Marad a patthelyzet. Nem ment át a Kongresszus felsőházán a kormányzati intézmények újraindításához szükséges törvény
Fotó: Pixabay
A Kongresszus felsőházának a szerdai szavazáson sem sikerült elfogadnia a kormányzati intézmények újraindításához szükséges törvényt.
2025. október 09., 09:262025. október 09., 09:26
Az átmeneti költségvetésről szóló javaslathoz a republikánus kezdeményezőknek hatodik próbálkozásra sem sikerült megszerezniük a 100 tagú szenátusban a 60 voksot. A felsőházban a republikánusok 53 szenátori hellyel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy több demokrata szavazatra is szükségük van.
A republikánusok javaslata arról szól, hogy fogadják el azt az átmeneti költségvetést, ami november 21-ig biztosítja a szövetségi intézmények finanszírozását, és azalatt állapodjanak meg a hosszú távú költségvetést érintő vitás kérdésekben.
de a követeléseik között szerepel további, a Trump-adminisztráció által hozott lépések visszavonása, köztük bizonyos médiumok (Public Broadcasting Service, National Public Radio) szövetségi támogatásának újraindítása.
Finanszírozás nélkül maradt az amerikai kormányzati leállás miatt a dél-romániai Deveselun működő amerikai rakétavédelmi támaszpont.
Egyelőre mind John Thune, a szenátus többségét vezető republikánus szenátor, mind Chuck Schumer, a kisebbségben lévő demokraták vezetője kitart álláspontja mellett. A republikánusok a tervek szerint a továbbiakban is változatlan formában terjesztik szavazásra az átmeneti költségvetésről szóló javaslatot és abban bíznak, hogy több demokrata meggondolja magát és a kormányzati intézmények újranyitása mellé áll.
Az ország több jelentős repülőterén már átmeneti leállásokhoz, járattörlésekhez és késésekhez vezetett mindaz, hogy nem voltak szolgálatban légiirányítók, miután a személyzet a Szövetségi Repülésügyi Hivatal (Federal Aviation Administration – FAA) alkalmazottjaként dolgozik.
Az Egyesült Államok romániai nagykövetsége szerdán az amerikai kormányzati intézmények részleges leállása miatt bejelentette, hogy hivatalos Facebook- és X-oldalait a sürgős biztonsági üzenetek kivételével többé nem frissíti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael és a Hamász terrorszetvezet aláírta a békemegállapodás első fázisát rögzítő dokumentumot – tudatta európai idő szerint csütörtökön hajnalban Donald Trump amerikai elnök.
Európa hibrid háborúban áll, és ezt nagyon komolyan kell vennünk, egységes, határozott válaszra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Kitagava Szuszumu, Richard Robson és Omar M. Yaghi kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
Minősített embercsempészés bűntette miatt emelt vádat a hajdú-bihari főügyészség azok ellen az elkövetők ellen, akik szervezőként és sofőrként anyagi haszonszerzésre törekedve közreműködtek illegális határátlépők magyarországi utaztatásában.
Apja, Jose Biden alelnöki mandátuma idején Hunter Biden üzleti kapcsolatokat kezdett kiépíteni, amelyek oda vezettek, hogy az Egyesült Államok romániai nagykövetségét körülvevő területet eladják egy csoportnak, amelyben egy kínai cég is részt vett.
A Hamász kedden kijelentette, hogy kész megállapodásra jutni a gázai háború befejezéséről Donald Trump elnök terve alapján, de még mindig vannak követelései.
Csaknem ötezer négyzetkilométer területet foglalt el idén az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz védelmi minisztériumnak és a vezérkarnak a vezetőségével kedden Szentpéterváron tartott tanácskozásán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének keddi munkanapján tartott szavazásán elutasította a Dobrev Klára (DK) és Magyar Péter (TP) magyar, valamint Ilaria Salis olasz EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránti kérelmet.
Lengyel és balti tisztségviselők hevesen reagáltak, miután értelmezésük szerint Angela Merkel volt német kancellár részben őket okolja Oroszország ukrajnai inváziójáért.
A brit John Clarke, a francia Michel H. Devoret és az amerikai John M. Martinis kapja az idei fizikai Nobel-díjat „a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért egy elektromos áramkörben”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!