Bár azt követően, hogy a korrupcióellenes ügyészség őrizetbe vette Vlad Filat volt miniszterelnököt, a Liberális Demokrata Párt elnökét, ingataggá vált az Európa-barát moldovai kormánykoalíció sorsa, a Szövetség az Európai Integrációért nevű koalíció pénteken jelezte: közösen irányítják tovább az országot. Elemzők szerint ugyanakkor az ügy oligarchák közötti politikai leszámolásnak tűnik.
2015. október 18., 16:512015. október 18., 16:51
2015. október 18., 19:132015. október 18., 19:13
Mihai Ghimpu, a Liberális Párt elnöke pénteken közölte: a liberális demokratáknak nincs okuk kilépni a koalícióból, a szövetséget ugyanis nem a három pártvezér, hanem a három párt között kötötték meg. A liberális demokraták új vezetője, Valeriu Streleț miniszterelnök is a folytatás szükségességét hangoztatta, és a Demokrata Párt vezetője, Marian Lupu is hasonlóan nyilatkozott.
Mint arról beszámoltunk, a moldovai parlament csütörtökön vonta meg Filat mentelmi jogát, akit ezt követően a parlamentből állítottak elő kihallgatásra, majd helyeztek 72 órás előzetes letartóztatásba. A vád szerint Filat is közreműködött abban, hogy három bankból egymilliárd dollár tűnt el nyomtalanul. Az ügylet mögött az oroszbarát üzletembert, Ilan Short sejtik, aki a gyanú szerint csillagászati összegekkel vesztegette meg Filatot.
A România Liberă napilap hétvégi elemzése szerint a korrupcióellenes küzdelem örve alatt politikai leszámolás zajlik: mind a Filat mentelmi jogának megvonását szorgalmazó ügyészségi kérvényt felolvasó parlamenti elnök, Andrian Candu, mind a kérés megfogalmazó legfőbb ügyész, Corneliu Gurin Vlad Plahotniuc oligarcha, a Demokrata Párt alelnökének embere. Előbbi Plahotniuc veje, utóbbi pedig a párt elnökének, Marian Lupunak volt a tanácsadója, amíg Lupu kérésére mindenféle ügyészi tapasztalat nélkül ki nem nevezték a legfőbb ügyészség élére. Vagyis az igazságszolgáltatás a Demokrata Párt irányítása alatt áll.
A vádak szerint Filat 2010 és 2015 között összesen 250 millió dollárt kapott Ilan Shortól azért, hogy előbb biztosítsa számára az irányítást a chișinăui repülőtér vámmentes üzletei fölött, majd nevezze ki tiszteletbeli moszkvai konzullá, legvégül pedig a Megtakarítási Bank elnökévé – ez a pénzintézet játszotta a fő szerepet az egymilliárd dollár kisíbolásában.
Eközben a Business News Europe brit újságírói arra világítottak rá, hogy a pénz kimenekítésében közreműködő három fantomcéget Plahotniuc pénzmosásra használta. Az ügyletek idején Filat volt a miniszterelnök. A vádakat Ilan Shor vallomása alapján fogalmazták meg, aki azt mondta: 2008-ban egy klubban ismerkedett meg Filattal, aki később csúszópénzt kért tőle.
Eközben a közös folytatásról szóló nyilatkozatok ellenére egyre erősebb az aggodalom, hogy szétrobban az ország élén álló háromtagú Európa-barát koalíció, amely e liberális demokraták mellett a Plahotniuc-Lupu féle Demokrata Pártból és Mihai Ghimpu Liberális Pártjából áll. A két utóbbi párt ugyanis megszavazta Filat mentelmi jogának megvonását.
Ennek nyomán a volt kormányfő Valeriu Streleț jelenlegi miniszterelnök javára lemondott a pártelnökségről, ugyanakkor kérdéses, hogy Streleț képes lesz-e ellenállni a Moszkva-párti ellenzék egyre hevesebb ostromának. Azon ellenzékről van szó, amelynek egyik befolyásos oligarchája, Renato Uszatyij egy Mercedes gépkocsit ajánlott fel annak a rendőrnek, aki őrizetbe veszi Filatot.
A politikai csatározás közben folytatódik: Streleț kormányfő pénteken délután kezdeményezte a Filatot őrizetbe vevő Országos Korrupcióellenes Központ vezetője, Viorel Chetraru menesztését. A hivatalos indok szerint az ügyészség diadalittas jelentései ellenére nőtt a korrupció mértéke.
Az ügy kapcsán pénteken Klaus Johannis román államfő aggodalmát fejezte ki a moldovai helyzet miatt, és reményét fejezte ki, hogy az ottani történések nem változtatják meg az Európa-párti irányvonalat az országban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!