Elemzők: hiába a lelőtt orosz rakéták, a Kijev elleni légi hadjáratból nem az ukránok jönnek ki jobban

Egy jó ismerősöm házától 200 méterre esett le egy szétlőtt Geranium drón. Ő kintről nézte, mi folyik, miközben családja és szomszédai a pincéjében töltötték az éjszakát. Senki sem aludt. Felül a számok, alul a valóság 2-3 millió ukránnak Kijevben és környékén. Mindenki gondoljon bele, mi van a hírek mögött – minden nap emberi tragédiák” – mutatott rá Demkó Attila.

Eközben Robert C. Castel szintén közösségi oldalán „légi Bahmut” kialakulásáról ír a Kijev elleni légicsapások kapcsán. „A főként szimbolikus jelentőségű bahmuti hadszíntérhez hasonlóan egy hasonlóan

A Patriot rendszerek és a többi ukrán légvédelmi eszköz feladata a hátország és a fronton harcoló ukrán csapatok védelme kéne legyen. A Kinzsal és a többi orosz stratégiai csapásmérő eszközök feladata az ukrán magas értéket képviselő célpontok pusztítása lenne. Ami azonban kialakulóban van, az egy olyan párbaj a két fegyvernem között, ami egyre inkább elszakad a háború lényegétől. A Patriot túléléséhez további légvédelmi rendszerekből álló testőrségre van szükség. Ezekre igen nagy szükség lenne máshol. A Patriot elleni hatékony támadásokhoz különböző irányból bevetett, különböző eszközökre van szükség. Elsősorban a csúcsragadozónak számító méregdrága hiperszonikus rakétákra. Ezekre is igen nagy szükség lenne máshol.

korábban írtuk

„Példátlan hevességű” légitámadást intéztek az oroszok Kijev ellen

Példátlan hevességű légitámadást indított csütörtökön reggel az orosz hadsereg Kijev és több más ukrajnai célpont ellen – közölték az ukrán hatóságok. A támadásra akkor került sor, amikor egy kínai diplomata tartózkodik az ukrán fővárosban.

Az ukránbarát kommentátorok szemében, minden orosz eszköz, ami a Patriotra rontva amortizálódik, egy potenciális légiragadozóval kevesebb. Az oroszbarát elemzők számára a Patriot megsebzése már a párbaj kezdetén egy igen biztató jel a jövőre nézve. Mindkét drukkertábor a másik fél csodafegyverének a kudarcát ünnepli. Mi a valódi tét és hogyan lehet ezt felmérni? Tegyünk egy gondolatkísérletet. Mi történik, ha Oroszország utolsó Kinzsalja és Kalibrje elvérzik? Nem a világ vége. A nagy számban rendelkezésre álló siklóbombákkal és nagy hatótávolságú drónokkal a stratégiai bombázás úgy-ahogy folytatható. Mi történik, ha az ukránok utolsó Patriot rendszere is működésképtelenné válik? Gondolok itt elsősorban a kezelőszemélyzetre és/vagy a radarokra. Ukrajna igen hamar elveszíti a légvédelmi rendszere legfelsőbb rétegét és ezzel megnyílhat az út az orosz légierő előtt. Az ukrán légvédelem a legjelentősebb sikereit, egy sajátságos, gyorsan mozgó gerilla-harcászattal érte el. Nem kizárt, hogy a brjanszki huszárvágás is egy ilyen típusú akció volt.

– mutatott rá Robert C. Castel, aki azt is hozzátette: érdemes lenne újra átgondolni ennek a hadjáratnak a logikáját.

Tény. A legaggasztóbb, hogy itt nem egy egyszeri bakiról van szó, mint az 1991-es szaudi Patriot-fiaskó esetében” – hangsúlyozta az Izraelben élő, nemrég Erdélyben előadássorozatot tartó szakértő.

Ezt követően több korábbi incidenst idézett fel.

„2022. március 10-én több NATO-tagállam légvédelme elvétett egy ósdi TU-141-es drónt, ami a végén Zágrábnál randizott az anyafölddel. 2022 november 15-én egy ukrán légvédelmi rakéta landolt lengyel területen áldozatokat szedve. A napokban egy ósdi orosz Kh-55 cirkálórakéta roncsait találták meg Lengyelországban. Post factum, miután az Úr valamelyik évében úgy csúszott át a határon, hogy senki sem vette észre.

Az esélyegyenlőség elve alapján bizonyítottan átengedett mindent. Hiperszonikus rakétát, drónt, cirkáló robotrepülőgépet és légvédelmi eszközt. Tény. Mindezt háború idején, amikor a légvédelemnek igencsak résen kéne lennie. Mindezt úgy, hogy a kijevi támadást kivéve az eszközök spontánul érkeztek, egyesével. Zavarás, megtévesztés és maszkirovka nélkül. Mindezt úgy, hogy a valóban veszélyes ellenfeleinket, az Avantgardot, Cirkont és az orosz meg a kínai lopakodókat még nem láttuk” – figyelmeztetett Robert C. Castel.