Életfogytiglan várhat Mladicsra

Bekövetkezett az, amire – ha valaha is szóba került – Ratko Mladics mindig csak nevetve legyintett: a hágai Nemzetközi Törvényszék felelősségre vonja majd a volt boszniai szerb tábornokot több ezer ártatlan civil legyilkolásáért. Ráadásul valószínűsíthető, hogy a 16 éves bujkálás után a vajdasági Lázárföldön őrizetbe vett Mladicsot életfogytiglani börtönbüntetéssel fogják sújtani, hiszen a tények önmagukért beszélnek: módszeres mészárlásra adott parancsot, s így nem takarózhat olyan ideológiai magyarázatokkal, mint például politikai alteregója, Radovan Karadzsics. A 2008-ban őrizetbe vett volt boszniai szerb elnök, akit a muzulmán bosnyákokkal szemben elkövetett etnikai tisztogatások elrendelésével vádolnak, a Nyugat védelmével indokolja a vezetése alatt történteket, és mint mondta, a boszniai konfliktus idején valójában az iszlamizmus megfékezésére tettek erőfeszítéseket a szerb keresztények.

Ratko Mladics éppen katonai hatalmának csúcsán állt, amikor az ENSZ Hágában felállította a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálására a Nemzetközi Törvényszéket. Az 1993-ban létrejött testület feladata a második világháború utáni európai történelem legvéresebb konfliktusáért okolható személyek előállítása és a nekik járó méltó büntetés kiszabása volt. A boszniai szerb hadsereg parancsnoka 1993-ban még sérthetetlennek gondolta magát a jugoszláviai fegyverarzenál összes nehézfegyverével felszerelt csapatai élén. Katonái úton voltak afelé, hogy Bosznia-Hercegovina területének 70 százalékát ellenőrzésük alá vonják. A 43 hónapos szarajevói ostrom alatt 10 ezren haltak meg, míg az 1995-ös srebrenicai mészárlás 8 ezer muszlim életét követelte. Ez az a veszteségmérleg, amely Mladicsot terheli, és ennélfogva az ő alakja a szerb erők kegyetlenségének igazi megtestesítője. Szerbia május 31-én adta ki Hágának a volt szerb tábornokot, aki most a Nemzetközi Törvényszék scheveningeni fogházában vár perére. A hágai igazságszolgáltatás különös gondot fordít a háborús bűnös egészségi állapotára, hiszen az eddigi legnevesebb börtönlakót, Szlobodan Milosevics szerb elnököt, aki a délszláv háború minden helyszínén – Szlovéniában, Boszniában, Horvátországban és a koszovói konfliktusnál is – jelen volt, sikerült elvesztenie még az ítélet kihirdetése előtt. Milosevicsre 2006. március 11-én holtan találtak a cellájában, pedig alig néhány hónap hiányzott a 2002. február 12-én megnyitott pere lezárásához.

Most Mladics lépett elő a törvényszék első számú vádlottjává. S azzal, hogy Szerbia kiadta Hágának a délszláv háború egyik legfélelmetesebb vétkesét, a „boszniai mészárost”, a Nemzetközi Törvényszék tulajdonképpen teljesítette a vele szemben támasztott elvárásokat. A testület Mladiccsal a „fedélzetén” már nem sok nyitott kérdést hagyott hátra a délszláv háborút illetően, és mindössze egyetlen gyanúsítottnak, az 1991 és 1995 közötti horvátországi háború idején kikiáltott úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaság elnökének, az 1991-es vukovári mészárlásért keresett Goran Hadzsicsnak a felelősségre vonásával maradt adós.
A törvényszék 161 ember ellen emelt vádat, és eddig 125 pert zárt le. Mladiccsal együtt jelenleg 15 vádlott pere van folyamatban első fokon, közöttük Zdravko Tolimir volt boszniai szerb tábornoké és Karadzsicsé. Tolimirt népirtással vádolják a srebrenicai mészárlásban betöltött szerepéért, és 2010. február 26. óta folyik ellene a bírósági eljárás. Karadzsics perét 2009. október 26-án nyitották meg, és várhatóan 2013 végén zárják le. A hágai testület legutóbb – április 15-én – Ante Gotovina és Mladen Markacs horvát tábornokokat ítélte el, és 24, illetve 18 év szabadságvesztéssel sújtotta őket. A bírósági döntés ellen mindketten fellebbezést nyújtottak be.

A vádlottak rangja széles skálán mozog: az egyszerű katonától egészen az államfőig (Milosevics esetében). Többségük – mintegy kétharmaduk – a szerb, illetve boszniai szerb hadsereg, rendőrség vagy politikai elit tagja, amit a keményvonalas szerb nacionalisták a törvényszék elfogultságának bizonyítékaként emlegetnek. A hágai testület azzal védekezik, hogy ez pusztán azt tükrözi, melyik oldalt terheli nagyobb felelősség a háborús bűnök elkövetésében. A szerb nacionalisták megbotránkoztak azon is, hogy Belgrád Karadzsics után Mladicsot is kiadta a törvényszéknek, szerintük ugyanis a volt szerb tábornok perbe fogása egyértelműen részét képezi a nyugati hatalmak Szerbia meggyengítésére irányuló összeesküvésének. Más részről is éri kritika a lassan mandátuma végére érő bírói testületet. Többen a perek elhúzódását vetik Hága szemére, míg mások azt az önös érdeket, hogy az igazsághoz mindenáron ragaszkodik, még ha ezzel feltépi az áldozatok hozzátartozóinak amúgy is nehezen gyógyuló sebeit.

Mladics rengeteg mindenkinek okozott fájdalmat, bár amikor június 3-án először megjelent a hágai törvényszék előtt, és felolvasták a számlájára írt bűncselekményeket, sokak szerint nem egészen értette, miről is van szó. „Beteg embernek” nevezve magát időt kért a vádirat átolvasására, így július 4-ére tűzték ki a következő meghallgatás időpontját.

Ratko Mladics tárgyalása a boszniai háború „utójátékának” zárófejezete lehet. Fontos megjegyezni, hogy a NATO intervencióját kiváltó véres etnikai konfliktus nemcsak a hágai törvényszék felállítását hozta magával, hanem egyben egy új korszak kezdetét is: az ENSZ közreműködésével megszületett ugyanis egy új doktrína, a „humanitárius beavatkozás” koncepciója, amely a veszélyben lévő, fegyvertelen civilek „védelmének felelősségét” ruházta a világ vezető hatalmaira. Ennek a külpolitikai irányvonalnak a követése ismerősnek tűnhet most, amikor a világszervezet a Biztonsági Tanács 1973. számú határozata alapján a líbiai politikai konfliktusba való katonai beavatkozás mellett döntött.