
2011. május 30., 12:152011. május 30., 12:15
Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bándon. Jogi diplomáját 1955-ben szerezte a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). Bírósági fogalmazóként, majd bírósági titkárként dolgozott, 1956-ban az MTA Hivatalának állam- és jogtudományi referense lett, később osztályvezetője volt 1971-ig, majd 1980-ig az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének főmunkatársa volt.
1971-től az ELTE docense, 1973-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Számos külföldi egyetemen oktatott vendégprofesszorként, 1993-ban az MTA rendes tagjává választották.
1990 májusában kinevezték Antall József kormányának Európa-ügyi és a tudománypolitikáért felelős tárca nélküli miniszterévé, 1993 februárjában pedig művelődési és közoktatási miniszteri mandátumot kapott. Ez utóbbi tisztségét a Boross-kormányban is megtartotta.
Először 1995-ben jelölték köztársasági elnöknek az akkori ellenzéki pártok (Fidesz, MDF, KDNP, FkgP), akkor azonban Göncz Árpádot választotta államfőnek az Országgyűlés.
Az FkgP 2000-ben ismét őt jelölte az elnöki tisztségbe, ezúttal meg is választották. Elnöki mandátuma végén, 2005-ben bejelentette: nem vállal újabb mandátumot. Utódjává Sólyom Lászlót választották.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
szóljon hozzá!