
Sebezhető hatékonyság. A Patriot ütegek jól teljesítenek, de ha megsérülnek, az súlyos rést jelent az ukrán légvédelmi pajzson
Bár tény, hogy a nyugati légvédelmi rendszerek – elsősorban az amerikai Patriotok – jelentős sikereket könyvelhettek el a májusban Kijev ellen végrehajtott orosz légitámadások során, hiszen a kilőtt rakéták és drónok többségét lelőtték, összességében az oroszok jöttek ki jobban belőle – vélik biztonságpolitikai szakértők.
2023. május 19., 21:142023. május 19., 21:14
2023. május 19., 22:072023. május 19., 22:07
Demkó Attila közösségi oldalán rámutatott: bármekkora is az oroszok által eltalált Patriot sérülése, bármennyi Kinzsalt lőttek le az ukránok (egyikre sincs perdöntő bizonyíték), egy dolog bizonyos: az ukránok több mint 30 Patriot rakétát lőttek ki 2 perc alatt, méghozzá fotók alapján PAC-3-ast, aminek darabja 4,1 millió dollár. De nem csak Patriot volt, így 130-160 millió dollár közötti a nyugati rakéta ára, ami megvédte (vagy nem) a Patriot üteget.
Egy jó ismerősöm házától 200 méterre esett le egy szétlőtt Geranium drón. Ő kintről nézte, mi folyik, miközben családja és szomszédai a pincéjében töltötték az éjszakát. Senki sem aludt. Felül a számok, alul a valóság 2-3 millió ukránnak Kijevben és környékén. Mindenki gondoljon bele, mi van a hírek mögött – minden nap emberi tragédiák” – mutatott rá Demkó Attila.
Eközben Robert C. Castel szintén közösségi oldalán „légi Bahmut” kialakulásáról ír a Kijev elleni légicsapások kapcsán. „A főként szimbolikus jelentőségű bahmuti hadszíntérhez hasonlóan egy hasonlóan
A Patriot rendszerek és a többi ukrán légvédelmi eszköz feladata a hátország és a fronton harcoló ukrán csapatok védelme kéne legyen. A Kinzsal és a többi orosz stratégiai csapásmérő eszközök feladata az ukrán magas értéket képviselő célpontok pusztítása lenne. Ami azonban kialakulóban van, az egy olyan párbaj a két fegyvernem között, ami egyre inkább elszakad a háború lényegétől. A Patriot túléléséhez további légvédelmi rendszerekből álló testőrségre van szükség. Ezekre igen nagy szükség lenne máshol. A Patriot elleni hatékony támadásokhoz különböző irányból bevetett, különböző eszközökre van szükség. Elsősorban a csúcsragadozónak számító méregdrága hiperszonikus rakétákra. Ezekre is igen nagy szükség lenne máshol.

Példátlan hevességű légitámadást indított csütörtökön reggel az orosz hadsereg Kijev és több más ukrajnai célpont ellen – közölték az ukrán hatóságok. A támadásra akkor került sor, amikor egy kínai diplomata tartózkodik az ukrán fővárosban.
Az ukránbarát kommentátorok szemében, minden orosz eszköz, ami a Patriotra rontva amortizálódik, egy potenciális légiragadozóval kevesebb. Az oroszbarát elemzők számára a Patriot megsebzése már a párbaj kezdetén egy igen biztató jel a jövőre nézve. Mindkét drukkertábor a másik fél csodafegyverének a kudarcát ünnepli. Mi a valódi tét és hogyan lehet ezt felmérni? Tegyünk egy gondolatkísérletet. Mi történik, ha Oroszország utolsó Kinzsalja és Kalibrje elvérzik? Nem a világ vége. A nagy számban rendelkezésre álló siklóbombákkal és nagy hatótávolságú drónokkal a stratégiai bombázás úgy-ahogy folytatható. Mi történik, ha az ukránok utolsó Patriot rendszere is működésképtelenné válik? Gondolok itt elsősorban a kezelőszemélyzetre és/vagy a radarokra. Ukrajna igen hamar elveszíti a légvédelmi rendszere legfelsőbb rétegét és ezzel megnyílhat az út az orosz légierő előtt. Az ukrán légvédelem a legjelentősebb sikereit, egy sajátságos, gyorsan mozgó gerilla-harcászattal érte el. Nem kizárt, hogy a brjanszki huszárvágás is egy ilyen típusú akció volt.
– mutatott rá Robert C. Castel, aki azt is hozzátette: érdemes lenne újra átgondolni ennek a hadjáratnak a logikáját.
Légi csapás. A Kinzsal rakéták elfogyhatnak, de helyettük még jócskán akad támadóeszköze az orosz hadseregnek
Fotó: Wikipédia
Egy másik posztban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakértők még hónapokon át marakodni fognak azon, hogy ki nyerte meg a Kinzsal és a Patriot közötti első rangadót. Rámutatott: ez a meddő vita csupán „álcázóköd” a támadás valódi jelentőségének az elkendőzésére.
Tény. A legaggasztóbb, hogy itt nem egy egyszeri bakiról van szó, mint az 1991-es szaudi Patriot-fiaskó esetében” – hangsúlyozta az Izraelben élő, nemrég Erdélyben előadássorozatot tartó szakértő.
Ezt követően több korábbi incidenst idézett fel.
„2022. március 10-én több NATO-tagállam légvédelme elvétett egy ósdi TU-141-es drónt, ami a végén Zágrábnál randizott az anyafölddel. 2022 november 15-én egy ukrán légvédelmi rakéta landolt lengyel területen áldozatokat szedve. A napokban egy ósdi orosz Kh-55 cirkálórakéta roncsait találták meg Lengyelországban. Post factum, miután az Úr valamelyik évében úgy csúszott át a határon, hogy senki sem vette észre.
Az esélyegyenlőség elve alapján bizonyítottan átengedett mindent. Hiperszonikus rakétát, drónt, cirkáló robotrepülőgépet és légvédelmi eszközt. Tény. Mindezt háború idején, amikor a légvédelemnek igencsak résen kéne lennie. Mindezt úgy, hogy a kijevi támadást kivéve az eszközök spontánul érkeztek, egyesével. Zavarás, megtévesztés és maszkirovka nélkül. Mindezt úgy, hogy a valóban veszélyes ellenfeleinket, az Avantgardot, Cirkont és az orosz meg a kínai lopakodókat még nem láttuk” – figyelmeztetett Robert C. Castel.
Nem légi harcokra kellenek az F-16-osok
Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő szerint az Ukrajnának várhatóan átadandó F-16-os vadászgépek jelentősége nem abban áll majd, hogy légi harcokba bocsátkozzanak az oroszokkal. „Azok, akik az Angliai Csatához hasonló gigantikus légiharcokat vizionálnak Ukrajna felett, valószínűleg csalódni fognak” – mutatott rá pénteken közösségi oldalán.

A Biden-adminisztráció azt jelezte európai szövetségeseinek az elmúlt hetekben, hogy az Egyesült Államok hozzájárul ahhoz, hogy F-16-os vadászrepülőgépeket exportáljanak Ukrajnába – közölte pénteken a CNN.
Újabb tiltakozási hullám söpört végig szombaton több európai országon: Franciaországban, Olaszországban és Albániában is folytatódtak a korábbi napok demonstrációi.
A NATO katonai eszközeinek Moszkva aggályai ellenére történő európai telepítését, konkrétan pedig a szövetség rakétavédelmi rendszerének dél-romániai elemeit bírálta Alice Weidel, az ellenzéki, radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) elnöke.
Vélhetően dróntámadás áldozata lett egy Comore-szigeteki zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajó a Fekete-tengeren.
Katonai tiszteletadással, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján, péntek reggel Budapesten.
Ukrajna katonai Starlink-szolgáltatása még mindig nem állt helyre – közölte több ukrajnai illetékes is; a szolgáltatás továbbra is 161 kilométer/órás sebességkorlátozás mellett működik – mondta egy ukrán tisztviselő csütörtökön a Kyiv Independentnek.
Egy budapesti családi ház tetőjavítása miatt került rendőrkézre két román állampolgárságú férfi, akik a már kifizetett hatmillió forint után további hétmilliót követeltek a ház tulajdonosától. A rendőrök még az újabb pénz átadása előtt elfogták őket.
Moszkva kész lenne november közepe után újrakezdeni Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna részvételével a háromoldalú béketárgyalásokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A NATO további tengeri felderítő repülőgépeket, radarrendszereket és drónokat küld a Fekete-tengerre – közölte kedden a katonai szövetség, miután a régióban több hajót is halálos kimenetelű dróntámadások értek.
Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnökét – erősítette meg Bátki Pál jogi képviselő szerdán délelőtt a Telex információit az MTI-nek.
Az amerikai támogatás csökkentése nyomán Ukrajna a háború kezdete óta a legnehezebb helyzetben van – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
1 hozzászólás