Elítélte a szerb parlament a délvidéki magyarirtást

A dokumentum elfogadása volt az egyetlen napirendi pont. A nyilatkozatot 128 képviselő szavazta meg, ellene tízen szavaztak, hét képviselő pedig, bár részt vett az ülésen, nem voksolt az összesen 250 tagú parlamentben. A dokumentumot a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) 69 képviselője terjesztette elő. Abban a legerélyesebben elítélik a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett cselekedeteket, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól, illetve más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak. A szkupstina elfogadta az ellenzéki Demokrata Pártnak a nyilatkozathoz beterjesztett kiegészítését, amelyben elítélnek minden olyan kegyetlenkedést, amelyet a második világháború alatt és az azt követő időszakban az összes más ártatlan áldozattal szemben követtek el Vajdaság területén.

Nebojsza Stefanovics, a parlament elnöke a nyilatkozat tervezetének vitájában egyebek között kiemelte, hogy nem a történelem revíziójáról van szó, hanem az a cél, hogy egy, a múltból maradt problémát oldjanak meg, és mindazokat rehabilitálni kell, akiket ártatlanul ítéltek el. A regionális együttműködés és a megbékélés nehéz feladat, de ez a lényege az Európai Uniónak - fűzte hozzá.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakcióvezetője parlamenti felszólalásában kiemelte, hogy a nyilatkozat elfogadásának nincs köze olyan államérdekekhez, amelyek Szerbia EU-s közeledési folyamatával kapcsolatosak, erre a pillanatra a vajdasági magyarok közel 70 évet vártak. Emlékeztetett arra, hogy Csúrogon ezekben a napokban emlékmű épül a magyar áldozatoknak a szerb költségvetéséből biztosított pénzből, valamint a magyar állam támogatásával felújítják azt az épületet, ahol szerbek váltak áldozattá. Reményét fejezte ki, hogy néhány napon belül befejeződnek ezek a munkálatok, és a két köztársasági elnök korábbi megállapodásának megfelelően ezen a helyen kerül sor a közös megemlékezésre a szerb és a magyar ártatlan áldozatokról.

A Vajdaság Ma hírportál a pénteken elfogadott dokumentummal kapcsolatban ismertette azt a nyilatkozatot, amelyet Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Szabad Európa Rádiónak adott. Ebben az elnök kijelentette, ezzel a nyilatkozattal Szerbia kifejezi, hogy kész szembesülni azokkal a törvénytelenségekkel és bűntettekkel, amelyeket a korábbi hatalmak követtek el.
Korhecz úgy véli, ez a nyilatkozat felmenti a magyar közösséget a kollektív bűnösség alól. Noha politikai és jelképes döntésről van szó, az MNT elnöke szerint mégis jelentősen hozzájárul az itteni magyarság közérzetének javulásához.

Felemás a határozat

Felemás a szerb parlament határozata, a semminél több, de nem jelenti a tények tisztázását és az ügy lezárását – mondta Botlik József történész, a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány tiszteletbeli kuratóriumi elnöke. Botlik József úgy fogalmazott: „ez nem megbékélés, csak egy határozat”, a magyarokkal szemben elkövetett bűnök elítélése helyett pedig semmissé kellene tenni a magyarságot illető kollektív bűnösséget, és bocsánatot kellene kérni a délvidéki magyarságtól. Annak a véleményének adott hangot, hogy a szerb fél „sajátos balkáni állásponttal elkendőzi a lényeget”, a határozat indoklásának negyedik pontja ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy erre a gesztusra Szerbia EU-s csatlakozása miatt van szükség.