengeri felderítő repülőgépeket, radarrendszereket és drónokat küld a Fekete-tengerre – közölte kedden a katonai szövetség, miután a régióban több hajót is halálos kimenetelű dróntámadások értek.
Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnökét – erősítette meg Bátki Pál jogi képviselő szerdán délelőtt a Telex információit az MTI-nek.
Az amerikai támogatás csökkentése nyomán Ukrajna a háború kezdete óta a legnehezebb helyzetben van – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!