Elfogadták Magyarország új alkotmányát

Kövér László házelnök a döntés után mondott beszédében úgy fogalmazott: „történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Ezzel lezárta azt az előkészítő szakaszt is magában foglaló 11 hónapos folyamatot, amellyel létrehoztuk az alaptörvény szövegét. Lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is, legalábbis amennyiben azt alkotmányos tekintetben a legitim alkotmány érvényesülésének hiányával írjuk le”.

Az Országgyűlés elnöke szerint Magyarország új alaptörvénye visszakapcsolja a jogalkotást a történeti alkotmány folyamatába. „A múltunkból, a hagyományainkból építkezik, de a jövőt is szem előtt tartva a jelen problémáira keres és tartalmaz válaszokat” – mondta.

Az új alaptörvény a nemzeti érdekekből indul ki, de azok érvényesítését a XXI. század együttműködő Európájában tartja lehetségesnek – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, az új alkotmány magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó; egyenjogú államalkotó közösségeknek tekinti a velünk élő nemzetiségeket.

„Az új alaptörvény történelmünk és civilizációnk alapjaként fogadja el a kereszténységet, biztosítva ugyanakkor mindenki számára a lelkiismereti szabadságot” – mondta Kövér László, emlékeztetve, hogy az elfogadott alkotmány az Európai Unió alapjogi chartájára épít, az emberi és polgári jogokat eszerint állapítja meg.

„Ez az alaptörvény legitim, nemzeti, nem kirekesztő, ellenben integráló, hagyománytisztelő, de jövőbe tekintő, tiszteletreméltó alkotás” – zárta szavait a házelnök, aki úgy fogalmazott, „a gondviselő kegyelmének tekintem, hogy részese lehettem ennek a folyamatnak”.

A képviselők ezt követően elénekelték a Himnuszt.

A voksoláson jelen volt mások mellett Schmitt Pál köztársasági elnök, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a konzultációs és tanácsadó testület több tagja, így Boross Péter volt kormányfő, Pozsgay Imre, a Németh-kormány egykori államminisztere és Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő.

Lázár: minden magyar büszke lehet az új alaptörvényre

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a parlamenti szavazás után tartott sajtótájékoztatóján – utalva a nemzeti konzultációra – úgy fogalmazott: valószínűleg még nem született olyan törvény Magyarországon, amelyről több mint nyolcmillió választót kérdeztek volna meg. „Minden magyar honfitársunk büszke lehet erre az alkotmányra, (...) ez az alkotmány mindenkié lesz” – mondta, hozzátéve, hogy az új alaptörvény egy húszéves adósságot törleszt, de „talán megérte a húszéves a várakozás”, mert a volt kommunista, rendszerváltó országok alkotmányai közül a legjobb született meg, igaz utoljára.

A politikus kérdésre szólt arról is, hogy minden magyar választópolgárnak meg kell kapnia az alkotmány teljes szövegét.

Az elfogadott alaptörvényből nyolc pontba foglalva kiemelte: garantálja a gazdasági biztonságot; megvédi a nemzeti vagyont, azt, ami megmaradt „az elmúlt húsz esztendő rabló privatizációi után”; megteremti a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás feltételeit, megakadályozza a politikai szereplőket abban, hogy választási kampányok közeledtével felrúgják a jó gazda gondosságának követelményét; biztosítja a szolidaritást; valódi elismerést, támogatást biztosít a gyermeket vállaló családok számára; kiemelten foglalkozik a közbiztonság kérdésével; világosan kimondja az állam erőszak-monopóliumát; és egy új munkakultúrát érvényesít.

Az európai szokásokat tiszteletben tartó alaptörvény született – hangsúlyozta Lázár János.

Harrach: a magyar történelem nagy pillanata az új alkotmány elfogadása

A magyar történelem nagy pillanatának nevezte az új alaptörvény elfogadását hétfőn a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője az MTI-nek.

Harrach Péter úgy fogalmazott: az alkotmány megalkotásának folyamata szép és nagy munka volt, „élmény volt számunkra”. Legalább ilyen élményt jelentett az a történelmi pillanat, amikor elfogadta a parlament az új alaptörvényt – tette hozzá.

Kár, hogy ezt az örömöt némileg megrontotta a folyamatban és a szavazásban részt nem vevő két párt, és a voksoláskor a Jobbik viselkedése – mondta Harrach Péter.

A KDNP frakcióvezetője szerint mindez elrontani ugyanakkor nem tudta az örömöt, hiszen ez egy nagy pillanata a történelemnek. Mindenki, aki ebben részt vett úgy érezte, hogy „a gyermekeink, unokáink számára is hosszú évtizedekre szólt ez az alkotmányozás, és része annak a jövőépítésnek, amire vállalkoztunk” – emelte ki a kereszténydemokrata politikus.

Mesterházy: illegitim és ideiglenes lesz az új alaptörvény

Mesterházy Attila szerint az új alaptörvény illegitim és ideiglenes lesz, s azt a következő választások után nemzeti konszenzus alapján meg kell változtatni. Az MSZP elnöke pártja budapesti részországgyűlésén, amelyet az Országgyűlés plenáris ülésével egy időben tartottak, közölte: a szocialisták politikai nyilatkozattervezetet nyújtanak be az Országgyűlésnek, azt kezdeményezve, hogy a parlament tegyen hitet a köztársaság értékrendje mellett.

Mesterházy Attila elmondta: azt javasolják, hogy legyen április 18. a Magyar Köztársaság védelmének napja. A nyilatkozat kimondja, hogy a köztársaság nem átmeneti politikai berendezkedés, hanem a nemzetet összetartó erő, a demokrácia szervező elve, a magukat egyenlőnek valló magyar polgárok közösségének kifejezője – tette hozzá.

Az MSZP elnöke hétfőn pártja budapesti részországgyűlésén előzőleg kijelentette: a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete „perverz társadalompolitikát és kalandor gazdaságpolitikát” rögzít, riasztó demokrácia felfogást tükröz, a múltból táplálkozik, szimbólumaiban és tartalmában a Horthy-korszakot idézi, lehetőséget ad a szólásszabadság, a szociális és munkavállalói jogok korlátozására, valamint arra, hogy az állam beavatkozzon a polgárok magánéletébe.

Kifejtette: a demokraták feladata az, hogy egy asztalhoz üljenek, és megtervezzék „a visszautat a jogállamhoz”. Mesterházy Attila szerint nem az alkotmány elfogadásának napja történelmi, hanem a következő országgyűlési választásoké lesz az, amely után nemzeti konszenzus alapján meg kell változtatni az alaptörvényt, és „újra kell alapítani a köztársaságot”.

A pártelnök kijelentette: Orbán Viktor úgy akarja vezetni az országot, ahogy a Fideszt, „autoriter módon és antidemokratikusan”. Hozzátette, hogy bár a kormánypártban vannak demokraták – ide sorolta Navracsics Tibort, Lázár Jánost, Rogán Antalt és Pokorni Zoltánt –, véleménye szerint ők is „gyáván és megalkuvón” asszisztálnak a miniszterelnök hatalmi törekvéseihez. Mesterházy Attila szerint ez történelmi bűn.

A Szikra Kulturális Központban rendezett részországgyűlésen – amelyen az MSZP parlamenti frakciójának tagjai és meghívottak vettek részt – Horváth Csaba, az MSZP budapesti elnöke arról beszélt: a Fidesz-KDNP az alkotmányba akarja foglalni az ország megosztottságát. Kifejtette: a szocialistáknak a „szabadság ellenségeivel” szemben új társadalmi koalíciót kell életre hívniuk, hogy a „fideszes pártállamot” együttműködésen alapuló demokrácia váltsa fel.

Kovács László, az MSZP alelnöke arról beszélt: noha a magyar uniós elnökség szakmai programjának teljesítése rendben halad, Magyarország megítélésében kedvezőtlen fordulat állt be, az alkotmányozás folyamata és az új alaptörvény egyes megfogalmazásai pedig a médiatörvény körülihez hasonló nemzetközi botrányhoz vezethetnek.

A volt uniós biztos azt mondta: az Európai Unió történetében először fordul elő, hogy a soros elnökséget olyan ország tölti be, amely lépten-nyomon megsérti az unió értékrendjét és annak számos konkrét szabályát. Félő, hogy a magyar elnökségre ezért, és nem szakmai programjának teljesítése miatt fognak emlékezni – tette hozzá, megjegyezve: Európában aggodalommal figyelik a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontását, a pártkáderek kinevezését a független intézmények élére, az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását, a bíróságok elleni támadást és a visszamenőleges hatályú jogalkotást.

Hangsúlyozta: az alkotmányozás tagállami hatáskör, de egyetlen uniós állam alaptörvénye sem lehet ellentétes az EU értékrendjével. Márpedig – folytatta – az új magyar alkotmány aligha felel meg annak a követelménynek, hogy az állampolgárok jogait védje az állammal szemben.

Beszélt arról is, hogy noha a soros elnökség korlátozott védelmet nyújt Magyarországnak az uniós felelősségre vonástól, annak lejárta után az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárásokat indíthat az ágazati különadók, a jövedékiadó-fizetés nélküli pálinkafőzés és a kedvezményes áfakulccsal történő zeneszolgáltatás miatt.

Józsa István országgyűlési képviselő kijelentette: az új alaptörvény kizárja az igazságos közteherviselést azzal, hogy bebetonozza a jómódúaknak kedvező családtámogatást és nem ad lehetőséget a vagyonadóra.

Fleck Zoltán jogszociológus azt mondta: az MSZP régen hozott olyan jó döntést, mint amikor távolmaradt az alkotmányozástól. Szerinte az új alaptörvény a jogkiterjesztés helyett a szabadságjogok korlátozására ad lehetőséget, ezért „civilizációs visszalépés”.

Boros László szociológus arról beszélt, hogy az államhatalom monopolizálása ellen ezután alkotmányos módszerekkel szinte lehetetlen lesz hatékonyan fellépni, az ebből fakadó társadalmi elégedetlenség pedig a szélsőjobboldalt erősítheti.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint az alkotmányozáskor döntően nem jogi, hanem aktuálpolitikai szempontok érvényesültek. Példaként hozta, hogy egyetlen más uniós állam alaptörvényében sem szerepel a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, és hangot adott annak a véleményének is, hogy az önvédelemhez fűződő jog beemelése az alkotmányba több problémát fog okozni, mint ahányra megoldást kínál.