
2009. augusztus 28., 09:002009. augusztus 28., 09:00
Az elégtételnek a minimumfeltétele az, hogy a szlovák fél magyarázatot ad, s megnevezi, hogy kik a felelősök, kik tévedtek – fogalmazott a főosztályvezető. Kumin Ferenc felhívta a figyelmet arra: az augusztus 21-i szoboravatáson ott voltak a Szlovák Köztársaság képviselői, hiszen, mint mondta, ott volt a szlovákiai Komárom város polgármestere, képviselő-testülete, valamint a szlovák parlament képviselői is. A tényekből látszik az, hogy a magyar félnek van igaza - tette hozzá Kumin. Újból kiemelte: egészen augusztus 19-éig „tökéletesen normális mederben előkészített utazás” volt az államfő révkomáromi útja.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter közben a Die Presse című osztrák lap csütörtöki számában megjelent interjúban arról beszélt: szerinte nem volt könnyű úgy dönteni, hogy Sólyom László nem léphet szlovák területre, de Pozsonynak „nem volt más választása”. A révkomáromi incidens Szlovákiának és Magyarországnak egyaránt ártott, az eset nyomán mindkét ország EU-érettsége megkérdőjeleződött.
Viszont Szlovákia nem tehetett mást, az adott pillanatban rendelkezésre álló választási lehetőségek még rosszabb következményekkel jártak volna, mivel (ha Sólyom belépett volna Szlovákia területére) rendzavarásoktól lehetett tartani – jelentette ki Lajcák. A szlovák–magyar feszültség kiéleződésének legutóbbi mozzanatával, a szlovák államnyelvtörvény módosításával kapcsolatban a külügyminiszter úgy vélte: a magyar politikusok téves információkkal „szabályos hisztériát” keltettek.
| Bihar megyeiek is részt vesznek szeptember elsején Dunaszerdahelyen a Magyar Koalíció Pártja által a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozásul szervezett nagygyűlésen. „Több mint 4000 ezer magánszemély, 16 civil szervezet és 24 területi RMDSZ-szervezet csatlakozott a Bihar megyei RMDSZ július végi, rendkívüli választmányi ülésén elfogadott állásfoglaláshoz, de további támogatókra is számítunk” – mondta csütörtökön Nagyváradon Biró Rozália alpolgármester, a váradi RMDSZ-szervezet elnöke. Hozzátette: azt, hogy menynyire fontos ilyen esetben az egységes kiállás, jelzi, hogy a négy romániai magyar történelmi egyház képviselői is egyetértenek az állásfoglalásban leírtakkal. Szabó József váradi RMDSZ-es tanácsos, a küldöttség szervezője köyölte: megyeszerte önszerveződő csoportok alakultak, csütörtökig mintegy ötvenen jelezték, hogy részt vesznek majd a nagygyűlésen, Nagyvárad mellett Bihar megye több települése is képviselteti magát. A tervek szerint konvojban utaznak majd a bihariak Dunaszerdahelyre, ahol a 8000 férőhelyes futballstadionban tartják a nagygyűlést. Fried Noémi Lujza |
„Egyszerűen tudatlanságból vagy szándékos félreértelmezés alapján azt állítják, hogy a törvény diszkriminálja a nemzeti kisebbségeket. Személy szerint kifejezetten megdöbbentett, amikor azt kellett olvasnom a magyar sajtóban, hogy a szlovák nyelvtörvény a legbrutálisabb támadás a nemzeti kisebbségek ellen a boszniai háború óta” – mondta Lajcák.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a törvény semmiképp sem a kisebbségi nyelvhasználat korlátozását célozza, sokkal inkább azt akarja biztosítani, hogy ne érje hátrány azokat az állampolgárokat, akik csak szlovákul beszélnek. A jogszabály szövegében a kulcsszó Lajcák szerint az „is”: a köznek szánt, kisebbségi nyelven megjelenő közléseket az államnyelven is elérhetővé kell tenni. Lajcák szóvá tette az interjúban, hogy Magyarország, ahelyett, hogy a nézeteltérések tisztázására létrehozott vegyes bizottság összehívását kezdeményezte volna, inkább „fellármázta a nemzetközi közösséget, és a tárgyilagos érveket hangerővel pótolta”.
„A magyarországi politikai paletta egy része nem megoldani, hanem inkább felfújni akarja a problémákat” – tette hozzá. A Der Standard című osztrák újság ugyancsak interjút közölt a szlovák külügyminiszterrel, aki azt mondta: a magyar–szlovák vita nemzetközi síkra terelése visszaüthet. Hangsúlyozta, hogy kétoldalú megoldást kell találni, nem pedig „leveleket szétküldözgetni a világba”. Balázs Péter magyar külügyminiszter egyébként szerdán tájékoztatta az uniós országok Budapestre akkreditált nagyköveteit a magyar–
szlovák kapcsolatok helyzetéről, ismertetve a legfrissebb fejleményeket. Balázs Péter egyúttal a nagyköveteknek is megerősítette, hogy Magyarország várja a szlovák fél magyarázatát a történtekre.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.