Egyre mélyül a konfliktus. Moszkva válaszlépéseket tett, miután Berlin a lipcsei drónincidensre hivatkozva orosz intézményeket zárt be Németországban
Fotó: Pixabay
Egyre durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg. Oroszország számára különösen értékes lehet, ha Európában nő a háborúval kapcsolatos fáradtság, a kormányokkal szembeni bizalmatlanság vagy az Ukrajna támogatásával szembeni ellenállás.
2026. szeptember 03., 14:002026. szeptember 03., 14:00
Az egyre mélyülő konfliktus legújabb lépéseként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon bejelentette:
„Természetesen bezárják őket, miután onnan (Berlinből) elüldözték a kulturális központunkat, különben nem lenne önbecsülésünk” – mondta.
„(Európa) úgy gondolta, hogy az elmúlt évekbeli együttműködésünk annyira fontos volt az Oroszországi Föderáció számára, hogy szaladgálni és könyörögni fogunk: bocsássatok már meg nekünk, felejtsétek el, ami történt, térjünk vissza a régi kerékvágásba, szüntessétek meg a szankciókat.
– hangoztatta Lavrov az MTI szerint.
Bejelentése előzménye, hogy bekérették a moszkvai külügyminisztériumba Németország ideiglenes ügyvivőjét, és közölték vele, hogy Oroszország határozottan visszautasítja Berlin „teljesen alaptalan vádját”, miszerint bűnrészes a lipcsei repülőtéren történt drónincidensben.
Az ideiglenes misszióvezető figyelmét felhívták arra is, hogy a bonni orosz főkonzulátusnak és a berlini Orosz Tudomány és Kultúra Házának bezárásáról rendelkező német kormánydöntést Oroszország
„Berlin tudatosan vállalta, hogy nyíltan provokál, amivel a célja az eszkaláció az orosz-német kapcsolatokban” – olvasható a közleményben, amelyben Moszkva kemény választ helyezett kilátásba a német hatóságok lépéseire.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Emiatt az orosz nagykövetet bekérették a német külügyminisztériumba, tiltakoztak nála, és követelték, hogy Oroszország szeptember 18-áig zárja be a bonni orosz főkonzulátust és a berlini Orosz Házat. Ezenkívül a német diplomáciai tárca közölte, hogy megszigorítják az országba beutazó orosz állampolgárok ellenőrzését.
Az orosz misszióvezető visszautasította a vádat, mert szerinte az nem bizonyított, abszurd és ellentmond a józan észnek.
De milyen hibrid háborús lépéseket tett Oroszország eddig az EU- és NATO-tagállamok ellen? Összeállításunkban ebbe nyújtunk betekintést.
Elöljáróban érdemes megjegyezni, hogy a hibrid hadviselés lényege, hogy ne feltétlenül katonai győzelmet érjen el, hanem növelje a politikai, gazdasági és társadalmi bizonytalanságot.
Európai uniós és NATO-értékelések szerint Oroszország az Ukrajna elleni háború mellett Európában is alkalmaz olyan hibrid eszközöket, amelyek a nyílt katonai támadás küszöbe alatt maradnak.
Ezek célja többek között az európai államok destabilizálása, Ukrajna támogatásának gyengítése, a társadalmi bizalom rombolása és a NATO/EU egységének próbára tétele.
A kibertámadások kapcsán kiemelendő, hogy az orosz GRU-hoz kötött APT28 több európai ország kormányzati és kritikus infrastruktúráját célozta. Csehország és Németország konkrét támadásokat is ehhez a szereplőhöz kötött.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Románia választási folyamata is kiemelt célpont volt, legalábbis Bukarest egy jelentős, választási folyamatot érintő hibrid támadást tulajdonított Oroszországnak a 2024-es, utólag érvénytelenłített elnökválasztás során.
Közben NATO-tagállamok – köztük Németország, Lengyelország, Csehország és a balti országok – több, orosz hátterűnek vagy orosz megbízókhoz köthetőnek tekintett szabotázsakciót, többek között gyújtogatást vizsgáltak.
A dán hírszerzés épp csütörtökön adott ki figyelmeztetést, hogy Oroszország dán állampolgárokat próbál beszervezni olyan dán védelmi ipari cégek elleni szabotázsakciókra, amelyek kapcsolatban állnak Ukrajnával.
Emellett oroszbarát információs kampányok hamis vagy manipulált tartalmakkal igyekeznek megosztani az európai társadalmakat, illetve gyengíteni az Ukrajnának nyújtott támogatást.
A NATO az orosz hibrid kampányok között az elektronikus interferenciát is felsorolja.
Újabban a drónok kritikus infrastruktúra elleni bevetése is borzolja a kedélyeket, lásd a robbanóanyaggal felszerelt drónnal kapcsolatos, lipcsei repülőtér környéki incidens miatt indult vizsgálatot.
És ott van még az energia is, mint a nyomásgyakorlás eszköze: Oroszország az energiát és az energiafüggőséget is politikai eszközként használta; a NATO ezt az orosz hibrid stratégia egyik elemének tekinti.
Mindezek kapcsán felmerülhet, hogy Moszkva vajon nem lép-e túl előbb-utóbb a hibrid hadviselésen, hogy megtámadja valamely – például valamely balti – NATO-tagállamot?
A szakértők szerint erre egyelőre kevés az esély.
A legtöbb szakértő szerint egy NATO-tagállam elleni nyílt, nagyszabású orosz támadás rövid távon kevéssé valószínű, de a kockázat nem elhanyagolható és hosszabb távon nőhet.
Az általános nézet az, hogy 2026-ban nincs közvetlen támadásra utaló jel: egy, a reuters által idézett NATO-tisztségviselő szerint
A hagyományos katonai támadást jelenleg több szakértő nagyon valószínűtlennek tartja, különösen amíg Oroszország Ukrajnában lekötött. John Hardie, a Foundation for Defense of Democracies szakértője szerint ugyanakkor a kockázat valamelyest emelkedett.
Középtávon ugyanakkor nagyobb a veszély: több európai hírszerzési értékelés szerint Oroszország akár 2030 körül megpróbálhatja katonailag tesztelni a NATO kollektív védelmi kötelezettségét.
kibertámadások, szabotázs, drón- és légtérincidensek, dezinformáció és más, a háborús küszöb alatti műveletek.
A kockázatot erősen csökkenti a NATO elrettentő ereje: a szövetség jelenleg jelentősen erősíti keleti szárnyát és kollektív védelmi képességeit.
Putyin: elsősorban Oroszországnak és Ukrajnának kell egymással megállapodnia
Elsősorban egymással kell megegyeznie Oroszországnak és Ukrajnának, a többi ország csak támogatást tud nyújtani – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.
„Elsősorban Oroszországnak és Ukrajnának kell megegyeznie egymással. Az összes többi ország kész támogatást nyújtani és segíteni... De végül is, és mindenekelőtt, ezt a problémát a konfliktusban érintett országoknak – vagyis Oroszországnak és Ukrajnának – kell megoldaniuk. Ez a helyes megközelítés” – mondta.
Úgy vélekedett, hogy van esély a rendezésre.
Eközben Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy az orosz vezetővel való csúcstalálkozóra csak akkor kerül sorra, ha Vlagyimir Putyin készen áll arra, hogy aláírjon egy megállapodást az Ukrajna elleni háború befejezéséről – írja az Ukrajinszka Pravda, hozzátéve, hogy a megjegyzést a Fehér Házban újságírókkal folytatott beszélgetés során tette.
„Ő (Putyin – a szerk.) megtenné, ha én akarnám. De akkor szeretném megszervezni a találkozót, amikor készen állunk egy békemegállapodás megkötésére. Jó kapcsolatokat akarok Oroszországgal, Ukrajnával, mindenkivel. Ez remek lenne az üzleti élet számára. Oroszországnak hatalmas területe van, és nagyon értékes földjei vannak. Sok jó dolog történik ott. De nem, megszervezhetnénk – lefogadom, hogy azonnal meg tudnám tenni. Akkor szeretném megszervezni, amikor ez a háború a végéhez közeledik. És úgy gondolom, így is lesz” – nyilatkozta Donald Trump, miután aaz orosz elnök elutasította az Oroszország–USA–Ukrajna háromoldalú csúcstalálkozót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!