2009. augusztus 28., 09:002009. augusztus 28., 09:00
Az elégtételnek a minimumfeltétele az, hogy a szlovák fél magyarázatot ad, s megnevezi, hogy kik a felelősök, kik tévedtek – fogalmazott a főosztályvezető. Kumin Ferenc felhívta a figyelmet arra: az augusztus 21-i szoboravatáson ott voltak a Szlovák Köztársaság képviselői, hiszen, mint mondta, ott volt a szlovákiai Komárom város polgármestere, képviselő-testülete, valamint a szlovák parlament képviselői is. A tényekből látszik az, hogy a magyar félnek van igaza - tette hozzá Kumin. Újból kiemelte: egészen augusztus 19-éig „tökéletesen normális mederben előkészített utazás” volt az államfő révkomáromi útja.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter közben a Die Presse című osztrák lap csütörtöki számában megjelent interjúban arról beszélt: szerinte nem volt könnyű úgy dönteni, hogy Sólyom László nem léphet szlovák területre, de Pozsonynak „nem volt más választása”. A révkomáromi incidens Szlovákiának és Magyarországnak egyaránt ártott, az eset nyomán mindkét ország EU-érettsége megkérdőjeleződött.
Viszont Szlovákia nem tehetett mást, az adott pillanatban rendelkezésre álló választási lehetőségek még rosszabb következményekkel jártak volna, mivel (ha Sólyom belépett volna Szlovákia területére) rendzavarásoktól lehetett tartani – jelentette ki Lajcák. A szlovák–magyar feszültség kiéleződésének legutóbbi mozzanatával, a szlovák államnyelvtörvény módosításával kapcsolatban a külügyminiszter úgy vélte: a magyar politikusok téves információkkal „szabályos hisztériát” keltettek.
| Bihar megyeiek is részt vesznek szeptember elsején Dunaszerdahelyen a Magyar Koalíció Pártja által a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozásul szervezett nagygyűlésen. „Több mint 4000 ezer magánszemély, 16 civil szervezet és 24 területi RMDSZ-szervezet csatlakozott a Bihar megyei RMDSZ július végi, rendkívüli választmányi ülésén elfogadott állásfoglaláshoz, de további támogatókra is számítunk” – mondta csütörtökön Nagyváradon Biró Rozália alpolgármester, a váradi RMDSZ-szervezet elnöke. Hozzátette: azt, hogy menynyire fontos ilyen esetben az egységes kiállás, jelzi, hogy a négy romániai magyar történelmi egyház képviselői is egyetértenek az állásfoglalásban leírtakkal. Szabó József váradi RMDSZ-es tanácsos, a küldöttség szervezője köyölte: megyeszerte önszerveződő csoportok alakultak, csütörtökig mintegy ötvenen jelezték, hogy részt vesznek majd a nagygyűlésen, Nagyvárad mellett Bihar megye több települése is képviselteti magát. A tervek szerint konvojban utaznak majd a bihariak Dunaszerdahelyre, ahol a 8000 férőhelyes futballstadionban tartják a nagygyűlést. Fried Noémi Lujza |
„Egyszerűen tudatlanságból vagy szándékos félreértelmezés alapján azt állítják, hogy a törvény diszkriminálja a nemzeti kisebbségeket. Személy szerint kifejezetten megdöbbentett, amikor azt kellett olvasnom a magyar sajtóban, hogy a szlovák nyelvtörvény a legbrutálisabb támadás a nemzeti kisebbségek ellen a boszniai háború óta” – mondta Lajcák.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a törvény semmiképp sem a kisebbségi nyelvhasználat korlátozását célozza, sokkal inkább azt akarja biztosítani, hogy ne érje hátrány azokat az állampolgárokat, akik csak szlovákul beszélnek. A jogszabály szövegében a kulcsszó Lajcák szerint az „is”: a köznek szánt, kisebbségi nyelven megjelenő közléseket az államnyelven is elérhetővé kell tenni. Lajcák szóvá tette az interjúban, hogy Magyarország, ahelyett, hogy a nézeteltérések tisztázására létrehozott vegyes bizottság összehívását kezdeményezte volna, inkább „fellármázta a nemzetközi közösséget, és a tárgyilagos érveket hangerővel pótolta”.
„A magyarországi politikai paletta egy része nem megoldani, hanem inkább felfújni akarja a problémákat” – tette hozzá. A Der Standard című osztrák újság ugyancsak interjút közölt a szlovák külügyminiszterrel, aki azt mondta: a magyar–szlovák vita nemzetközi síkra terelése visszaüthet. Hangsúlyozta, hogy kétoldalú megoldást kell találni, nem pedig „leveleket szétküldözgetni a világba”. Balázs Péter magyar külügyminiszter egyébként szerdán tájékoztatta az uniós országok Budapestre akkreditált nagyköveteit a magyar–
szlovák kapcsolatok helyzetéről, ismertetve a legfrissebb fejleményeket. Balázs Péter egyúttal a nagyköveteknek is megerősítette, hogy Magyarország várja a szlovák fél magyarázatát a történtekre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Látogatottsági adatok