Egymilliárd euró a szíriai menekülteknek

Tusk és a vele együtt az újságírók elé lépő Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egyaránt azt mondta, hogy a megbeszélés a vártnál sokkal jobb légkörben zajlott le, Tusk megfogalmazása szerint a résztvevők „felhagytak az egymásra mutogatással”, a kölcsönös szemrehányásokkal.

Az egymilliárd euró egy részét az ENSZ világélelmezési programja keretében használják majd fel. Tusk szerint az Európába áramló menekülthullám legnagyobb része még csak most várható, és a nyitott ajtók politikáját át kell dolgoznia az uniónak. „A káosznak meg kell szűnnie a külső határokon” – mondta.

A lengyel politikus hangsúlyozta: nem lenne tisztességes, ha a menekültek jelentette terheket kizárólag Olaszországra, Görögországra vagy más országokra hárítanák. November végéig létre akarják hozni az úgynevezett hot spotokat, ahol uniós tisztviselők segítenék a menekülteket fogadó országok hatóságait az érkezők azonosításában, menedékkérelmük elbírálásában. Ez – tette hozzá Tusk – nem vetne véget a válságnak, de a helyes irányba tett lépés lenne.

Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a három hét múlva esedékes, soron következő EU-csúcsig még nagyon sok a teendő, de a helyzetet mindenképpen javítani kell, nehogy szétessék a belső útlevél-ellenőrzés nélküli szabad mozgást biztosító schengeni övezet.

Juncker elmondta, hogy az egymilliárd eurót a Szíriával szomszédos országokban, nagyrészt Törökországban tartózkodó menekültek javára kívánják felhasználni, de további pénzbeli támogatásra van szükségük a nyugat-balkáni országoknak is a migránskérdés kezeléséhez.

Orbán: át is engedhetjük a migránsokat

Magyarországnak két lehetősége van, vagy kerítéssel védi meg a zöldhatárt, vagy „ha ez nem tetszik\", akkor képes arra is, hogy átengedje a migránsokat Ausztria és Németország irányába – ismertette Orbán Viktor magyar miniszterelnök a rendkívüli uniós csúcson kifejtett álláspontját magyar újságírókkal csütörtök hajnalban, a megbeszéléseket követően. „Az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta, hogy ha csak kerítéssel tudjuk őket megállítani, akkor inkább engedjük őket” – tudatta a miniszterelnök, hozzátéve: „ezt kell majd megfontolnunk\".

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a hat pontból álló magyar elképzelések közül ötben sikerült dűlőre jutni a rendkívüli csúcstalálkozón. A kormányfő tudatta: arról nem sikerült megállapodni, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor azt az Európai Unió közösen tegye meg.

„Kár, hogy ez a legfontosabb az összes javaslat közül. Ilyen értelemben tehát továbbra sincs védve Európa külső határa, és Görögországon keresztül továbbra is jönnek a nemzetközi egyezményeket megsértve illegális migránsok” – mutatott rá Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta, úgy érezte, hogy nem volt meg az ehhez szükséges elszántság, bátorság, határozott fellépés. „Úgy éreztem, hogy ezt nem tartják olyan fontos dolognak, mint amennyire mi, magyarok annak tartjuk” – számolt be a csúcsértekezlet eseményeiről Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök által szerdán Bajorországban ismertetett javaslat a görög határ közösségi ellenőrzése mellett arra vonatkozott, hogy még a schengeni övezeten kívül külön kell választani a menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, valamint fel kell állítani a biztonságosnak tekintett országok közös uniós listáját. Emellett a kormányfő új pénzügyi források megteremtése érdekében azt javasolta, hogy minden uniós tagállam növelje egy százalékkal uniós befizetését, és csökkentsenek minden kiadást egy százalékkal, ami százalékonként hárommilliárd eurót jelent, és ezt annyiszor kell megismételni, amennyi pénzre szükség van a krízis kezeléséhez.

Indítványozta még a miniszterelnök kiemelt partnerség kialakítását azokkal az államokkal, amelyek nélkül nem lehet kezelni a helyzetet, külön megemlítve Törökországot, és azt is javasolta, hogy „Oroszországgal is gomboljuk újra a kabátot\". Hatodik pontként úgynevezett világkontingens létrehozására tett javaslatot annak érdekében, hogy a menekültválság kezelésében az egész világ részt vegyen.

Johannis: Románia 300 ezer eurót ad

Az ülésen Romániát képviselő Klaus Johannis államfő a tanácskozást követően elmondta: Románia az elkövetkező három évben 300 ezer euróval járul hozzá a konfliktusövezetek szomszédságában lévő táborokban élő menekültek támogatását szolgáló világélelmezési programhoz. Kifejtette: a megbeszélésen amellett foglalt állást, hogy a válságot annak kiinduló pontjánál, Szíriában kell megoldani, véget kell vetni a konfliktusnak, és békét kell teremteni a térségben. Megjegyezte: erre az EU egyedül nem képes, de hozzá tud járulni a megoldáshoz.

Azt is elmondta: a konfliktuszóna szomszédságában levő országokat – Jordániát, Libanont és Törökországot – kell támogatni, mivel ez lényegesen hatékonyabb megoldás, mint a már Európába érkezett menekültek támogatása.

Hozzátette: fontos az EU külső határainak megerősítése, amihez közös erőfeszítés szükséges, egyben fel kell lépni az embercsempész bandák ellen is. Azt is elmondta: nem volt arra lehetőség, hogy újratárgyalják a belügyminiszterek által egy nappal korábban a migránsok szétosztására vonatkozóan elfogadott kvótákat.