2012. május 15., 07:542012. május 15., 07:54
Az APA osztrák hírügynökség a Bakuban tartandó Eurovíziós Dalfesztiválra való tekintettel többeket megkérdezett az azeri helyzetről. Köztük volt Novruz Mammadov, az elnöki hivatal külpolitikai részlegének vezetője, valamint Raszul Dzsafarov fiatal politikai aktivista is, akik az érem két oldalát mutatták meg.
Mammadov Európa szerepét hangsúlyozta Azerbajdzsán jövője szempontjából. A tisztségviselő óvott a kontinenstől való eltávolodástól, és kiemelte, hogy létezik egy tömb, amely Baku aktívabb részvételét szorgalmazza az európai ügyekben. Ugyanakkor ezzel az iránnyal egyelőre nem foglalkoznak, majd talán 5-10 év múlva – mutatott rá Mammadov.
„Fiatal nemzet vagyunk. Európa támogatását keressük, de sajnos falakba ütközünk. Ez meglep bennünket” – magyarázta Baku tartózkodásának okát Ilham Aliyev elnök tanácsadója. „Nem mondhatnám, hogy romlott a viszonyunk Európával, de ha 5-10 évig így folytatódnak a dolgok, még ez is előfordulhat” – tette hozzá, megerősítve, hogy azért „az európai családban” szeretné látni Azerbajdzsánt.
Mammadov szerint „Európa egy illúzió rabja, és minden döntése politikailag motivált”. A tisztségviselő rámutatott: azóta, hogy Azerbajdzsán tavaly megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivál megrendezésének jogát, támadások kereszttüzébe került. A tanácsadó ugyanakkor visszautasítja a Nyugatnak az emberi jogokra vonatkozó bírálatait, mivel ezeket szerinte „a nyugati érdekek érvényesítésére használják az európai civil szervezetek”.
Európa egyebek között a politikai foglyok elengedését, a sajtószabadság kiterjesztését, valamint a homoszexuálisok hátrányos megkülönböztetésének felszámolását követeli Bakutól. Emellett a vitatott kilakoltatásokat sem nézik jó szemmel, bár Mammadov szerint alig 200 embernek kellett elhagynia otthonát a jelenleg zajló átalakítások és építkezések miatt, és őket is kompenzálták. „Az elmúlt években összesen csak néhány ezer embert költöztettek új helyre” – mondta.
Egy fiatal aktivista, a 27 éves Raszul Dzsafarov nem látja ilyen rózsásnak a helyzetet. Dzsafarov éppen egy zenei fesztivált szervez május 18-ára Bakuban, amelyen demokráciáról, emberi jogokról, szabadságról szóló dalokat adnak majd elő. A Sing for Democracy (Énekelj a demokráciáért) elnevezésű megmozdulás célja, hogy felhívja a nemzetközi közösség figyelmét az azerbajdzsáni emberi jogi visszaélésekre.
A hatóságok egyelőre nem engedélyezték a rendezvényt, amelyet közvetve az amerikai kongresszus pénzel. „Ismerek embereket, akiket megkínoztak, egyikük meg is halt” – magyarázta az aktivista, hozzátéve, hogy a múlt évben körülbelül 100 esetben fordult elő ilyesmi, és a helyzet tovább romlott a 2012. május 22-e és 26-a között megrendezésre kerülő Eurovíziós Dalfesztivál előtt. Dzsafarov rámutatott, hogy számos újságíró ül börtönben, az aktivistákat akadályozzák munkájukban, a médiát a kormány tartja kézben, a nemzetközi közösség pedig szemet huny mindezek felett.
Az Eurovíziós Dalfesztivál rendezője azzal utasította vissza a segítséget kérő azeri aktivistákat, hogy a dalfesztivál nem politikai rendezvény. „Ez nem igaz, és ezt mindenki tudja” – mondta Dzsafarov. „Az utóbbi években sokat romlott a helyzet, Azerbajdzsán rendőrállam lett” – mondta, majd hozzáfűzte: „Megpróbáljuk megvédeni a politikai szabadságot.”
Az aktivista ennek érdekében erőteljesebb nyomásgyakorlást vár Európától a befektetéseken keresztül. A fiatalt eddig négyszer csukták börtönbe akciói miatt, leghosszabb raboskodása három napig tartott. Dzsafarovban azonban nincsenek félelmek, csak remények. „Remélem, hogy gazdag, demokratikus ország leszünk. Évek óta erről álmodunk” – mondta. Egyelőre nem tudni, mi lesz a jelenlegi tiltakozások vége.
Az átlagemberek hallgatnak, de a következő években politikailag mozgalmas időszak vár Aliyev diktatúrájára: 2013-ban elnökválasztásokra, 2014-ben önkormányzati, 2015-ben pedig parlamenti választásokra kerül sor. Isa Gambar, az egyik liberális ellenzéki párt vezetője szerint „nemsokára, egy-két éven belül demokratikus átalakulásra lehet számítani” az országban. Gambar elmondta, hogy a többi ellenzéki párttal közösen már elkészítették a rendszerváltás menetrendjét. „Az azeriek készek a változásra, és többségük elutasítja Aliyev rezsimjét” – véli a politikus.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.