Hirdetés

Ellentmondanak egymásnak a jelentések az azeri helyzetről

Míg az azeri vezetés Európa támogatását keresi, és tagadja, hogy problémák lennének a volt szovjet köztársaság jogrendszerével, aktivisták politikai foglyokról, kínzásokról, kilakoltatásokról beszélnek, és változatos módon próbálják felhívni a problémákra a nemzetközi közösség figyelmét.

2012. május 15., 07:542012. május 15., 07:54

Az APA osztrák hírügynökség a Bakuban tartandó Eurovíziós Dalfesztiválra való tekintettel többeket megkérdezett az azeri helyzetről. Köztük volt Novruz Mammadov, az elnöki hivatal külpolitikai részlegének vezetője, valamint Raszul Dzsafarov fiatal politikai aktivista is, akik az érem két oldalát mutatták meg.

Európához közelednének

Mammadov Európa szerepét hangsúlyozta Azerbajdzsán jövője szempontjából. A tisztségviselő óvott a kontinenstől való eltávolodástól, és kiemelte, hogy létezik egy tömb, amely Baku aktívabb részvételét szorgalmazza az európai ügyekben. Ugyanakkor ezzel az iránnyal egyelőre nem foglalkoznak, majd talán 5-10 év múlva – mutatott rá Mammadov.

„Fiatal nemzet vagyunk. Európa támogatását keressük, de sajnos falakba ütközünk. Ez meglep bennünket” – magyarázta Baku tartózkodásának okát Ilham Aliyev elnök tanácsadója. „Nem mondhatnám, hogy romlott a viszonyunk Európával, de ha 5-10 évig így folytatódnak a dolgok, még ez is előfordulhat” – tette hozzá, megerősítve, hogy azért „az európai családban” szeretné látni Azerbajdzsánt.

Mammadov szerint „Európa egy illúzió rabja, és minden döntése politikailag motivált”. A tisztségviselő rámutatott: azóta, hogy Azerbajdzsán tavaly megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivál megrendezésének jogát, támadások kereszttüzébe került. A tanácsadó ugyanakkor visszautasítja a Nyugatnak az emberi jogokra vonatkozó bírálatait, mivel ezeket szerinte „a nyugati érdekek érvényesítésére használják az európai civil szervezetek”.  

Kemény elvárások

Európa egyebek között a politikai foglyok elengedését, a sajtószabadság kiterjesztését, valamint a homoszexuálisok hátrányos megkülönböztetésének felszámolását követeli Bakutól. Emellett a vitatott kilakoltatásokat sem nézik jó szemmel, bár Mammadov szerint alig 200 embernek kellett elhagynia otthonát a jelenleg zajló átalakítások és építkezések miatt, és őket is kompenzálták. „Az elmúlt években összesen csak néhány ezer embert költöztettek új helyre” – mondta.

Fesztivállal
a visszaélések ellen

Egy fiatal aktivista, a 27 éves Raszul Dzsafarov nem látja ilyen rózsásnak a helyzetet. Dzsafarov éppen egy zenei fesztivált szervez május 18-ára Bakuban, amelyen demokráciáról, emberi jogokról, szabadságról szóló dalokat adnak majd elő. A Sing for Democracy (Énekelj a demokráciáért) elnevezésű megmozdulás célja, hogy felhívja a nemzetközi közösség figyelmét az azerbajdzsáni emberi jogi visszaélésekre.

A hatóságok egyelőre nem engedélyezték a rendezvényt, amelyet közvetve az amerikai kongresszus pénzel. „Ismerek embereket, akiket megkínoztak, egyikük meg is halt” – magyarázta az aktivista, hozzátéve, hogy a múlt évben körülbelül 100 esetben fordult elő ilyesmi, és a helyzet tovább romlott a 2012. május 22-e és 26-a között megrendezésre kerülő Eurovíziós Dalfesztivál előtt. Dzsafarov rámutatott, hogy számos újságíró ül börtönben, az aktivistákat akadályozzák munkájukban, a médiát a kormány tartja kézben, a nemzetközi közösség pedig szemet huny mindezek felett.

Az Eurovíziós Dalfesztivál rendezője azzal utasította vissza a segítséget kérő azeri aktivistákat, hogy a dalfesztivál nem politikai rendezvény. „Ez nem igaz, és ezt mindenki tudja” – mondta Dzsafarov. „Az utóbbi években sokat romlott a helyzet, Azerbajdzsán rendőrállam lett” – mondta, majd hozzáfűzte: „Megpróbáljuk megvédeni a politikai szabadságot.”  

Reménykednek

Az aktivista ennek érdekében erőteljesebb nyomásgyakorlást vár Európától a befektetéseken keresztül. A fiatalt eddig négyszer csukták börtönbe akciói miatt, leghosszabb raboskodása három napig tartott. Dzsafarovban azonban nincsenek félelmek, csak remények. „Remélem, hogy gazdag, demokratikus ország leszünk. Évek óta erről álmodunk” – mondta. Egyelőre nem tudni, mi lesz a jelenlegi tiltakozások vége.

Az átlagemberek hallgatnak, de a következő években politikailag mozgalmas időszak vár Aliyev diktatúrájára: 2013-ban elnökválasztásokra, 2014-ben önkormányzati, 2015-ben pedig parlamenti választásokra kerül sor. Isa Gambar, az egyik liberális ellenzéki párt vezetője szerint „nemsokára, egy-két éven belül demokratikus átalakulásra lehet számítani” az országban. Gambar elmondta, hogy a többi ellenzéki párttal közösen már elkészítették a rendszerváltás menetrendjét. „Az azeriek készek a változásra, és többségük elutasítja Aliyev rezsimjét” – véli a politikus.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 15., vasárnap

Magyar Péter: megtanultuk az őseinktől, hogy semmi sem tart örökké

Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.

Magyar Péter: megtanultuk az őseinktől, hogy semmi sem tart örökké
Hirdetés
2026. március 15., vasárnap

Orbán Viktor: április 12-én sorsot választunk magunknak és az utánunk jövő magyaroknak

Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.

Orbán Viktor: április 12-én sorsot választunk magunknak és az utánunk jövő magyaroknak
2026. március 15., vasárnap

Felvonták a nemzeti lobogót Budapesten, az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.

Felvonták a nemzeti lobogót Budapesten, az Országház előtt
2026. március 14., szombat

Energiaár-sokk a térségben: a kormányok egymás után avatkoznak be az üzemanyagpiacon

A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.

Energiaár-sokk a térségben: a kormányok egymás után avatkoznak be az üzemanyagpiacon
Hirdetés
2026. március 14., szombat

Robbanás történt egy amszterdami zsidó iskolánál, célzott támadásra gyanakszanak a hatóságok

Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.

Robbanás történt egy amszterdami zsidó iskolánál, célzott támadásra gyanakszanak a hatóságok
2026. március 14., szombat

Hatalmas összegbe került Amerikának az iráni háború első pár napja

Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.

Hatalmas összegbe került Amerikának az iráni háború első pár napja
2026. március 13., péntek

Külügyi szemle a leendő új román–magyar közúti összeköttetésnél

A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.

Külügyi szemle a leendő új román–magyar közúti összeköttetésnél
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Amerikai katonák vesztették életüket az iraki repülőgép-szerencsétlenségben

Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.

Amerikai katonák vesztették életüket az iraki repülőgép-szerencsétlenségben
2026. március 13., péntek

Olajárak, fegyverek és nagyhatalmi verseny: így formálhatja a világpolitikát az iráni háború

Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.

Olajárak, fegyverek és nagyhatalmi verseny: így formálhatja a világpolitikát az iráni háború
2026. március 12., csütörtök

Szijjártó Péterrel tárgyalt Tánczos Barna, szó esett közös projektekről és az országgyűlési választásokról is

Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.

Szijjártó Péterrel tárgyalt Tánczos Barna, szó esett közös projektekről és az országgyűlési választásokról is
Hirdetés
Hirdetés