2011. január 04., 15:562011. január 04., 15:56
Gerard Galucci a Politika című belgrádi napilapban kedden megjelent interjúban azt mondta, hogy az „ötök” - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Olaszország - „szinte biztosan” tudtak arról, hogy mi történt Koszovóban.
„Voltak információik, eszközeik és ismert volt számukra az UCK működésének hosszú története. Függetlenül attól, mi igaz a szervkereskedelemről, mindenki tudja, hogy felvetődött a kérdés: a legmagasabb beosztású (koszovói) vezetők közül egyesek érintettek a nemzetközi bűnözésben és a korrupcióban” - mondta Galucci. Szerinte a nemzetközi közösség képviselői szemet hunytak a problémák felett, hogy ne vonják magukra az albánok haragját, s a kedvükben is jártak, hogy ne okozzanak nagyobb problémákat.
Dick Marty, az ET jogi és emberi jogi bizottságának a jelentéstevője december közepén az ET elé terjesztett jelentésében azt állította, hogy a koszovói háború idején sok fogságba esett szerbet Albániába hurcoltak, ahol meggyilkolták őket, és a veséjüket, illetve más testrészeiket eladták a feketepiacon. Marty szerint Hasim Thaci jelenlegi koszovói miniszterelnök állt az ügy mögött, aki a 90-es évek végén egy maffiaszerű, szervezett bűnözői hálózatot vezetett.
A svájci jelentéstevő, aki korábban ügyészi munkát végzett, azt mondta, hogy a nyugati rendőri és hírszerző illetékesek tudtak annak idején az emberi vesékkel folytatott illegális kereskedésről, de politikai opportunizmusból hallgattak, illetve attól tartottak, hogy felfordulást okoznak a robbanékony térségben. A koszovói és az albán kormány tagadta, és botrányosnak nevezte Marty állításait. A jelentés vitája január 25-én lesz az ET parlamenti közgyűlésében.
Galucci szerint az ötök - kiváltképpen az Egyesült Államok - mindent Hasim Thaci „kezébe adtak”, és helyette nincs elfogadható alternatívájuk. A diplomata úgy véli, hogy a súlyos vádak ellenére Thaci miniszterelnökként „túléli” ezt az ügyet, mint mondja, „a zavargások elkerülése végett”, de a Marty-jelentésben szereplő vádak miatt a nyugat-európaiak szembefordulhatnak az amerikaiak szerbek iránti keményvonalas politikájával.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.