Szívélyes fogadtatás. Vlagyimir Putyin hajlandó a háromoldalú fegyverszüneti tárgyalásra
Fotó: kremlin.ru
Moszkva kész lenne november közepe után újrakezdeni Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna részvételével a háromoldalú béketárgyalásokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Steve Witkoff amerikai különmegbízottnak, akivel szerdán körülbelül három órán át tárgyalt. Elemzők ugyanakkor úgy vélik: az orosz elnök valójában csupán időhúzásra játszik, hogy még inkább megtörje az ukránokat, és újabb területeket szerezhessen, illetve hogy ismét szalonképessé váljon.
2026. október 22., 14:022026. október 22., 14:02
A Putyinnal folytatott szentpétervári találkozóra Witkoff keddi, eredményesként jellemzett norvégiai csúcstalálkozója után került sor, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott az Egyesült Államok által a háború befejezésére irányuló erőfeszítés részeként. Az orosz elnök kijelentette, hogy november 10. után kész lenne a háromoldalú tárgyalások folytatására – derült ki a Jurij Uszkov, Putyin tanácsadója által a találkozót követően tartott tájékoztatón a CNN szerint.
A tanácsadó elmondta, hogy
Viszont további részleteket nem közölt arról, mit követelne Oroszország ennek a keretrendszernek a részeként. A következő háromoldalú tárgyalási fordulóra az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban kerülhet sor – mondta Usakov. Zelenszkij szerdán kijelentette, hogy szeretné, ha a találkozóra „legkésőbb november elején” sor kerülne.
Witkoff a szerdai találkozót követően az X-en közzétett bejegyzésében mind a Putyinnal, mind Zelenszkijjel folytatott megbeszéléseket „konstruktívnak” minősítette, és kijelentette, hogy
„Bár még fontos feladatok várnak ránk, Trump elnök továbbra is elkötelezett amellett, hogy véget vessen ennek a háborúnak, és átfogó, tartós békét érjen el” – írta.
A közlemény szerint Witkoff és Trump veje, Jared Kushner háromoldalú találkozót javasoltak, amelyet „Oslóban az ukránok, ma pedig Szentpéterváron az oroszok is elfogadtak”. A lehetséges jövőbeli tárgyalásokra vonatkozó pozitív megjegyzések ellenére egyelőre semmi nem utal arra, hogy Oroszország bármelyik maximalista álláspontját is feladta volna. Oroszország azt akarja, hogy Kijev adja át a kelet-ukrajnai Donbasz régió egészét, amely jelenleg többnyire orosz megszállás alatt áll.
A legutóbbi tárgyalások során Putyin érdeklődést mutatott az Egyesült Államokkal való gazdasági együttműködés helyreállítása iránt, valamint egy Ukrajnáról szóló, Kínával tartandó találkozó lehetőségével kapcsolatban. Ez a Trump-kormányzat legutóbbi lépéseit követi, amelyek során feloldották az Oroszországra vonatkozó szankciókat, és megállapodást kötöttek a dízelexporttal kapcsolatban.
Az orosz hadsereg az amerikai különmegbízott szentpétervári tárgyalásai során is rakétatámadást intézettKijev ellen
Fotó: Zaporizzsja katonai adminsiztrációja
A találkozó után a médiának nyilatkozva Kirill Dmitrijev orosz elnöki megbízott kijelentette, hogy „kérdés sem merül fel” az amerikai–orosz gazdasági együttműködés folytatását illetően, és hozzátette, hogy a két ország között nemrég bejelentett dízelmegállapodás az európai kritika ellenére is életbe lép.
A találkozó egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy Witkoff bejelentette:
A háromórás találkozó elejét bemutató videón Witkoff így fogalmazott: „Úgy vélem, van némi lendület, és remélem, hogy a mai nap újabb előrelépést jelenthet a békefolyamatban.” Putyin, Witkoff és a tolmácsok egy nagy kerek asztal körül ültek, miközben számos témát megvitattak, többek között Oroszország hajlandóságát az iráni háború megoldásának elősegítésére, az Egyesült Államokba irányuló esetleges orosz műtrágya-exportot, valamint Hubbard szabadon bocsátását.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy
„Most be kell fagyasztanunk a fegyveres konfliktust, és úgy gondolom, hogy ez reális módja a háború befejezésének. Ezt mi tűzszünetnek vagy az öldöklés leállításának nevezzük, ahogyan (Donald) Trump (amerikai) elnök fogalmaz. Befagyasztani és megállítani. Természetesen ez a minimum, amit ma Oroszországtól elvárunk. Ezután természetesen az Egyesült Államok elnökéhez és az európaiakhoz fordulunk, és biztonsági garanciákat kérünk” – mondta az államfő a Fox Newsnak adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett szerdán.
Az amerikai támogatás csökkentése nyomán Ukrajna a háború kezdete óta a legnehezebb helyzetben van – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Mint mondta,
„Ne kelljen attól tartani, hogy visszatér a megszállás, visszatér az agresszió, és újra elkezdődnek a gyilkosságok, ha nem állítjuk meg mindezt” – emelte ki. Rámutatott, hogy éppen ezért van szükség a konfliktus befagyasztására és a tárgyalásokra, emellett biztonsági garanciákra az Egyesült Államoktól, valamint Ukrajna partnereinek segítségére az újjáépítéséhez.
„Szükségünk van arra, hogy az a 9,5 millió ember, aki elveszítette az otthonát, és külföldön tartózkodik, visszatérjen Ukrajnába, nyugodtan élhessen, és újjáépíthesse a hazáját” – mondta Zelenszkij.
Ugyanakkor Putyin engedékenynek tűnő nyilatkozatai ellenére egyáltalán nincs jele annak, hogy Oroszország csökkentené Ukrajna elleni csapásainak intenzitását. Csupán néhány órával a Witkoff-fal folytatott szentpétervári találkozót követően, késő este újabb rakétatámadás érte Kijevet. Legalább egy ember meghalt, több mint húszan pedig megsebesültek a csütörtökre virradóra ballisztikus rakétákkal végrehajtott orosz légitámadásban, lakóházakat és egyéb épületeket, valamint infrastrukturális objektumokat értek találatok – tette közzé Vitalij Klicsko polgármester és a kijevi katonai közigazgatás.
A halálos áldozatot Dnyiprovszkij kerületből jelentette az állami katasztrófavédelem, amely szerint a sebesültek száma 22. A Pivdennij hidat is találat érte, a Dnyipro folyó egyik legfontosabb átkelőjén átvezető metróvonal is megrongálódott.
Mindez azt jelzi, hogy
A CNN rámutat: Moszkva számára Trump által ajánlott az üzletek, az ösztönzők, sőt még a Kijev iránti közös megvetés sem jelenti azt, hogy engednie kellene és vissza kellene vonulnia, hanem annak a jele, hogy az Egyesült Államokkal szembeni, időhúzásra játszó stratégiája eredményes. A BBC szerint úgy tűnik, Putyin jelenleg nem érzi úgy, hogy nyomás nehezedne rá a háború befejezésére. Tudja, hogy Ukrajna légvédelme súlyos terhelés alatt áll, hogy közeledik a tél, és elképzelhető, hogy a hideg időjárást alkalomnak tekinti arra, hogy Ukrajnát meghódítsa.
Mindennek fényében egy Putyin–Zelenszkij–Trump háromoldalú találkozó talán nem áll közvetlenül küszöbön, de jövő hónapban Kínában az APEC-csúcstalálkozó keretében nagyon is elképzelhető, hogy sor kerül Vlagyimir Putyin, Donald Trump és Hszi Csin-ping találkozójára.
– utalva az 1945-ös jaltai konferenciára, ahol Sztálin, Churchill és Roosevelt találkoztak, hogy megtervezzék a háború utáni Európa politikai és területi átszervezését.
Ez pedig közel öt évnyi háború után pontosan oda juttatná Vlagyimir Putyint, ahová kerülni szeretne: a világpolitika legfelső szintjére – mindezt anélkül, hogy le kellene állítani az Ukrajna elleni háborút.
A német hadsereg először minősítette „jelentősnek” az orosz szabotázs veszélyét
A német hadsereg első ízben minősítette „jelentősnek” az orosz szabotázsfenyegetéseket, amelyek csapatait és létesítményeit érintik – számolt be szerdán a német Süddeutsche Zeitung című lap. A lap a német fegyveres erők belső dokumentumainak áttekintése alapján közölte, hogy ez a hadsereg második legmagasabb fenyegetettségi besorolása.
„Megállapítjuk, hogy [a német fegyveres erők] összességében jelentős szabotázsveszélynek vannak kitéve” – nyilatkozta a Reuters szerint a védelmi minisztérium szóvivője.
A Süddeutsche Zeitung szerint az új besorolást az váltotta ki, hogy szeptemberben robbanóanyaggal megrakott drónt fedeztek fel az alsó-szászországi Wunstorf légibázis közelében, valamint „haditengerészeti hajókat érintő szabotázsincidensek” is szerepet játszottak benne. Korábban Németország hivatalosan is azzal vádolta Moszkvát, hogy augusztus elején drónos támadást kísérelt meg a Lipcse/Halle repülőtéren. Míg a lipcsei szabotázskísérlet célpontja egy ukrán repülőgép volt, a wunstorfi légibázison történt nyilvánvaló szabotázskísérlet jelenti az első olyan esetet, amikor a német hadsereget közvetlenül vették célba.
A német fegyveres erők létesítményeiben az új fenyegetettségi szintnek megfelelően fokozzák a biztonsági intézkedéseket – közölte a védelmi minisztérium szóvivője.
Németország az orosz fenyegetések új besorolását annak fényében hajtotta végre, hogy a szakértők arra figyelmeztetnek: Oroszország azt teszteli, meddig tudja nyomás alá helyezni Európát anélkül, hogy nyílt háborút váltana ki – a NATO légterét átszelő drónoktól kezdve a kontinensszerte elkövetett szabotázsokig és kibertámadásokig. Európa 2022 óta megerősítette védelmi képességeit, de a szakértők szerint továbbra is vannak jelentős hiányosságok, többek között a légvédelem, a kommunikáció, a hírszerzés és a közös parancsnokság terén.
Október 5-én Martin Jä ger, a német külföldi hírszerző szolgálat vezetője kijelentette a törvényhozóknak, hogy Németország „árnyékháborúban” áll Oroszországgal, és fennáll a veszélye, hogy belekeveredik egy erőszakos konfliktusba Moszkvával.
Több száz ukrán drón támadta az éjjel a moszkvai régiót
Szerda 23 óra 30 perc és csütörtök hajnali négy között 630 ukrán drón támadta a Moszkvai régió környékét – közölte Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere a Max-csatornáján. Szobjanyin azt írta, hogy az előzetes adatok szerint Voronovo környékén két ember megsebesült.
Dmitrij Miljajev, a tulai régió vezetője, ugyancsak a Max üzenetküldő alkalmazáson hetven ukrán drón megsemmisítéséről számolt be, valamint arról, hogy a Zaokszkiji járásban és Tula városban lakóépületek sérültek meg. A kalugai régióban elektromos vezetékek szakadtak meg és lakóépületekben keletkeztek károk.
A NATO további tengeri felderítő repülőgépeket, radarrendszereket és drónokat küld a Fekete-tengerre – közölte kedden a katonai szövetség, miután a régióban több hajót is halálos kimenetelű dróntámadások értek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A NATO további tengeri felderítő repülőgépeket, radarrendszereket és drónokat küld a Fekete-tengerre – közölte kedden a katonai szövetség, miután a régióban több hajót is halálos kimenetelű dróntámadások értek.
Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnökét – erősítette meg Bátki Pál jogi képviselő szerdán délelőtt a Telex információit az MTI-nek.
Az amerikai támogatás csökkentése nyomán Ukrajna a háború kezdete óta a legnehezebb helyzetben van – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik.
Agyrázkódással került kórházba egy 49 éves ukrán férfi, aki a Dnyeszter folyón átúszva próbált eljutni a Moldovai Köztársaságba, miközben az őt motorcsónakkal üldöző ukrán határőrök a beszámolók szerint evezőkkel ütlegelték.
A Fidesz-KDNP felszámolására tett kísérletnek tartja az előző kormány tagjaival szemben indult büntetőjogi eljárásokat Orbán Viktor. Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon keményen bírálta a Fidesz elnökének vasárnapi lakiteleki megnyilatkozását.
Az Egyesült Államok és Európa egy négypilléres békemegállapodáson dolgozik, amely véget vethetne az orosz–ukrán háborúnak, de mindkét féltől komoly engedményeket követelne.
Százezrek vonultak utcára Franciaországban a megélhetési költségek emelkedése ellen, a tömegtüntetéseket azonban több nagyvárosban súlyos zavargások, gyújtogatások és fosztogatások kísérték.
Gyártó- és raktárépületek sérültek meg a dél-oroszországi rosztovi régiót ért ukrán dróntámadás következtében pénteken, míg az oroszok ukrajnai infrastrukturális létesítményeket bombáztak.
A XIV. Leó pápán elvégzett rutinvizsgálatok eredményei megfelelnek az előírtnak, a mellkasröntgen a megoperált tüdő jó ütemű felépülését mutatja – közölték az egyházfőt követő orvoscsoport vezetői csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!