2012. május 15., 07:542012. május 15., 07:54
Az APA osztrák hírügynökség a Bakuban tartandó Eurovíziós Dalfesztiválra való tekintettel többeket megkérdezett az azeri helyzetről. Köztük volt Novruz Mammadov, az elnöki hivatal külpolitikai részlegének vezetője, valamint Raszul Dzsafarov fiatal politikai aktivista is, akik az érem két oldalát mutatták meg.
Mammadov Európa szerepét hangsúlyozta Azerbajdzsán jövője szempontjából. A tisztségviselő óvott a kontinenstől való eltávolodástól, és kiemelte, hogy létezik egy tömb, amely Baku aktívabb részvételét szorgalmazza az európai ügyekben. Ugyanakkor ezzel az iránnyal egyelőre nem foglalkoznak, majd talán 5-10 év múlva – mutatott rá Mammadov.
„Fiatal nemzet vagyunk. Európa támogatását keressük, de sajnos falakba ütközünk. Ez meglep bennünket” – magyarázta Baku tartózkodásának okát Ilham Aliyev elnök tanácsadója. „Nem mondhatnám, hogy romlott a viszonyunk Európával, de ha 5-10 évig így folytatódnak a dolgok, még ez is előfordulhat” – tette hozzá, megerősítve, hogy azért „az európai családban” szeretné látni Azerbajdzsánt.
Mammadov szerint „Európa egy illúzió rabja, és minden döntése politikailag motivált”. A tisztségviselő rámutatott: azóta, hogy Azerbajdzsán tavaly megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivál megrendezésének jogát, támadások kereszttüzébe került. A tanácsadó ugyanakkor visszautasítja a Nyugatnak az emberi jogokra vonatkozó bírálatait, mivel ezeket szerinte „a nyugati érdekek érvényesítésére használják az európai civil szervezetek”.
Európa egyebek között a politikai foglyok elengedését, a sajtószabadság kiterjesztését, valamint a homoszexuálisok hátrányos megkülönböztetésének felszámolását követeli Bakutól. Emellett a vitatott kilakoltatásokat sem nézik jó szemmel, bár Mammadov szerint alig 200 embernek kellett elhagynia otthonát a jelenleg zajló átalakítások és építkezések miatt, és őket is kompenzálták. „Az elmúlt években összesen csak néhány ezer embert költöztettek új helyre” – mondta.
Egy fiatal aktivista, a 27 éves Raszul Dzsafarov nem látja ilyen rózsásnak a helyzetet. Dzsafarov éppen egy zenei fesztivált szervez május 18-ára Bakuban, amelyen demokráciáról, emberi jogokról, szabadságról szóló dalokat adnak majd elő. A Sing for Democracy (Énekelj a demokráciáért) elnevezésű megmozdulás célja, hogy felhívja a nemzetközi közösség figyelmét az azerbajdzsáni emberi jogi visszaélésekre.
A hatóságok egyelőre nem engedélyezték a rendezvényt, amelyet közvetve az amerikai kongresszus pénzel. „Ismerek embereket, akiket megkínoztak, egyikük meg is halt” – magyarázta az aktivista, hozzátéve, hogy a múlt évben körülbelül 100 esetben fordult elő ilyesmi, és a helyzet tovább romlott a 2012. május 22-e és 26-a között megrendezésre kerülő Eurovíziós Dalfesztivál előtt. Dzsafarov rámutatott, hogy számos újságíró ül börtönben, az aktivistákat akadályozzák munkájukban, a médiát a kormány tartja kézben, a nemzetközi közösség pedig szemet huny mindezek felett.
Az Eurovíziós Dalfesztivál rendezője azzal utasította vissza a segítséget kérő azeri aktivistákat, hogy a dalfesztivál nem politikai rendezvény. „Ez nem igaz, és ezt mindenki tudja” – mondta Dzsafarov. „Az utóbbi években sokat romlott a helyzet, Azerbajdzsán rendőrállam lett” – mondta, majd hozzáfűzte: „Megpróbáljuk megvédeni a politikai szabadságot.”
Az aktivista ennek érdekében erőteljesebb nyomásgyakorlást vár Európától a befektetéseken keresztül. A fiatalt eddig négyszer csukták börtönbe akciói miatt, leghosszabb raboskodása három napig tartott. Dzsafarovban azonban nincsenek félelmek, csak remények. „Remélem, hogy gazdag, demokratikus ország leszünk. Évek óta erről álmodunk” – mondta. Egyelőre nem tudni, mi lesz a jelenlegi tiltakozások vége.
Az átlagemberek hallgatnak, de a következő években politikailag mozgalmas időszak vár Aliyev diktatúrájára: 2013-ban elnökválasztásokra, 2014-ben önkormányzati, 2015-ben pedig parlamenti választásokra kerül sor. Isa Gambar, az egyik liberális ellenzéki párt vezetője szerint „nemsokára, egy-két éven belül demokratikus átalakulásra lehet számítani” az országban. Gambar elmondta, hogy a többi ellenzéki párttal közösen már elkészítették a rendszerváltás menetrendjét. „Az azeriek készek a változásra, és többségük elutasítja Aliyev rezsimjét” – véli a politikus.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.