Orbán Viktor kormányfő korábban a hatalmi rendszerekről azt mondta: „mindig az a kérdés, hogy mi a legjobb a magyaroknak”
Fotó: Orbán Viktor/Facebook
Orbán Viktor, az Európai Unió legrégebben hivatalban lévő vezetője azon gondolkodik, hogy a köztársasági elnöki hatásköröket megerősítsék, hogy aztán ezt a pozíciót elfoglalva tartsa meg a hatalmát – írta csütörtöki cikkében a Bloomberg. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint „baloldali álhírről van szó”.
2025. december 11., 19:272025. december 11., 19:27
2025. december 11., 19:352025. december 11., 19:35
Orbán Viktor vizsgálja a lehetőségét annak, hogy a köztársasági elnöki hatásköröket megerősítsék, hogy aztán ezt a pozíciót elfoglalva tartsa meg a hatalmát, függetlenül a 2026-os parlamenti választások eredményétől – olvasható a lap cikkében, amelyben meg nem nevezett forrásra hivatkozik. A Bloomberg azt állítja, hogy mivel egyes közvélemény-kutatások két számjegyű ellenzéki előnnyel számolnak, a magyar kormányfő azzal a gondolattal játszik, hogy átveszi az elnöki posztot és átírja a törvényeket, hogy az ország legbefolyásosabb közméltóságává váljon.
A spekulációval kapcsolatban az anyaországi sajtó emlékeztet, hogy a kormányfő novemberben az ATV-nek adott interjúban az elnöki rendszer bevezetésének lehetőségé6t firtató kérdésre elmondta, a terv „mindig is napirenden volt”. Orbán az interjúban elmondta, hogy 2010 után több izgalmas megbeszélést tartottak arról Magyarországon, hogy hatékonyabbá kell tenni az állami működést, ezen beszélgetések alkalmával pedig felmerült a kérdés, hogy elnöki rendszer legyen-e Magyarországon.
Az Index cikke szerint a budapesti Országgyűlés szerdán gyorsított eljárásban elfogadta a Fidesz által benyújtott, a köztársasági elnök akadályoztatásának szabályait módosító törvényjavaslatot, amely megnehezíti a törvényhozás számára, hogy eltávolítsák az elnököt hivatalából. A kormánypárti indítvány két ponton változtatott a szabályokon: az átmeneti akadályoztatásról szóló parlamenti határozatot az Alkotmánybíróság három munkanapon belül megvizsgálná, és dönt annak jóváhagyásáról; a köztársasági elnök dönthet akadályoztatásának megszüntetéséről.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az X-en reagált a Bloomberg hírére. A fideszes politikus posztja szerint az elmúlt hetekben „a baloldali-liberális sajtó, mint például a Reuters, a Bloomberg és a 444, folyamatosan ugyanazt a kérdést vetik fel: Magyarország bevezeti-e az elnöki rendszert?” Kovács szerint ennek az ötletnek a folyamatos felvetése „nem más, mint a baloldal szokásos álhírgyártása”. „Feltételezem, hogy nehezebb valódi újságírást végezni, mint címeket kitalálni…” – írta a magyar kormány nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára.
A prezidenciális vagy elnöki rendszer az amerikai modellen alapuló politikai szisztéma, amelyben egy elnök államfői, kormányfői és katonai parancsnoki feladatokat lát el. Az elnök a törvényhozó hatalomtól elkülönült végrehajtó hatalmat egy személyben testesíti meg. A végrehajtó hatalom feje (akit legtöbbször elnöknek neveznek az ilyen rendszerű államokban) választott hivatalnok és nem felelős a törvényhozásnak, amelyet azonban normális körülmények között nem oszlathat fel. Az elnöki rendszerekben az elnököt közvetlenül a szavazók választják, vagy közvetve a győztes párt, és ő lesz a végrehajtó hatalom feje. Ilyen rendszerekben nem tesznek különbséget államfő és kormányfő között, mindkét pozíciót az elnök tölti be.
Romániában ún. félelnöki rendszer működik, vagyis a végrehajtó hatalom döntően a kormány kezében összpontosul, ám számos fontos terület az államfő hatáskörébe tartozik. Többek között ő képviseli nemzetközi szinten a román államot; koordinálja a külpolitikát, a honvédelmet, a nemzetbiztonsági, illetve a bel- közbiztonság területén illetékes szolgálatokat; kinevezi a fenti szolgálatok vezetőit; elnököl a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ülésein, az ülések összehívását az elnök kezdeményezi; felkéri a választásokon legtöbb szavazatot szerzett párt jelöltjét miniszterelnöknek, illetve a kormány megalakítására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Határozottan cáfolta az Egyesült Államok elnöki hivatala, hogy az amerikai nemzetbiztonsági stratégiának lenne egy olyan, nem nyilvánosságra hozott változata, amelyben többek között az Európai Unió gyengítését tűznék ki célul.
A kétoldalú baráti kapcsolatok továbbfejlesztéséről folytatott eszmecserét telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Nicolás Maduro venezuelai elnök – közölte csütörtökön a Kreml sajtószolgálata.
Potápi Árpád János már csak gyökerei miatt is mindig egységes magyar nemzetben gondolkodott, lelki korlátok nélkül szolgálta szűkebb és tágabb hazáját ennek megfelelően – jelentette ki Gulyás Gergely.
Csütörtökön az EU tagállamai nagyköveti szinten úgy döntöttek, hogy aktiválják az európai szerződés egyik cikkelyét, amely lehetővé teszi, hogy az EU Tanácsában az általában egyhangúlag meghozandó döntéseket minősített többséggel fogadják el.
Az Egyesült Államok javasolta egy „szabad gazdasági övezet” létrehozását a keleti Donbasz régió egyes részein, ahonnan Ukrajna visszavonulna az Oroszországgal kötött béke megállapodás értelmében – jelentette be csütörtökön Volodimir Zelenszkij.
Roszen Zseljazkov bolgár kormányfő benyújtotta kormánya lemondását – jelentette be maga a miniszterelnök csütörtökön a bolgár köztelevízióban élőben közvetített nyilatkozatában.
Belgium nem zárja ki jogi lépések megtételét arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná a Belgiumban működő Euroclear értékpapír-letétkezelőnél tartott orosz állami vagyoneszközöket – nyilatkozta Bart De Wever a VRT flamand műsorszolgáltatónak.
Tizenkét orosz régió felett 287 ukrán drónt lőtt le az éjjel az orosz légvédelem, közülük 32 Moszkvát célozta, ami fennakadást okozott a fővárosi repülőterek működésében – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
Ukrajna szerdán megküldte a Trump-kormánynak válaszát az Egyesült Államok által kidolgozott legújabb békejavaslatra, amelynek célja az Oroszországgal folytatott háború befejezése – közölték amerikai és ukrán tisztségviselők a CNN-nel.
Románia nem fontolgatja csapatok küldését Ukrajnába, de aggasztóak Ukrajna esetleges vereségének Európára és Romániára gyakorolt következményei – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!