
Miközben az ukrán kormány bejelentése szerint az ország orosz többségű, keleti részében a középületeket megszálló oroszbarát fegyveresek ellen kedden indított akció keretében sikerült visszafoglalni a Kramatorszki repülőteret, a Moszkva-barát fegyveres szakadárok szerda reggel hatalmukba kerítették a donyecki városházát, és azt követelik a kijevi hatalomtól, hogy rendezzen népszavazást Donyeck megye jogállásáról.
2014. április 16., 17:392014. április 16., 17:39
Az UNIAN hírügynökség szerint egy harkivi szakadár egység mintegy húsz, állig felfegyverzett tagja hatolt be az épületbe. Vezetőjük, Olekszandr Zaharcsenko közölte: így akarják kiharcolni azt, hogy a kijevi vezetést rendezzen népszavazást a megye területi státusáról.
Leszögezte, hogy addig maradnak ott, amíg nem teljesülnek követeléseik. A fegyveresek arra próbálták rávenni a városházát védő rendőröket, hogy távozzanak onnan. A donyecki polgármester és a városháza dolgozói is az épületben vannak.
Korábban az ukrán belügyminiszter egyik tanácsadója azt mondta, hogy az ukrán erők kedden indított terrorellenes műveletük keretében visszaszerezték a kelet-ukrajnai Kramatorszk katonai repülőterének ellenőrzését és az akcióban foglyul ejtettek több oroszbarát szeparatistát.
Recsinszki egyúttal hangsúlyozta, hogy a pánikkeltő híresztelések ellenére egyelőre semmilyen műveletet nem indítottak a szintén Donyeck megyei Szlovjanszkban, oda „sem technikát, sem embereket” nem küldtek az ukrán különleges erők. Kijelentette ugyanakkor, hogy sikeres kramatorszki akciójuk után más kelet-ukrajnai városokban folytatják majd terrorellenes műveletüket.
Ukrán páncélosokat zsákmányoltak az oroszok
Eközben helyszíni médiajelentések szerint Kramatorszkban szakadárok símaszkos fegyveresek segítségével feltartóztatták és elfoglalták a terrorellenes műveletben részt vevő erőknek a városba behatoló hat páncélozott harcjárművét, és kitűzték rájuk az orosz zászlót.
Nem sokkal később három, orosz zászlót lobogtató katonai jármű tűnt fel Szlovjanszkban. Az Unian ukrán hírügynökség szerdára virradó éjjel arról számolt be, hogy Szlovjanszkban a szeparatisták elfogtak egy ukrán felderítő tisztet és sofőrjét.
Kijevi bejelentés szerint orosz deszantosokat azonosítottak a terrorellenes művelet során a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban és Kramatorszkban. „A Donyeck megyében tartózkodó orosz fegyveresek a Kupjanka-1 légideszantos csapatok 45. ezredéhez tartoznak, amelyeknek az állandó állomáshelye Moszkva környékén van” – mondta Vitalij Jarema ukrán első miniszterelnök-helyettes szerdán.
Kijev és a nyugati államok vádjaira reagálva az orosz külügyminisztérium még kedden elfogadhatatlannak tartotta az utalásokat arra, hogy Oroszország érintett lenne a kelet-ukrajnai fegyveres szembenállásban.
Putyin a terrorellenes akció elítélését várja az ENSZ-től
Az orosz államfő azt várja az ENSZ-től, hogy a világszervezet ítélje el a kijevi hatalom szerinte alkotmányellenes kelet-ukrajnai lépéseit – közölte Vlagyimir Putyin telefonon Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral kedden.
A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint az orosz államfő kezdeményezte a hívást. Putyin egyébként Angela Merkel német kancellárral is egyeztetett. A hívást Merkel kezdeményezte. A két fél a hivatalos közlések szerint egyaránt nagy jelentőséget tulajdonított az ukrán válságról mára tervezett négyoldalú tárgyalásoknak. Az orosz államfő állítólag megjegyezte, hogy az ukrajnai konfliktus „gyors eszkalációja lényegében a polgárháború szélére sodorja az országot\".
Washington egyetért az ukrán katonai fellépéssel
Eközben az Egyesült Államok szerint indokolt a rendet és a törvényességet fenyegető Oroszország-barát szakadárok ellen Kelet-Ukrajnában elindított ukrán katonai akció – jelentette ki kedden Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője. Carney szerint ez a fellépés nem a kívánt megoldás, de szavai szerint az ukrán kormánynak válaszolnia kellett a „tarthatatlan\" helyzetre.
Jay Carney kijelentette: Washington komolyan mérlegeli, hogy újabb szankciókat hozzon Moszkva ellen, ugyanakkor nem tervezi, hogy fegyvert szállítson Ukrajnának. Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség főtitkára szerdán közölte: a NATO a levegőben, a vízen és a szárazföldön is növeli jelenlétét az ukrán válságra adott válaszként.
Oroszországhoz csatlakozna Transznisztria
A terület Orosz Föderációhoz való csatakozását kérte szerdán Moszkvától a transznisztriai parlament az ITAR – TASSZ orosz hírügynökség szerint. A képviselők azt kérték Vlagyimir Putyin orosz államfőtől, hogy ismerje el a de facto független, de jure azonban egyetlen ország által sem elismert Dnyeszter menti köztársaság függetlenségét, majd járuljon hozzá annak Oroszországhoz való csatlakozásához.
Traian Băsescu államfő még kedden este aggodalmát fejezte ki Moldova szakadár, orosz többségű tartománya miatt, mondván: amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy dönt, hogy Oroszország befolyását ismét a Duna torkolatáig kívánja kiterjeszteni, akkor a Dnyeszter menti köztársaság „elveszett”, mivel az Orosz Föderáció részévé válik.
Az államfő azt mondta: ő nem folytat oroszellenes propagandát, de ettől tart, mivel Moszkva kiszámíthatatlanná vált. Mint ismeretes, Băsescu azt szorgalmazza, hogy Románia kebelezze be Moldovát, és úgy véli, hogy Transznisztriának, amelyet nagy többségében oroszok laknak, Moldova részének kell maradnia.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
szóljon hozzá!