Ellentmondanak egymásnak a jelentések az azeri helyzetről

Az APA osztrák hírügynökség a Bakuban tartandó Eurovíziós Dalfesztiválra való tekintettel többeket megkérdezett az azeri helyzetről. Köztük volt Novruz Mammadov, az elnöki hivatal külpolitikai részlegének vezetője, valamint Raszul Dzsafarov fiatal politikai aktivista is, akik az érem két oldalát mutatták meg.

Európához közelednének

Mammadov Európa szerepét hangsúlyozta Azerbajdzsán jövője szempontjából. A tisztségviselő óvott a kontinenstől való eltávolodástól, és kiemelte, hogy létezik egy tömb, amely Baku aktívabb részvételét szorgalmazza az európai ügyekben. Ugyanakkor ezzel az iránnyal egyelőre nem foglalkoznak, majd talán 5-10 év múlva – mutatott rá Mammadov.

„Fiatal nemzet vagyunk. Európa támogatását keressük, de sajnos falakba ütközünk. Ez meglep bennünket” – magyarázta Baku tartózkodásának okát Ilham Aliyev elnök tanácsadója. „Nem mondhatnám, hogy romlott a viszonyunk Európával, de ha 5-10 évig így folytatódnak a dolgok, még ez is előfordulhat” – tette hozzá, megerősítve, hogy azért „az európai családban” szeretné látni Azerbajdzsánt.

Mammadov szerint „Európa egy illúzió rabja, és minden döntése politikailag motivált”. A tisztségviselő rámutatott: azóta, hogy Azerbajdzsán tavaly megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivál megrendezésének jogát, támadások kereszttüzébe került. A tanácsadó ugyanakkor visszautasítja a Nyugatnak az emberi jogokra vonatkozó bírálatait, mivel ezeket szerinte „a nyugati érdekek érvényesítésére használják az európai civil szervezetek”.  

Kemény elvárások

Európa egyebek között a politikai foglyok elengedését, a sajtószabadság kiterjesztését, valamint a homoszexuálisok hátrányos megkülönböztetésének felszámolását követeli Bakutól. Emellett a vitatott kilakoltatásokat sem nézik jó szemmel, bár Mammadov szerint alig 200 embernek kellett elhagynia otthonát a jelenleg zajló átalakítások és építkezések miatt, és őket is kompenzálták. „Az elmúlt években összesen csak néhány ezer embert költöztettek új helyre” – mondta.

Fesztivállal
a visszaélések ellen

Egy fiatal aktivista, a 27 éves Raszul Dzsafarov nem látja ilyen rózsásnak a helyzetet. Dzsafarov éppen egy zenei fesztivált szervez május 18-ára Bakuban, amelyen demokráciáról, emberi jogokról, szabadságról szóló dalokat adnak majd elő. A Sing for Democracy (Énekelj a demokráciáért) elnevezésű megmozdulás célja, hogy felhívja a nemzetközi közösség figyelmét az azerbajdzsáni emberi jogi visszaélésekre.

A hatóságok egyelőre nem engedélyezték a rendezvényt, amelyet közvetve az amerikai kongresszus pénzel. „Ismerek embereket, akiket megkínoztak, egyikük meg is halt” – magyarázta az aktivista, hozzátéve, hogy a múlt évben körülbelül 100 esetben fordult elő ilyesmi, és a helyzet tovább romlott a 2012. május 22-e és 26-a között megrendezésre kerülő Eurovíziós Dalfesztivál előtt. Dzsafarov rámutatott, hogy számos újságíró ül börtönben, az aktivistákat akadályozzák munkájukban, a médiát a kormány tartja kézben, a nemzetközi közösség pedig szemet huny mindezek felett.

Az Eurovíziós Dalfesztivál rendezője azzal utasította vissza a segítséget kérő azeri aktivistákat, hogy a dalfesztivál nem politikai rendezvény. „Ez nem igaz, és ezt mindenki tudja” – mondta Dzsafarov. „Az utóbbi években sokat romlott a helyzet, Azerbajdzsán rendőrállam lett” – mondta, majd hozzáfűzte: „Megpróbáljuk megvédeni a politikai szabadságot.”  

Reménykednek

Az aktivista ennek érdekében erőteljesebb nyomásgyakorlást vár Európától a befektetéseken keresztül. A fiatalt eddig négyszer csukták börtönbe akciói miatt, leghosszabb raboskodása három napig tartott. Dzsafarovban azonban nincsenek félelmek, csak remények. „Remélem, hogy gazdag, demokratikus ország leszünk. Évek óta erről álmodunk” – mondta. Egyelőre nem tudni, mi lesz a jelenlegi tiltakozások vége.

Az átlagemberek hallgatnak, de a következő években politikailag mozgalmas időszak vár Aliyev diktatúrájára: 2013-ban elnökválasztásokra, 2014-ben önkormányzati, 2015-ben pedig parlamenti választásokra kerül sor. Isa Gambar, az egyik liberális ellenzéki párt vezetője szerint „nemsokára, egy-két éven belül demokratikus átalakulásra lehet számítani” az országban. Gambar elmondta, hogy a többi ellenzéki párttal közösen már elkészítették a rendszerváltás menetrendjét. „Az azeriek készek a változásra, és többségük elutasítja Aliyev rezsimjét” – véli a politikus.