Elégtételt vár Budapest

Az elégtételnek a minimumfeltétele az, hogy a szlovák fél magyarázatot ad, s megnevezi, hogy kik a felelősök, kik tévedtek – fogalmazott a főosztályvezető. Kumin Ferenc felhívta a figyelmet arra: az augusztus 21-i szoboravatáson ott voltak a Szlovák Köztársaság képviselői, hiszen, mint mondta, ott volt a szlovákiai Komárom város polgármestere, képviselő-testülete, valamint a szlovák parlament képviselői is. A tényekből látszik az, hogy a magyar félnek van igaza - tette hozzá Kumin. Újból kiemelte: egészen augusztus 19-éig „tökéletesen normális mederben előkészített utazás” volt az államfő révkomáromi útja.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter közben a Die Presse című osztrák lap csütörtöki számában megjelent interjúban arról beszélt: szerinte nem volt könnyű úgy dönteni, hogy Sólyom László nem léphet szlovák területre, de Pozsonynak „nem volt más választása”.  A révkomáromi incidens Szlovákiának és Magyarországnak egyaránt ártott, az eset nyomán mindkét ország EU-érettsége megkérdőjeleződött.

Viszont Szlovákia nem tehetett mást, az adott pillanatban rendelkezésre álló választási lehetőségek még rosszabb következményekkel jártak volna, mivel (ha Sólyom belépett volna Szlovákia területére) rendzavarásoktól lehetett tartani – jelentette ki Lajcák. A szlovák–magyar feszültség kiéleződésének legutóbbi mozzanatával, a szlovák államnyelvtörvény módosításával kapcsolatban a külügyminiszter úgy vélte: a magyar politikusok téves információkkal „szabályos hisztériát” keltettek.

„Egyszerűen tudatlanságból vagy szándékos félreértelmezés alapján azt állítják, hogy a törvény diszkriminálja a nemzeti kisebbségeket. Személy szerint kifejezetten megdöbbentett, amikor azt kellett olvasnom a magyar sajtóban, hogy a szlovák nyelvtörvény a legbrutálisabb támadás a nemzeti kisebbségek ellen a boszniai háború óta” – mondta Lajcák.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a törvény semmiképp sem a kisebbségi nyelvhasználat korlátozását célozza, sokkal inkább azt akarja biztosítani, hogy ne érje hátrány azokat az állampolgárokat, akik csak szlovákul beszélnek. A jogszabály szövegében a kulcsszó Lajcák szerint az „is”: a köznek szánt, kisebbségi nyelven megjelenő közléseket az államnyelven is elérhetővé kell tenni. Lajcák szóvá tette az interjúban, hogy Magyarország, ahelyett, hogy a nézeteltérések tisztázására létrehozott vegyes bizottság összehívását kezdeményezte volna, inkább „fellármázta a nemzetközi közösséget, és a tárgyilagos érveket hangerővel pótolta”.

„A magyarországi politikai paletta egy része nem megoldani, hanem inkább felfújni akarja a problémákat” – tette hozzá. A Der Standard című osztrák újság ugyancsak interjút közölt a szlovák külügyminiszterrel, aki azt mondta: a magyar–szlovák vita nemzetközi síkra terelése visszaüthet. Hangsúlyozta, hogy kétoldalú megoldást kell találni, nem pedig „leveleket szétküldözgetni a világba”. Balázs Péter magyar külügyminiszter egyébként szerdán tájékoztatta az uniós országok Budapestre akkreditált nagyköveteit a magyar–
szlovák kapcsolatok helyzetéről, ismertetve a legfrissebb fejleményeket. Balázs Péter egyúttal a nagyköveteknek is megerősítette, hogy Magyarország várja a szlovák fél magyarázatát a történtekre.