Fotó: Facebook/Dr. Szili Katalin
Az Európai Bizottság kimutatta a foga fehérjét a Minority SafePack polgári kezdeményezés ügyében – értékelte Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a testület pénteki döntését az MTI-hez eljuttatott közleményében.
2021. január 15., 17:012021. január 15., 17:01
2021. január 15., 17:082021. január 15., 17:08
Szili Katalin közölte, a bizottság az Európai Parlament támogatása ellenére megismételte azt a határozatát, mely szerint nincs jogszabályalkotási felhatalmazása a nemzeti kisebbségek védelmének ügyében, noha az ügy Európa lakosságának több mint 10 százalékát érinti, egy spanyolországnyi népességet.
A miniszterelnöki megbízott kitért arra is, hogy a bizottság határozatában hivatkozik különböző, a gender-, roma-, LMBTQ-stratégiákra, továbbá általános, a nyelvi, kulturális sokszínűséget védő szabályokra, amelyek részben kellőképpen elasztikusak, így betartásuk nem kötelező, részben elégtelenek a nemzeti kisebbségek védelmére. A kezdeményezés pontosan ennek hiányát hivatott szolgálni, rögzítette.
A polgári kezdeményezés, úgy tűnik, számukra csak egy „demokratikus mutatványos bódé”, ahol a forgatókönyvet ki tudja, kik írják. Ezzel elősegítik, hogy tovább nőjön a bizalmatlanság az európai polgárok és a brüsszeli adminisztráció között, fogalmazott.
Az MTI-nek eljuttatott videójában az Európai Bizottság pénteki közleményére reagált, amelyben a brüsszeli testület közölte: nem irányoz elő jogi aktusokat a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, mivel a már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtása komoly fegyvertárat fog biztosítani a kezdeményezés céljainak támogatásához.
A Fidesz EP-képviselője hangsúlyozta: Európában 50 millió ember tartozik valamely nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez, ami az európai lakosság több mint 10 százalékát jelenti, így nem véletlen, hogy nagy sikerrel zajlott a kezdeményezés, és a minimálisan előírt 7 helyett 11 tagállamban gyűlt össze az előírt aláírásszám, végül pedig több mint 1,1 millió aláírással támogatták a Minority SafePack-et.
Hidvéghi Balázs szerint a döntés felháborító, elfogadhatatlan és cinikus is, hiszen amikor más kisebbségekről van szó, például a bevándorlók jogairól vagy valamely, az európai lakosság elenyésző részét érintő kisebbség ügyéről, akkor Vera Jourová a „leghangosabb kisebbségvédő” és „állandóan kioktatja” a különböző tagállamokat vagy az EP-képviselőket kisebbségvédelmi ügyekben.
„De akkor, amikor ilyen súlyos kérdésben, több mint 50 millió embert érintő ügyben, 1,1 millió aláírással megtámogatott kezdeményezés kérdésében kell dönteni, akkor egész egyszerűen nemet mond” – fogalmazott Hidvéghi Balázs.
Leszögezte: az Európai Bizottság akkor tehetné a legtöbbet Európa sokszínűségének megőrzéséért, ha támogatta volna az őshonos nemzeti és a nyelvi kisebbségek védelméről szóló kezdeményezést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás