
Elítélte az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) bűnrészesség miatt Lengyelországot a törvénytelen titkos amerikai börtönök működtetésében nyújtott segítségéért.
2014. július 24., 20:082014. július 24., 20:08
A csütörtökön nyilvánosságra hozott ítéletben az EJEB azért marasztalta el Lengyelországot, mert a lengyel hatóságok 2002 és 2003 között asszisztáltak az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által az országban létrehozott titkos börtönök működtetéséhez.
A börtönökben többek között egy palesztin és egy szaúdi férfit megkínoztak, mielőtt tovább vitték volna őket a guantanamói amerikai támaszpontra, ahol jelenleg is fogva tartják őket. Az ítélet szerint Lengyelország közreműködött abban, hogy a CIA az ország területére szállította, majd ott meg nem engedett módszerekkel kihallgatta a foglyokat.
Az EJEB-en a palesztin Abu Zubajdah és a szaúdi Abd al-Rahim al-Nasíri ügyvédei indítottak pert Lengyelország ellen, azzal vádolva a lengyel hatóságokat, hogy teljesen tudatosan és szándékosan jóváhagyták a CIA számára, hogy hónapokon keresztül titokban fogva tartsa őket az országban, és a „vízbefojtásos” technikával vallassa őket. Az EJEB ítéletében fejenként százezer eurós kártérítés megfizetésére kötelezte Lengyelországot.
Az ítélet nem jogerős, az ellen Varsó három hónapon belül fellebbezéssel élhet az EJEB nagykollégiumánál.
Mint ismeretes, Romániát is folyamatosan olyan vádak érik, hogy Lengyelországhoz hasonlóan engedélyezte a CIA számára, hogy a 2000-es évek elején, az Afganisztán és Irak elleni amerikai invázió idején olyan titkos börtönt – szaknyelven Fekete helyszínt (Black Site) – működtessen Bukarestben, ahova előzetes bírói jóváhagyás nélkül, titokban szállítottak a Közel-Keleten elfogott, terrorizmussal gyanúsított személyeket, és ahol kegyetlen kínzásokkal vallatták őket.
Bár az Európai Unió is felszólította Bukarestet az ügy feltárására, és nyilvánosságra került a titkos börtön helyszíne is, a román hatóságok továbbra is tagadják érintettségüket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
szóljon hozzá!