2011. január 04., 15:562011. január 04., 15:56
Gerard Galucci a Politika című belgrádi napilapban kedden megjelent interjúban azt mondta, hogy az „ötök” - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Olaszország - „szinte biztosan” tudtak arról, hogy mi történt Koszovóban.
„Voltak információik, eszközeik és ismert volt számukra az UCK működésének hosszú története. Függetlenül attól, mi igaz a szervkereskedelemről, mindenki tudja, hogy felvetődött a kérdés: a legmagasabb beosztású (koszovói) vezetők közül egyesek érintettek a nemzetközi bűnözésben és a korrupcióban” - mondta Galucci. Szerinte a nemzetközi közösség képviselői szemet hunytak a problémák felett, hogy ne vonják magukra az albánok haragját, s a kedvükben is jártak, hogy ne okozzanak nagyobb problémákat.
Dick Marty, az ET jogi és emberi jogi bizottságának a jelentéstevője december közepén az ET elé terjesztett jelentésében azt állította, hogy a koszovói háború idején sok fogságba esett szerbet Albániába hurcoltak, ahol meggyilkolták őket, és a veséjüket, illetve más testrészeiket eladták a feketepiacon. Marty szerint Hasim Thaci jelenlegi koszovói miniszterelnök állt az ügy mögött, aki a 90-es évek végén egy maffiaszerű, szervezett bűnözői hálózatot vezetett.
A svájci jelentéstevő, aki korábban ügyészi munkát végzett, azt mondta, hogy a nyugati rendőri és hírszerző illetékesek tudtak annak idején az emberi vesékkel folytatott illegális kereskedésről, de politikai opportunizmusból hallgattak, illetve attól tartottak, hogy felfordulást okoznak a robbanékony térségben. A koszovói és az albán kormány tagadta, és botrányosnak nevezte Marty állításait. A jelentés vitája január 25-én lesz az ET parlamenti közgyűlésében.
Galucci szerint az ötök - kiváltképpen az Egyesült Államok - mindent Hasim Thaci „kezébe adtak”, és helyette nincs elfogadható alternatívájuk. A diplomata úgy véli, hogy a súlyos vádak ellenére Thaci miniszterelnökként „túléli” ezt az ügyet, mint mondja, „a zavargások elkerülése végett”, de a Marty-jelentésben szereplő vádak miatt a nyugat-európaiak szembefordulhatnak az amerikaiak szerbek iránti keményvonalas politikájával.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.