
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint Zoran Milanovic horvát kormányfőre a Szocialista Internacionálé megbízottjaként kell tekinteni, akinek az a dolga, hogy támadja Magyarországot.
2015. október 04., 16:352015. október 04., 16:35
„Amit a horvát miniszterelnök mond, nem tekintjük a horvát emberek véleményének” – közölte Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Szerinte a visegrádi országok, a V4-ek életösztönei jól működnek a bevándorlással kapcsolatosan, „az ideologikusabban gondolkodó országokkal van baj\". Példaként azt mondta, hogy a francia és az olasz politika, valamint a német és az osztrák politikának egy része egyértelműen pozitív jelenségnek tartja a mostani történéseket, és így bátorítja is.
Pénteken egyébként kiderült: két hét alatt ötvenezer migráns érkezett a magyarországi Zákányba Horvátországból. A hétvégén is naponta három-négy, migránsokkal teli vonatszerelvény érkezett.
Zoran Milanovic egyébként szombaton azt mondta: nem fél a magyar határzártól. A kormányfő szerint függetlenül attól, hogy a horvát–magyar határon a kerítés már vasárnapra elkészül, a migránsok „a fogaikkal fogják szétrágni a szögesdrótot\".
Hozzátette: már két hete hallgatják, hogy drótkerítés épül. „Ez nem kerítés, ez szögesdrót” – jelentette ki. A problémát Törökországban és Görögországban kell megoldani – hangsúlyozta. Orbán vele kapcsolatos kijelentéséről azt mondta: „Orbán Viktort elfogadják Magyarországon, de nem fogadják el Európában és főleg nem az Európai Tanácsban\".
Eközben Orbán Viktor politikai kabinetfőnöke szerint az európai liberálisok frakciója a következő héten kezdeményezni akarja Magyarország szavazati jogainak felfüggesztését, végső soron az ország kizárását az EU-ból. Rogán Antal a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának úgy nyilatkozott, hogy e javaslat mögött az áll, „a bevándorláspárti liberálisok nem értenek egyet azzal, hogy Magyarország úgy döntött, meg kell védeni Európa és Magyarország határait”.
Merkel: közösen kell védeni a külső határokat
Az uniós külső határokat közösen kell védeni, hogy rendezetté váljon a bevándorlás Európába – hangsúlyozta a német kancellár egy szombati nyilatkozatában.
Angela Merkel szokásos hétvégi videóüzenetében arra a kérdésre válaszolva, hogy az uniós szolidaritás csak akkor működik, ha pénzt kell elosztani vagy adósságválságokat kell kezelni, elmondta, hogy természetesen nem erről szól a szolidaritás, de az Európai Unió tagországai a béketeremtő küldetésekkel és a közös külpolitikával már bizonyították, hogy többre is képesek.
Ezeket az erőfeszítéseket pedig együtt tették az alapító tagok, a közép-, és kelet-európai uniós országok és a dél-, délkelet-európai tagállamok. Ezért nincs ok a kölcsönös vádaskodásra, egymásra mutogatásra, viszont a menekültekkel kapcsolatban nagy szükség van tisztázó vitákra – mondta Angela Merkel. Hangsúlyozta: „közösen meg kell értenünk, hogy több menekült van, mint a második világháború óta bármikor\", és ez „globális kihívás\", amellyel csak az EU részvételével lehet megbirkózni.
Eközben a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap arról írt: az Európai Bizottság (EB) és a török kormány akciótervet dolgozott ki az Európai Unióba irányuló menekültáradat feltartóztatására, az elképzelés szerint a török és a görög parti őrség az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) szervezésében közösen járőrözik majd az Égei-tenger keleti részén, és minden menekültet visszaszállítanak a török partokra.
A lap értesülése szerint a török fél vállalja, hogy az EU pénzügyi támogatásával felállít hat új menekülttábort, amelyekben összesen kétmillió ember fér el, az uniós tagországok pedig vállalják, hogy a menekültek egy részét befogadják. Így akár félmillió embert telepíthetnek át Törökországból az EU-ba biztonságos, ellenőrzött módon.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!