
Fotó: MTI
2009. április 03., 09:432009. április 03., 09:43
A válságkezelés költségvetési feltételei című nyilatkozat leszögezi, hogy a korábban már bejelentett, az elsődleges egyensúly javítását célzó intézkedéscsomagon túl további kiadáscsökkentő lépéseket kell tenni nemcsak 2010-re, hanem már az idei esztendőre is.
Az állami szférát érintő intézkedések között a kormányt támogató képviselők vállalnák, hogy a közszféra számára kifizetett nominális bruttó fizetéseket két évre rögzítik; felülvizsgálják a közszféra 2009. második félévi keresetkiegészítését.
Ezek mellett megszűnne 2010-től a közszféra 13. havi juttatása, ehelyett a hiánycél teljesüléséhez és a GDP elvárt növekedéséhez kötött általános „ösztönző kiegészítést” vezetnének be. A tervek szerint csökkentenék az önkormányzati támogatásokat is a hatékonyság növelésével párhuzamosan. A nyugdíjrendszert több ponton is megváltoztatná az új kabinet: a 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetését az alkotmányosan lehetséges legkorábbi időponttól gyorsítanák fel, évente hat hónappal emelnék a korhatárt.
A szocialista frakció tagjainak a nyilatkozatot aláírva a vasárnapi miniszterelnöki jelöltről döntő kongresszusig kell visszajuttatniuk Bajnai Gordonhoz, az SZDSZ-frakció tagjai hétfői ülésükön döntenek a nyilatkozat támogatásáról. Az ellenzék máris bírálta a tervezetet. Balsai István, a Fidesz országgyűlési képviselője közölte, pártja sem a tizenharmadik havi nyugdíj, sem a tizenharmadik havi bér megszüntetésével, sem a családi pótlék, a gyed és a gyes mértékének csökkentésével nem ért egyet.
Békés demonstrációt ígértek vasárnapra az előrehozott választásokért tüntető civil szervezetek. Simon János, a tüntetés egyik szervezője csütörtökön elmondta: a Hősök terén tartandó demonstrációval egy időben több vidéki városban is lesznek megmozdulások. Ha a tüntetés nem lesz sikeres, akkor április 14-én, a konstruktív bizalmatlansági indítványról szóló szavazás napján a Parlament előtt, a Kossuth téren fognak demonstrálni – közölte Fricz Tamás politológus, társszervező.
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője az egyedüli jelölt az MSZP elnöki tisztségére. A politikus a párt választmányának csütörtöki ülése után elmondta: Kiss Péter, Mesterházy Attila és Szekeres Imre visszalépett a jelöltségtől. Lendvai Ildikó azt is bejelentette, hogy pártelnökké választása esetén leköszön a frakcióvezetésről, és azt kezdeményezi, hogy Mesterházy Attila töltse be ezt a tisztséget. Gyurcsány Ferenc munkájára a magyar baloldalnak szüksége van, ezért felkérik a Táncsics Alapítvány elnöki posztjának betöltésére – tette hozzá.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.